A remény rabjai. A Kurier szerint Románia fél év múlva Schengen-tag lehet, miután Bécs lemond a vétóról
Fotó: Gov.ro
Várhatóan 2025 tavaszán oldja fel Ausztria a Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával szembeni vétót – értesült az osztrák sajtó.
2024. november 13., 09:002024. november 13., 09:00
A Kurier keddi cikke szerint Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának megakadályozása nem igazán szerzett Ausztriának barátokat nemzetközi szinten. Még magas rangú európai kereszténydemokraták, azaz a kormány vezető erejét adó Osztrák Néppárt (ÖVP) pártcsaládjának tagjai is nyíltan kifejezték nemtetszésüket Ausztria makacs álláspontja miatt. A Kurier rámutat: Ausztria a schengeni blokád miatt egyre inkább háttérbe szorul az EU-ban.
Már a schengeni csatlakozás témája is vita tárgyává vált a választási kampány hevében egymást ostorozó koalíciós partnerek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között.
A november 22-i budapesti találkozón, amelyre az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Magyarország hívta meg, Gerhard Karner osztrák belügyminiszter találkozik majd román és bolgár kollégáival. A találkozón egy olyan intézkedéscsomagot fogadnak el, amelyet Romániának és Bulgáriának még végre kell hajtania ahhoz, hogy végre schengeni taggá válhasson. Erre várhatóan 2025 tavaszán kerülhet sor – legalábbis a román kormány vezető képviselőinek ez a véleménye a lap szerint.
A Kurier cikke rámutat, a belügyminisztérium szerint
Ennek nyomán az értékelés szerint egyértelműen a „helyes úton” járnak. A román EP-képviselők is úgy nyilatkoztak, hogy a két ország végre eljutott a csatlakozáshoz vezető út célegyenesébe.
Marcel Ciolacu kormányfő szerint már a romániai elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet a döntés Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról, amelyet december végéig hivatalosítanak, és a gyakorlatban jövő év tavaszától lenne érvényes.
A csatlakozást egyértelműen támogatta az osztrák migrációért felelős kijelölt uniós biztos, Magnus Brunner is. A volt pénzügyminiszter az előző héten az uniós parlamentben tartott meghallgatáson elmondta, hogy mindig is a két ország csatlakozásáért kampányolt, „és ezt továbbra is így fogom tenni”. Brunner arról beszélt, hogy
Románia számára a budapesti döntés éppen időben érkezne a november 24-i elnökválasztás előtt, ami lendületet adhatna az Európa-párti jelölteknek.
Mint ismert, az elmúlt két évben Ausztria ellenállása miatt hiúsult meg Románia schengeni integrációja.
Ráadásul az Air Schengen sem működik még tökéletesen, mivel számos tagállam nem tartja tiszteletben. Számos román állampolgár – köztük több politikus – arra panaszkodott, hogy közép- és nyugat-európai országok repülőterein továbbra is ellenőrzik a Romániából érkező utasok úti okmányait.
Magyarországnak nemzeti érdeke Románia mielőbbi schengeni csatlakozása, s a kormány reménykedik abban, hogy ez még hazánk soros európai uniós elnöksége alatt megtörténhet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!