Schengen: Ausztria lemondott a vétóról sajtóértesülések szerint

Schengen

A remény rabjai. A Kurier szerint Románia fél év múlva Schengen-tag lehet, miután Bécs lemond a vétóról

Fotó: Gov.ro

Várhatóan 2025 tavaszán oldja fel Ausztria a Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával szembeni vétót – értesült az osztrák sajtó.

Krónika

2024. november 13., 09:002024. november 13., 09:00

A Kurier keddi cikke szerint Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának megakadályozása nem igazán szerzett Ausztriának barátokat nemzetközi szinten. Még magas rangú európai kereszténydemokraták, azaz a kormány vezető erejét adó Osztrák Néppárt (ÖVP) pártcsaládjának tagjai is nyíltan kifejezték nemtetszésüket Ausztria makacs álláspontja miatt. A Kurier rámutat: Ausztria a schengeni blokád miatt egyre inkább háttérbe szorul az EU-ban.

Most azonban úgy tűnik, hogy Brüsszelben és Bécsben már eldőlt a dolog: Ausztria lemond vétójáról, és szabaddá teszi az utat a „kirekesztett” két EU-tagállam számára.

korábban írtuk

Már a schengeni csatlakozás kapcsán is vitatkozik a PNL és a PSD
Már a schengeni csatlakozás kapcsán is vitatkozik a PNL és a PSD

Már a schengeni csatlakozás témája is vita tárgyává vált a választási kampány hevében egymást ostorozó koalíciós partnerek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között.

A november 22-i budapesti találkozón, amelyre az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Magyarország hívta meg, Gerhard Karner osztrák belügyminiszter találkozik majd román és bolgár kollégáival. A találkozón egy olyan intézkedéscsomagot fogadnak el, amelyet Romániának és Bulgáriának még végre kell hajtania ahhoz, hogy végre schengeni taggá válhasson. Erre várhatóan 2025 tavaszán kerülhet sor – legalábbis a román kormány vezető képviselőinek ez a véleménye a lap szerint.

A Kurier cikke rámutat, a belügyminisztérium szerint

a két ország már teljesítette a főbb követeléseket: mindenekelőtt az uniós külső határaik fokozott biztonságát és az Ausztriából elutasított menedékkérők gyorsabb visszaküldését.

Ennek nyomán az értékelés szerint egyértelműen a „helyes úton” járnak. A román EP-képviselők is úgy nyilatkoztak, hogy a két ország végre eljutott a csatlakozáshoz vezető út célegyenesébe.

korábban írtuk

Schengeni csatlakozást hoz a nyuszi Marcel Ciolacu szerint
Schengeni csatlakozást hoz a nyuszi Marcel Ciolacu szerint

Marcel Ciolacu kormányfő szerint már a romániai elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet a döntés Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról, amelyet december végéig hivatalosítanak, és a gyakorlatban jövő év tavaszától lenne érvényes.

A csatlakozást egyértelműen támogatta az osztrák migrációért felelős kijelölt uniós biztos, Magnus Brunner is. A volt pénzügyminiszter az előző héten az uniós parlamentben tartott meghallgatáson elmondta, hogy mindig is a két ország csatlakozásáért kampányolt, „és ezt továbbra is így fogom tenni”. Brunner arról beszélt, hogy

a két ország „rendkívüli előrelépést” ért el határai biztosítása terén. Ennek nyomán meg volt győződve arról, hogy a csatlakozást a lehető leghamarabb nyélbe fogják ütni.

Románia számára a budapesti döntés éppen időben érkezne a november 24-i elnökválasztás előtt, ami lendületet adhatna az Európa-párti jelölteknek.

Mint ismert, az elmúlt két évben Ausztria ellenállása miatt hiúsult meg Románia schengeni integrációja.

Az ország – Bulgáriával együtt – idén március 31-étől hivatalosan a schengeni övezet részévé vált ugyan, ám a határnyitás egyelőre csak a légi és tengeri közlekedésre vonatkozik, a közúti átkelésre nem.

Ráadásul az Air Schengen sem működik még tökéletesen, mivel számos tagállam nem tartja tiszteletben. Számos román állampolgár – köztük több politikus – arra panaszkodott, hogy közép- és nyugat-európai országok repülőterein továbbra is ellenőrzik a Romániából érkező utasok úti okmányait.

korábban írtuk

Szijjártó: magyar nemzeti érdek Románia mielőbbi schengeni csatlakozása
Szijjártó: magyar nemzeti érdek Románia mielőbbi schengeni csatlakozása

Magyarországnak nemzeti érdeke Románia mielőbbi schengeni csatlakozása, s a kormány reménykedik abban, hogy ez még hazánk soros európai uniós elnöksége alatt megtörténhet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban
2025. augusztus 30., szombat

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését

Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését