Mark Rutte szerint szerint Oroszország agressziója nem csillapodik
Fotó: Facebook/Mark Rutte
Elengedhetetlen, hogy Ukrajna még több katonai segélyt kapjon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben, a szövetséges tagállamok külügyminisztereinek kétnapos találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján.
2024. december 03., 15:372024. december 03., 15:37
Mint mondta, tanácskozásuk folyamán a miniszterek arra összpontosítanak, hogy Ukrajna, amikor úgy dönt, hogy béketárgyalásokba bocsátkozik, azt az erő pozíciójából kiindulva tegye. Ehhez viszont további katonai támogatásra van szüksége.
Mint mondta, Ukrajnának nincs szüksége több "ötletelgetésre" arról, hogy milyen legyen a békefolyamat, hanem arra van szüksége, hogy a szövetségesek biztosítsák, hogy erős pozícióba kerüljön, amikor úgy dönt, hogy megkezdi a tárgyalásokat.
– hangsúlyozta.
A NATO-országok valószínűleg nem teljesítik Ukrajna felhívását, hogy a közelgő, december 3-4-i NATO-külügyminiszteri találkozón meghívást kapjon a katonai szövetségbe a forrongó ország – jelentette több diplomatára hivatkozva a Reuters.
Véleménye szerint Oroszország agressziója nem csillapodik, sőt, Vlagyimir Putyin orosz elnök fokozza a háborús retorikáját és vakmerő provokációkat hajt végre: Ukrajnát kísérleti rakéták tesztelésére használja, és észak-koreai katonákat von be az illegális háborúba.
Mert azt hiszi, hogy megtörheti Ukrajna elszántságát. És a miénket is. De téved, mert minél erősebb az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásunk, annál erősebb lesz a kezük a tárgyalóasztalnál”.
Azt is elmondta, hogy meglátása szerint Oroszország és Kína különböző módszerekkel – szabotázsakciók, kibertámadások és energetikai zsarolás által – igyekszik destabilizálni a nyugati országokat, ezek az akciók azonban nem akadályozzák meg a NATO-szövetségeseket abban, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát, és erősítsék saját védelmüket.
A fenyegetésekkel szemben a NATO-tagállamok közös fellépése a hírszerzési információk fokozott megosztására és a létfontosságú infrastruktúra védelmének megerősítésére irányul – tette hozzá.
Ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, akkor a szövetség 5. cikkelye szerinti kollektív védelem elve nem vonatkozhatna az aktív harcokkal szembenéző ukrán területekre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
amely nemcsak Ukrajnát, hanem Dél-Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat is fenyegeti. Oroszország támogatása Észak-Korea részéről vélhetően pénzügyi és rakétatechnológiai ellenszolgáltatással jár, amely további veszélyt jelent a nemzetközi közösségre.
Rámutatott azonban, hogy a fejlemények közelebb hozzák az indiai-csendes-óceáni és az euroatlanti régió együttműködését. A NATO reagálása egyre szorosabb együttműködést jelent, miközben Putyin politikája a nyugati szövetségi rendszert is megerősítette, például Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával - taglalta a főtitkár.
A georgiai helyzettel kapcsolatban aggodalmát fejezte ki, és arra kérte az új tbiliszi vezetést, hogy tegyen meg mindent a béke és a stabilitás előmozdítása érdekében, továbbá ne térjen le az euróatlanti integráció útjáról.
A főtitkár arra is kitért, hogy a NATO célja erős kapcsolatok kiépítése a déli szomszédsággal, beleértve a Közel-Keletet és Afrika jelentős részét, hogy ellensúlyozza Oroszország és Kína növekvő jelenlétét ezeken a területeken. Ennek részeként, a szövetség irodát nyit Jordániában, és szoros együttműködést folytat a régió országaival.
A NATO kétoldalú partnerségeket épít, például az iraki misszió révén, ahol segítik a nemzeti védelmi erők fejlesztését. Jordánia kiemelt partner ebben a folyamatban, Abdullah király aktív támogatásával. A Nyugatnak meg kell erősítenie jelenlétét, hogy ellensúlyozza a geopolitikai riválisok befolyását a régióban – mutatott rá Mark Rutte.
A NATO főtitkára szerint a szövetséges országok legfontosabb feladata jelenleg annak biztosítása, hogy Ukrajna az erő pozíciójából kezdhessen béketárgyalásokat, amikor erre elérkezettnek látja az időt. Mark Rutte a Financial Times című londoni üzleti napilapnak adott, kedden megjelent interjúban úgy fogalmazott: az kijevi kormánynak nyújtott katonai támogatás növelése a majdani potenciális béketárgyalások előtt fontosabb, mint az arról szóló vita, hogy mikor ajánlják fel Ukrajnának a NATO-tagságot. Elmondta: a szövetség tagjai jelenleg konzultálnak egymással arról, hogy miként kell időzíteni Ukrajna NATO-csatlakozási meghívását és a béketárgyalásokat. A NATO-főtitkár kijelentette: most a legfontosabb feladat az, hogy amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a béketárgyalások elkezdéséről dönt, ezt a döntést az erő pozíciójából hozhassa meg.
Mark Rutte NATO-főtitkár a kedden megjelent Financial Times-interjúban ugyanakkor leszögezte azt is, hogy nem szabad olyan békemegállapodásra jutni, amely nem Ukrajnának jó, hanem Oroszországnak, Észak-Koreának, Iránnak és Kínának ad okot örömre, mivel ez hosszú távon súlyos biztonsági fenyegetést jelentene Európa és az Egyesült Államok számára.
Rutte elmondta: mindezt kifejtette Donald Trumpnak is, amikor november végén találkozott vele, igyekezve rábírni a megválasztott amerikai elnököt Ukrajna további támogatására.
A NATO-főtitkár az interjúban kijelentette: felhívta Trump figyelmét arra, hogy Oroszország jelenleg rakétatechnológiát ad át Észak-Koreának, és ez nemcsak Dél-Koreára és Japánra, hanem Amerikára is súlyos fenyegetést jelent. Rutte hozzátette: Hszi Csin-ping kínai elnök „nagyon gondosan tanulmányozza, hogy mi jön ki ebből az egészből”, és ha olyan egyezmény születik, amely nem kedvező Ukrajnának, akkor a kínai elnöknek is „támadhatnak a jövőben gondolatai valami másról”.
A Financial Times szerint a NATO-főtitkár ezzel arra tett utalást, hogy Kína esetleg fontolóra veheti katonai erő alkalmazását Tajvannal szemben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elképzelhető egy olyan tűzszüneti megoldás, amelynek alapján a NATO „védőernyő” alá vehetné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!