
Lemondás? Zelenszkij szerint az orosz megszállás alatt álló területekre nem vonatkozna a NATO kollektív védelemre vonatkozó alapelve
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, akkor a szövetség 5. cikkelye szerinti kollektív védelem elve nem vonatkozhatna az aktív harcokkal szembenéző ukrán területekre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
2024. december 02., 09:302024. december 02., 09:30
2024. december 02., 09:312024. december 02., 09:31
„Megértjük, hogy az 5. cikkely, ha a NATO tagja vagy, nem vonatkozhat Ukrajna egész területére háborús időszakban, mivel az országok ellenzik a háborúba való bevonás kockázatának bevállalását” – mondta Zelenszkij egy sajtótájékoztatón Antonio Costa, az Európai Tanács új elnöke mellett, a megszállt területekre utalva.
Zelenszkij megjegyzései annak akpcsán hangzottak el, hogy Ukrajna sürgette a NATO-szövetségeseket, hogy már a héten, a december 3-4-i NATO külügyminiszteri találkozón hívják meg Ukrajnát a szövetséghez való csatlakozásra.
„Úgy véljük, hogy a meghívást már ebben a szakaszban ki kell terjeszteni” – írta Andrij Szibiha külügyminiszter pénteken.
„Ha le akarjuk állítani a háború forró szakaszát, akkor gyorsan a NATO védernyője alá kell vennünk Ukrajna azon területeit, amelyek a mi ellenőrzésünk alatt állnak. Először ezt kell tennünk, és utána Ukrajna diplomáciai úton visszakaphatja területének többi részét” – mondta Zelenszkij egy november 29-én megjelent interjúban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elképzelhető egy olyan tűzszüneti megoldás, amelynek alapján a NATO „védőernyő” alá vehetné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket.
Ezeket a megjegyzéseket pontosítva
„Nem lehet meghívni a NATO-t Ukrajna területének csak egy részére. Ez automatikusan annak elismerését jelentené, hogy az összes többi terület nemcsak veszélyeztetett, de nem is ukrán. Ezért Ukrajna soha nem fog ebbe belemenni. Ha lesz meghívás, annak Ukrajna összes területére ki kell terjednie” – jelentette ki.
Kijev 2022 szeptemberében nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét, és 2024 júliusában a szövetség megerősítette Ukrajna „visszafordíthatatlan útját a teljes euroatlanti integráció felé, beleértve a NATO-tagságot” – bár Ukrajna nem kapott végleges híreket a jövőbeli csatlakozásáról.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök megválasztása fokozta a bizonytalanságot Ukrajna katonai szövetséghez való csatlakozása körül.
Az amerikai választási kampány során az Egyesült Államok NATO-támogatásának kilátásai miatti aggodalmak a szövetség néhány tagját arra késztették, hogy megpróbálják „Trump-biztossá tenni” az Ukrajnának nyújtott hosszú távú támogatást, valamint megerősíteni a kollektív védelem elvét.
Februárban Trump azt mondta, hogy hagyjuk, hogy Oroszország „azt csináljon, amit akar” azokkal a NATO-tagországokkal, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó kritériumokat, miközben arra ösztönözzük az országokat, hogy többet költsenek a védelemre.
Lavrov: Elnyeri méltó büntetését, aki eszkalálni próbálja az ukrajnai szembenállást
Elnyeri megérdemelt büntetését, aki Oroszországra mért mélységi rakétacsapásokkal próbálja meg eszkalálni a feszültséget Ukrajna körül – figyelmeztetett ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
„Úgy tűnik, azok, akik most megpróbálják a végletekig felszítani az indulatokat és eszkalálni a helyzetet, nem olvasták az orosz elnök nyilatkozatait. Ezt rendszeresen meg kellene tenniük” – nyilatkozott Lavrov, hangot adva véleményének, hogy a nyugati politikusokat, akik támogatják, hogy az orosz területek belsejébe nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal mérjenek csapást, a „tehetetlen düh” és a „reménytelenség” vezéreli.
„De nem lehet kétséges, hogy el fogják nyerni a megérdemelt büntetést” – tette hozzá.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára ugyanebben a műsorban hangot adott feltételezésének, miszerint Angela Merkel volt német kancellár emlékiratainak azokban a részeiben, amelyekben a Putyinnak való találkozásait idézte fel, egy olyan gondolkodásmód üt át, amely annak idején a politikust a minszki megállapodásokkal kapcsolatban elvezette Oroszország megtévesztéséig. A szóvivő így kommentálta, hogy a volt német kormányfő erődemonstrációként idézte fel azt az epizódot, amikor az orosz elnök 2007-ben Szocsiban a labradorjával jelent meg egy tárgyalásokon, holott Merkel fél a kutyáktól.
Putyin pénteki asztanai sajtótájékoztatóján, mint mondta, ismételten bocsánatot kért Merkeltől a történtek miatt, és azt hangoztatta, hogy nem tudott tárgyalópartnere félelmeiről.
Peszkov szerint Putyin abban az időben hitt a konstruktív, méltányos és kölcsönösen előnyös orosz-német kapcsolatokban.
„Hitt benne, hogy együttműködés révén el lehet érni a stabilitást, a kiszámíthatóságot és hogy be lehet biztosítani magunkat az ilyen geopolitikai kockázatok ellen. (…) Úgy tűnik, ez nem egészen felelt meg annak a valódi hangulatnak, amely akkor Merkelben uralkodott” – mondta az orosz elnöki szóvivő.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X-en közzétett bejegyzésében hangot adott véleményének, miszerint az a tény, hogy az Európai Unió új vezetése a hivatalba lépésének első napján Kijevbe látogatott, azt mutatja, hogy Brüsszel számára „a prioritás a háború elnyújtása, nem pedig az EU jólétének biztosítása”.
„Most elégedettek az európaiak?” – tette fel a kérdést Medvegyev.
A volt orosz elnök és kormányfő arra reagált, hogy António Costa, az Európai Tanács elnöke és Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap felkereste az ukrán fővárost.
Medvegyev egy, a The Times című brit lapban megjelent közvélemény-kutatással kapcsolatban, amely szerint az ukránok mindössze 16 százaléka szavazna Volodimir Zelenszkij elnökre egy választáson, 60 százalékuk pedig egyáltalán nem akarja, hogy újra induljon, így írt a Telegram-csatornáján: „Ez azt jelenti, hogy a rezsim továbbra is ragaszkodik az utolsó ukránig folytatandó totális háborúhoz, és a ahhoz, hogy maximálisan késleltesse a választásokat. Mert ez az egyetlen módja az illegitim drogfüggő hatalmon tartásának.”
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
szóljon hozzá!