Románia eddig 15 katonai segélycsomagot küldhetett Ukrajnának, jöhet a 16.

– mondta Zelenszkij, aki a NATO-tagállamoktól kapott tüzérségi és légvédelmi eszközök fontosságát emelte ki, amelyekből a jövőben is újabb szállítmányok szükségesek. Azt is elmondta, hogy bukaresti tárgyalásai során a 16. segélycsomagról is egyzetetett a román állami vezetőkkel.

Nagyon hálásak vagyunk az embereknek. (…) Ezért mindenekelőtt köszönetet mondunk a népnek, Románia népének. Tudnia kell, hogy önök döntenek arról, hogyan segítik Ukrajnát, mint a világ minden országában. Mert a kormány, a vezetők is a társadalomtól várják ezt a támogatást. És az önök elnöke, nagyon hálás vagyok, az önök kormánya... És én is hálás vagyok, mert ők számítanak az önök támogatására. Tehát nagyon hálás vagyok, hogy önök ilyen erős támogatást adtak Ukrajnának” – tette hozzá az ukrán elnök.

Mint arról beszámoltunk, Klaus Iohannis államfő a Zelenszkijjel folytatott keddi tárgyalásokat követően először beszélt arról hivatalosan, hogy Románia katonai támogatást is nyújt Ukrajnának. Bár részleteket nem árultak el, Zelenszkij annyit elmondott, hogy elsősorban az ukrán légvédelmi képességek erősítéséről van szó.

Klaus Iohannis államfő szerdán Budapesten, a Novák Katalinnal közösen tartott sajtótájékoztatón csupán annyit mondott:

Annyit elárult, hogy a részletekről a két szakminisztérium egyeztet, és a támogatás is részét képezi a két ország közötti stratégiai partnerségnek. Bukarest mindeddig nem volt hajlandó érdemben nyilatkozni arról, hogy küldött-e fegyvereket Ukrajnának. Ugyanakkor katonai szakportálok már több ízben is jelezték, hogy Romániából származó nehézfegyverzetet észleltek az ukrajnai hadszíntéren.

Augusztusban az Oryx holland portál képekkel alátámasztott összeállítást közölt arról, hogy

A nyílt forrásokat nyomon követő, hollandiai székhelyű védelmi elemzőportál szerint Románia nagyon diszkréten, de a jelek szerint hatékonyan különböző fegyverrendszereket és nagy mennyiségű lőszert küldött Ukrajnának. Románia így többek között 122 milliméteres rakéta sorozatvetőket (ArPR-40) juttatott Ukrajnának. Ezek hasonlóak az orosz Gradokhoz, de a brassói teherautógyárban gyártott DAC platformokra szerelték őket.

Megjegyzendő, hogy a 40 löveges reaktív rakétavető, az APR-40 mind a 40 rakétát 16 másodperc alatt képes egy sorozatban kilőni, a maximális lőtávolság 20 kilométer. Ezek 2023 májusa előtt érkeznek Ukrajnába, miután a román védelmi minisztérium készleteiben a sokkal modernebb HIMARS-ok váltották fel őket.

Fél évvel korábban a TAB-71 M kétéltű páncélozott járművek, a szovjet BTR-60 licencelt változatai érkeztek Ukrajnába. A TAB-71 hasonló a szovjet modellhez, de nem azonos azzal. A fő különbség a továbbfejlesztettlöveg torony, így a géppuska közel 90°-os függőleges tüzelési szöge lehetővé teszi a légi célpontok elleni hatékony bevetést. A TAB-71 a BTR-60-asnál több nappali célzótávcsővel rendelkezik, valamint a torony bal oldalán egy jellegzetes távcsővel, a LOTA-val, azaz a földi és légvédelmi céltávcsővel. Másrészt az ukránok tavaly év vége előtt 12,7 milliméteres DsKM nehézgéppuskákat is kaptak.

Románia jelentős mennyiségű lőszert is szállított: 122 mm-es rakétákat, 152 mm-es tüzérségi lövedékeket, lőszert AG-7 és AG-9 gránátvetőkhöz, bombákat 82 és 120 mm-es rakétavetőkhöz, valamint lőszert 12,7 mm-es nehéz gyalogsági fegyverekhez és 7,62 mm-es kaliberű géppuskához.

Végül az ukránok nagy mennyiségű üzemanyagot, valamint taktikai sisakokat és golyóálló mellényeket, valamint a Pro Optica által gyártott ANUBIS távvezérelt fegyverállomásokat is kaptak, amelyeket a török hadsereg által adományozott BMC Kirpi páncélozott járművekre szereltek fel. Szakértők szerint ugyanakkor előfordulhat, hogy a szállítások bizalmas jellege miatt még ennél is több fegyver érkezett Ukrajnába Romániából.