Ismét Sébastien Lecornut nevezte ki a francia elnök miniszterelnöknek
Fotó: info.gouv.fr
Emmanuel Macron francia államfő ismét Sébastien Lecornut nevezte ki miniszterelnöknek péntek este – jelentette be az elnöki hivatal.
2025. október 11., 11:342025. október 11., 11:34
A korábbi védelmi minisztert először szeptember 9-én nevezte ki a francia elnök kormányfőnek. Sébastien Lecornu azonban hétfőn benyújtotta lemondását, alig 14 órával azután, hogy vasárnap este megalakította a kormányát.
Bár Emmanuel Macron négy nappal ezelőtt elfogadta a miniszterelnök lemondását, még aznap felkérte az ügyvivőként a posztján maradó miniszterelnököt, hogy tegyen egy utolsó kísérletet, és „folytasson tárgyalásokat az ország érdekében egy cselekvési és stabilitási platform létrehozásáról”, azaz a kormánykoalíció egyben tartásáról.
hozzátéve, hogy az új kormánynak „a megújulást kell megtestesítenie”, és hogy „az elmúlt napokban a politikai pártokkal folytatott konzultációk során felvetett összes téma parlamenti vitára kerülhet”.
Távozik hivatalából Sébastien Lecornu francia kormányfő.
Az államfő döntése Lecornu újbóli kinevezéséről heves reakciókat váltott ki, miután a baloldal és a jobboldal is olyan miniszterelnököt követelt, aki szakít a macroni politikával.
A szintén ellenzéki Szocialista Párt főtitkára, Pierre Jouvet azt jelezte az AFP hírügynökségnek, hogy „semmilyen megállapodást” nem kötött Sébastien Lecornuval arról, hogy nem szavazza meg a frakció a bizalmatlansági indítványt, miután „semmilyen biztosítékot vagy garanciát” nem kapott azon követelésére, hogy a 2023-ban parlamenti szavazás nélkül elfogadott nyugdíjreformot felfüggeszti az új kormány. Márpedig a szocialisták ezt kérték előzetesen cserébe a kormány támogatásáért.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
aki Emmanuel Macron egyik legközelibb politikustársa. A 39 éves konzervatív politikus 2017-ben csatlakozott Macron centrista mozgalmához, és támogatta őt akkori elnökválasztási kampányában. Azóta valamennyi kormányban stratégiai posztot töltött be, 2022 óta védelmi miniszter volt. Egy éven belül ő a harmadik, illetve negyedik miniszterelnök Franciaországban.
A tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végzett, s a miniszterelnöki széket azóta is követelő baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelztett Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.
Sébastien Lecornu szerdán úgy ítélte meg, hogy nem szükséges előrehozott választásokat tartani, mert van lehetőség megállapodásra a pártok között az ország stabilizálása érdekében. De pénteken az elnöki hivatalban sürgősen összehívott válságtanácskozás a köztársasági elnök és a pártvezetők között nem tette ezt egyértelművé.
A francia elnök, Emmanuel Macron kedden a védelmi minisztert, Sébastien Lecornu-t nevezte ki miniszterelnökké – közölte az Elysée-palota.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken aggodalmát fejezte ki Kijev energiainfrastruktúrájának védelmével kapcsolatban, és kijelentette, hogy „nem elégedett” a jelenlegi helyzettel.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy részben kivonta csapatait Gáza egyes részeiből, miután péntek reggel hatályba lépett az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti megállapodás.
María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Belga politikusok ellen merényletet tervező fiatalokat állítottak elő Antwerpenben csütörtökön – jelentette be Ann Fransen szövetségi ügyész.
Abban vagyunk érdekeltek, hogy Románia gazdasága sikeres legyen – jelentette ki a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken Orbán Viktor miniszterelnök.
Az izraeli kormány jóváhagyta a Donald Trump amerikai elnök által közvetített tűzszüneti határozatot, amelynek eredményeként minden Gázában fogva tartott izraeli túszt szabadon bocsátanak.
Oroszország „hatalmas támadást” indított Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen – jelentették be péntek reggel ukrán vezetők, miközben a főváros, Kijev egyes részein áramszünet volt.
A vétójogával élve Magyarország és Szlovákia egyelőre nem hagyja, hogy az Európai Unió hadigépezetté váljon – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az RT televízió által csütörtökön bemutatott interjújában.
A tűzszüneti megállapodás feltételeit mindkét félnek teljes mértékben be kell tartania, és minden túszt szabadon kell engedni – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön.
Vlagyimir Putyin elveszíti az orosz lakosság bizalmát, ha nagyszabású lakossági mozgósítást rendel el az országában, és a helyzet javítása érdekében kénytelen lesz egy nagyszabású háborút indítani Európában – vélekedett Volodimir Zelenszkij.
szóljon hozzá!