
Putyin: Oroszország a megállapodásokat feltétlenül teljesíteni fogja
Fotó: Facebook/Russian Foreign Ministry - МИД России
Mind Oroszország, mind Ukrajna számára biztonsági garanciákat kell kidolgozni, Moszkva ezeket tiszteletben fogja tartani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.
2025. szeptember 05., 13:552025. szeptember 05., 13:55
2025. szeptember 05., 14:042025. szeptember 05., 14:04
„Ha ezek a megállapodások létrejönnek, Oroszország – ebben senki se kételkedjen – maradéktalanul végre fogja hajtani őket. Tiszteletben fogjuk tartani azokat a biztonsági garanciákat, amelyeket természetesen mind Oroszország, mind Ukrajna számára ki kell dolgozni. És, megismétlem, Oroszország ezeket a megállapodásokat feltétlenül teljesíteni fogja” – hangoztatta Putyin. „De mindenesetre eddig még senki sem tárgyalt velünk erről komoly szinten” – tette hozzá.
Van egy általános szabály, amelyet európai (EBESZ-) dokumentumokban is megfogalmaztak és rögzítettek: valamely ország biztonsága nem biztosítható egy másik ország biztonságának rovására” – fogalmazott Putyin.
Leszögezte: egyáltalán nem felel meg Oroszországnak, hogy az ukrán hatóságok továbbra is ragaszkodnak a NATO-csatlakozáshoz.
Hangot adott álláspontjának, hogy ha olyan döntések születnek, amelyek hosszútávú békéhez vezetnek, akkor nincs értelme külföldi csapatok jelenlétének Ukrajna területén.
Putyin Moszkvát „a legjobb helynek” nevezte az orosz-ukrán csúcstalálkozóra és Ukrajna arra vonatkozó igényét pedig, hogy máshol tartsák meg a találkozót, „eltúlzott kérésnek” nevezte. „Ha valaki valóban találkozni akar velünk, mi készek vagyunk erre. A legjobb hely erre az Oroszországi Föderáció fővárosa, a hős város Moszkva” – mondta, „százszázalékos” biztonsági garanciákat ígérve az ukrán félnek.
Emellett „jogtechnikai” nehézségekre is rámutatott. Putyin szerint a területi kérdések megoldásához Ukrajnában népszavazást kellene tartani, amihez fel kell oldani a hadiállapotot.
A hadiállapot feloldása esetén pedig „azonnal” elnökválasztást kellene tartani. Szükség lenne továbbá az ukrán alkotmánybíróság döntésére is, amely jelenleg Ukrajnában „nem működik”, a testület tagok mandátumának lejárta nyomán nem határozatképes és az elnökét is letartóztatták korrupció címén.
Beszélni és nem kapitulálni hívta meg az orosz elnök ukrán hivatali partnerét Moszkvába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken, a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon.
– mondta Peszkov. Arra a kérdésre, hogy miért éppen Moszkvát választották helyszínül, az orosz elnök sajtótitkára közölte, hogy ez Putyin javaslata volt. Rámutatott, hogy az indítványt Zelenszkij a külügyminiszterén keresztül elutasította.
A szóvivő azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezése halad előre, de még korai lenne a befejezésének időpontjáról beszélni. Putyint idézve azt mondta, hogy „látszik a fény az alagút végén”. Megismételte, hogy Oroszország kész békés úton elérni Ukrajnával kapcsolatos céljait, de ha ez nem lehetséges, akkor folytatni fogja a „különleges hadműveletet”.
– nyilatkozott. „Mi a helyzet most de facto? De facto van egy elnök (Donald Trump amerikai államfő), aki jelentős erőfeszítéseket tesz az ukrajnai helyzet rendezése érdekében. És látunk egy európai háborús pártot, és az európaiak pedig valóban beleütköztek a militarizmus szellemiségébe. Az erre vonatkozó hivatalos álláspont, ahogy tegnap elhangzott, az, hogy Ukrajnát »acélsündisznóvá« kell változtatni” – mondta, hozzátette, hogy Európa igyekszik az oroszellenes központként megőrizni Ukrajnát.
Mint fogalmazott, Putyin nagyra értékeli Trump erőfeszítéseit, valamint „kapcsolatuk konstruktív jellegét”. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Kreml Trumpot pontosan az Egyesült Államok elnökeként fogadja el, további szubjektív jellemzők nélkül.

Románia támogatja az Oroszország elleni újabb szankciók elfogadását – írta egy csütörtöki X-bejegyzésben Nicușor Dan államfő.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Az Európai Unió vezetői csütörtökön komoly nyomást szeretnének gyakorolni Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, hogy rábírják őt az Ukrajna számára létfontosságú, 90 milliárd eurós uniós hitellel szembeni ellenállás feladására – közölte a <a href="https://www.reuters.com/business/energy/eu-leaders-press-hungarys-orban-lift-
Orosz Telegram-csatornák a helyiek beszámolóira hivatkozva arról számoltak be, hogy az ukrán erők csütörtökre virradóra dróncsapást indítottak a megszállt Krím-félszigeten fekvő Szevasztopol városa ellen.
Donald Trump elnök amerikai idő szerint szerdán este azzal fenyegetőzött, hogy „teljes egészében felrobbantja” Irán legnagyobb gázmezőjét, a Dél-Parszt.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
szóljon hozzá!