Besegítenek. Trump szerint az amerikai haditengerészet kíséretet biztosít a hajóknak, csökkenni kezdett az olajár
Fotó: PACOM.mil
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
2026. május 04., 09:302026. május 04., 09:30
2026. május 04., 09:302026. május 04., 09:30
„Irán, a Közel-Kelet és az Egyesült Államok érdekében közöltük ezekkel az országokkal, hogy hajóikat biztonságosan kivezetjük ezekről a korlátozott vízi utakról, hogy szabadon és zavartalanul folytathassák tevékenységüket” – írta egy közösségi médiás bejegyzésében, anélkül, hogy megnevezte volna, mely országokról van szó.
Irán a februárban kezdődött háború óta szigorúan korlátozza a forgalmat a létfontosságú hajózási útvonalon.
Az Egyesült Államok válaszul tengeri blokádot is bevezetett az iráni kikötők ellen.
A bejegyzésben Trump azt is közölte, hogy az amerikai képviselők „nagyon pozitív” megbeszéléseket folytatnak Iránnal, és hogy ezek a tárgyalások „mindenki számára nagyon pozitív eredményhez vezethetnek”.
Trump hozzátette, hogy
Nem tett közzé ugyanakkor további részleteket arról, hogyan fogják kezelni az együttműködést Teheránnal.
„Minden esetben azt mondták, hogy nem térnek vissza, amíg a terület nem lesz biztonságos a hajózás és minden más szempontból... A hajók mozgása csupán arra szolgál, hogy felszabadítsa azokat az embereket, vállalatokat és országokat, akik semmilyen rosszat nem tettek” – folytatta Trump.
A BBC közölte: az Iránnal folytatott háború kezdete óta becslések szerint 20 000 tengerész rekedt a Perzsa-öbölben, és egyre nagyobb az aggodalom a csökkenő készletek és a tengerészek fizikai és mentális egészségére gyakorolt hatások miatt.
A világ olaj- és cseppfolyósított földgáz (LNG) készleteinek körülbelül 20 százaléka szokott áthaladni a szoroson, és a konfliktus miatt az energiaárak világszerte az egekbe szöktek.
Vasárnap késő este az Egyesült Királyság Tengeri Szállítási Művelete (UKMTO) jelentette, hogy egy tartályhajót eltalált egy „ismeretlen lövedék” a szorosban, hozzátéve, hogy a legénység biztonságban van.
Mindeközben
A Brent nyersolaj határidős ára 64 centtel, azaz 0,59 százalékkal 107,53 dollárra esett hordónként 23:08 GMT-kor, miután pénteken 2,23 dollárral alacsonyabban zárt.
Az amerikai West Texas Intermediate hordónként 101,10 dolláron állt, 84 centes, azaz 0,82 százalékos csökkenéssel, miután pénteken 3,13 dolláros esést könyvelt el.
Ugyanakkor Ebrahim Azizi, egy magas rangú iráni tisztviselő figyelmeztetett, hogy
„Bármilyen amerikai beavatkozást a Hormuzi-szoros új tengeri rendszerébe a fegyverszünet megsértésének tekintünk” – mondta Azizi X-en.
Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője kijelentette: „A Hormuzi-szoros és a Perzsa-öböl nem Trump téveszmés bejegyzései alapján fog működni!”
Amerikai pénzügyminiszter: a gazdasági blokád „megfojtja” az iráni rezsimet
Az Egyesült Államok gazdasági blokádja „megfojtja” az iráni rezsimet – jelentette ki Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap.
A tárcavezető a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban kifejtette, hogy a teljeskörű amerikai nyomásgyakorlás eredményeként az iráni vezetés már nem képes fizetni a katonaságot sem.
„Megfojtjuk a rezsimet” – fogalmazott Scott Bessent, és közölte, hogy az iráni kikötőket érintő amerikai blokád miatt Iránnak gyorsan megtelnek a kőolajtárolói, számításaik szerint pedig egy héten belül Teherán a kőolajkutak lezárására kényszerülhet.
A miniszter azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok tengeri blokádja kizárólag az iráni érdekeltség alá tartozó hajókra vonatkozik, ugyanakkor egyben megerősítette: az Egyesült Államok megakadályozza, hogy bármely ország pénzt juttasson az iráni hadseregnek, illetve az iráni Forradalmi Gárdának a Hormuzi-szoroson való szabad áthajózásért.
Scott Bessent kifejtette, hogy az Egyesült Arab Emírségek döntése a kilépésről a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéből (OPEC), azt a reményt erősíti, hogy az iráni konfliktus lezárultát követően, a növekvő kínálatnak köszönhetően, a világpiaci olajárak alacsonyabb szintre csökkennek mint előzőleg voltak. Megjegyezte, hogy az Arab-öböl térségében több száz tankhajó vesztegel olajjal megtöltve arra várva, hogy áthajózhasson a Hormuzi-szoroson.
Donald Trump amerikai elnök szombaton azt közölte, hogy tanulmányozza az Irán által küldött 14 pontból álló legutóbbi megállapodási javaslatot, de kétségeit hangoztatta. „Hamarosan áttanulmányozom a tervet, amelyet Irán nemrég küldött nekünk, de nem tudom elképzelni, hogy elfogadható lehet, mert még nem fizettek elég nagy árat azért, amit az emberiséggel és a világgal az elmúlt 47 évben tettek” – fogalmazott az amerikai elnök Truth Social közösségi oldalán és hozzátette, hogy Irán „nagyon meg akar állapodni”.
Közölte azt is, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy az amerikai haderő újraindítja a támadásokat az iráni célpontokkal szemben, és világossá tette, hogy az Egyesült Államok erői maradnak a térségben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!