Hirdetés

Brüsszel „vakfoltja” az őshonos nemzeti közösségek ügye: Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő az uniós kisebbségpolitikáról

Brüsszel

Borvendég Zsuzsanna Brüsszelben, az Európai Parlament épülete előtt

Fotó: Facebook/Borvendég Zsuzsanna

Borvendég Zsuzsanna történésszel, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselőjével beszélgettünk az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról. Az interjúban szó esik az Európai Parlament friss jelentéséről, a határon túli magyar közösségek ügyének fogadtatásáról, valamint arról is, milyen eszközök állnak egy EP-képviselő rendelkezésére a jogérvényesítésben. Borvendég Zsuzsanna a brüsszeli globalizmus és a nemzeti érdekek viszonyáról, a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról, illetve a jelenlegi geopolitikai helyzet hatásairól is részletesen beszélt lapunknak.

Makkay József

2026. május 06., 08:012026. május 06., 08:01

2026. május 06., 20:382026. május 06., 20:38

– Legutóbbi parlamenti felszólalásában, Brüsszelben kijelentette, hogy az őshonos nemzeti közösségek jogai ma mellékesek az Európai Unióban. Mire enged következtetni az Európai Parlament friss jelentése a témában?

– Az aktuális jelentésből egyetlen következtetést vonhatunk le: az őshonos közösségek jogai nem számítanak az uniós fősodorban. Egyáltalán nem foglalkozik a szöveg ezzel a kérdéssel, pedig a kisebbség szó számtalanszor előfordul, de mindig ügyelnek arra, hogy véletlenül se lehessen félreérteni, milyen kisebbségre gondol a jogalkotó. Két kiemelten támogatott közösség van: az egyik a szexuális devianciákat ünneplő törpe minoritás, a másik pedig a lassan kisebbségnek nem is nevezhető, migrációs hátterű tömeg. A vallásszabadság felől közelítve is azt látjuk, nagyon vigyáznak arra, nehogy félreérthető legyen a szándék, hiszen nevesítik a zsidó és a muszlim vallást mint védendő értéket – amelyek védelmével természetesen nincs is semmi probléma –, de szándékosan kihagyják a kereszténységet, holott ez a legüldözöttebb vallás ma a világban. Nem is beszélve arról a kognitív disszonanciáról, hogy éppen a muzulmánok tömeges megjelenésének következtében erősödik az antiszemitizmus Európában, és erre a nyilvánvaló összefüggésre semmilyen választ nem kínálnak.

Hirdetés

– Milyen reakciókat tapasztalt más tagállamok képviselői részéről, amikor a határon túli magyar közösségek ügyét felvetette?

– A teljes érdektelenség és a zavart félrenézés a két fellelhető reakció. Az előbbi az általánosabb, hiszen a nyugati országok képviselői keveset tudnak a közép-európai térség történelméről, és azt is rosszul.

Idézet
Nem fáradnak azzal, hogy megpróbáljanak megérteni minket, többségükben fel sem merül, hogy mi egészen más megvilágításból látunk bizonyos dolgokat, mint ők.

A másik reakció az érdekesebb és ugyanakkor a fájdalmasabb is. A szuverenista–patrióta oldalon sokan vannak, akik értik a kérdés súlyát, felteszem, egyet is értenek a követeléseinkkel, de pragmatikus okok miatt próbálnak nem tudomást venni a jogsértésekről. Úgy gondolják, hogy ugyan jogos a különböző sérelmek felemlegetése, de nem időszerű. Szerintük a globalizmus fenyegető árnyékában a nemzetben gondolkodó erőknek félre kell tenniük a nézeteltéréseiket, és közösen kell fellépniük. Én ezt nem tudom elfogadni, ugyanis a közös fellépést nem gyengíti, hanem erősíti a kölcsönös tisztelet. Az őshonos magyar közösségek kulturális jogainak biztosítása megerősíti a két érintett ország együttműködését. Sőt, továbbmegyek: az autonómia biztosítása is a nemzetállamok létjogosultságának megerősítése felé mutatna, hiszen éppen a nemzeti lét, a nemzeti öntudat jelentőségét emelné ki. Számomra teljesen hiteltelen egy olyan nemzet küzdelme a globalizmus ellen, amely a saját országában az asszimilációt erőlteti.

– Ön szerint miért nem élvez prioritást az őshonos kisebbségek jogainak kérdése az uniós intézményekben?

– Sajnos ezt a kérdést rengeteg oldalról meg lehetne közelíteni, vagyis elkeserítően sok oka lehet. Én kettőt emelnék ki. Az elsőnek történelmi vonatkozásai vannak. Európa egykori birodalmai nem igazán bántak kesztyűs kézzel az őshonos nemzeti közösségeikkel. Franciaországban gyakorlatilag nyom nélkül beolvasztották őket a többségi társadalomba, de Spanyolországban is komoly feszültségek vannak mind a mai napig. Nagy-Britannia ugyan már nem tagja az EU-nak, de ennek a kérdésnek a kezelésében mindenképpen meghatározó szerepe volt korábban.

Idézet
Hiába vannak olyan tagállamok, amelyek példamutatók lehetnének ezen a téren, a nagyok nem adtak lehetőséget a kérdés uniós szintre emeléséhez, mert nem állt érdekükben.

Megelégedtek azzal, hogy az alapjogok között a nemzeti közösségek védelme ugyan szerepel, de ennek megvalósulása vagy sérelme már tagállami belügy. Milyen érdekes, hogy ilyenkor tiszteletben tartják a tagállami hatásköröket. A másik ok, amit ki szeretnék emelni, természetesen a globalizmus narratívájának építése, amely ki is használja az előbbi hozzáállást. Ebben a keretrendszerben minden veszélyes, ami a nemzeti öntudat életben tartása felé mutat.

Brüsszeli eszközök az EP-képviselő kezében

– Milyen eszközök állnak jelenleg egy EP-képviselő rendelkezésére, hogy érdemben képviselje a nemzeti kisebbségek jogait?

– A lehetőségek erősen függenek attól is, hogy melyik frakcióban ül az adott képviselő. Az Európai Néppárt képviselői könnyebben tudnak napirendre tűzni kérdéseket, hamarabb tudnak többséget kiállítani a jogszabály-módosításaik mögé. Ugyanakkor erősen köti őket a frakciófegyelem, amely nem engedi a kibeszélést a fősodratú narratívából. Ez nagyon jól látható volt a szlovák szájzártörvény kapcsán.

Idézet
Az RMDSZ képviselői ugyan elérték, hogy hosszú évek után végre újra vita legyen az EP-ben a Beneš-dekrétumok alapján érvényben lévő jogfosztásokról, de a vita ténylegesen nem a magyar őshonos közösségekről szólt, hanem a különutas Robert Fico megrendszabályozásáról.

Vagyis a nemzeti közösségeket a globalista erők csak arra használják, hogy üssenek azokon a tagállamokon, amelyek védik a szuverenitásukat. Ebből következik, hogy bár a lehetőségeik korlátozottabbak, a kisebbségben lévő konzervatív frakcióknak mégis nagyobb szabadságuk van a lényegi kérdésekről beszélni. Persze éppen az említett vita kapcsán az is kiderült, hogy a globalisták csapdájába a patrióta erők is készségesen besétálnak, hiszen a hozzászólások szinte kivétel nélkül Ficóról szóltak – talán az egyedüli voltam, aki elítéltem ugyan a bizottság jogállamisági támadását Szlovákia ellen, de a hangsúlyt a magyarok jogfosztására helyeztem. Fontosak ezek a felszólalások, hiszen az európai sajtó szemlézi a vitákat, az emberekhez eljutnak olyan ügyek is, amelyekről enélkül soha nem hallanának, vagyis a közbeszédbe kerülhetnek az elszakított magyarság problémái.

– Amennyiben egy EP-képviselő kérdéssel fordul az Európai Bizottsághoz, milyen mértékben tudja tematizálni az adott jogsértést?

– Az Európai Bizottsághoz kérdéseket lehet intézni, amelyekre kötelezően választ kell adniuk, vagyis állást kell foglalniuk az adott kérdésben. Én a nagyváradi premontrei apát kilakoltatása kapcsán éltem ezzel a lehetőséggel, várom a válaszukat. Az illetékes szakbizottságok is napirendre tűzhetnek képviselői kezdeményezésre témákat, amelyekből aztán állásfoglalási indítvány is születhet, de ehhez is többségi támogatás kell, amit a mi szuverenista frakciónk nehezen tud elérni. Az az igazság, hogy ehhez is – mint mindenhez a brüsszeli bürokrácia útvesztőiben – kell egy kis finesz.

Idézet
Meg kell találni azt a pontot, amelyre érzékenyen reagál a balliberális többség, és eszerint kell tálalni a saját szempontjainkat. Ez nem könnyű.

A nagyváradi apát ügyében feltett kérdéseinkben az uniós források esetleges jogsértő felhasználását helyeztük előtérbe, mert a nyilvánvaló magyar- és egyházellenes él hangsúlyozásával biztosan nem értünk volna célt.

– Lát-e lényeges különbséget abban, ahogyan az EU más kisebbségek – például migráns közösségek –, illetve az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését kezeli?

– A különbséget zongorázni lehet. Amíg a nemzeti közösségek jogainak védelme ellenkezik a centralista akarattal, így eltörölendő, addig a mesterségesen kreált (lásd a szexuális kisebbséget) vagy a migrációs hátterű közösségek védelme abszolút prioritás. Nincs olyan szakpolitikai szöveg, amelybe ne kevernék bele ezeket az ideológiai maszlagokat, még akkor sem, ha az adott témában teljesen irreleváns a kérdés. A cél eléggé egyértelmű: el kell tépni a kulturális és történelmi gyökereket, mert a nemzeti öntudat akadályt jelent a központosítás és a globalizmus térnyerése előtt.

– Volt-e olyan kezdeményezése, amely részleges sikert ért el, még ha nem is kapott széles körű támogatást?

– Sok felszólalásomban hangsúlyoztam az elszakított területeinken élő magyar közösségek helyzetét, nemzeti testvéreink ellen elkövetett jogsértéseket. Fontos, hogy napirenden maradjon mindez, és tudatosuljon az uniós döntéshozókban, hogy a magyar nemzet egysége nemcsak az ország, hanem az uniós határokon is átível. Csak ennek a tudásnak a birtokában lesz érthető a magyar álláspont akár Ukrajna vonatkozásában is.

Idézet
Fontos küldetésemnek tartom azt is, hogy a frakciónkban ülő szlovák képviselőtársaimat elfogadóbbá tegyem a magyar álláspont iránt.

A Republika Párt várhatóan a következő választásokon bekerül a parlamentbe, akár koalíciós partnerként a kormányzásban is részt vehet, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy egy szlovák nemzeti radikális párt miképpen vélekedik a felvidéki magyarok helyzetéről. A nyitottság részükről észrevehető, hiszen partnerek voltak abban, hogy eljuttassák a szlovák kulturális miniszterhez a kérdéseimet, amelyeket az EP kulturális bizottságának frakciókoordinátoraként fogalmaztam meg, és amelyekben nagyon érzékeny témákat érintettem. A Beneš-dekrétumok mellett a készülő nyelvtörvény nyelvi jogokat sértő szabályozását, a kulturális autonómia csorbítását, számos diszkriminatív joggyakorlatot és a magyar kulturális tanács hiányát is számonkértem a szlovák kormányon. Választ is kaptam a kérdéseimre, amelyek többnyire mellébeszélések voltak, de egy konkrétum miatt a magyar külügyminiszterhez fordultam. A szlovák kulturális miniszter ugyanis úgy fogalmazott, hogy azért nincs magyar kulturális tanács Szlovákiában, mert a magyar fél nem kérte azt, így nem gondolták, hogy szükség lenne rá. Nyílt levélben kértem Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy a magyar kormány tegyen lépéseket az ügyben, hiszen a szlovák fél csak erre vár. A külügyminisztériumtól akkor egy semmitmondó, diplomatikus válasz érkezett, hamarosan azonban újra érdemes lesz próbálkozni, hiszen az új adminisztráció azt ígérte, hogy képviselni fogja a határon túli magyarok érdekeit is. Meglátjuk, így lesz-e valóban.

Brüsszel Galéria

A Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője felszólalásaiban rendszeresen kiáll a Kárpát-medencei magyarság jogérvényesítése mellett

Fotó: Európai Parlament/Videórészlet

A magyarok mindig csak magukra számíthatnak

– Hogyan értékeli más magyar EP-képviselők munkáját ebben a kérdésben? Van együttműködés a különböző pártok között?

– Az elmúlt időszakban a választási kampány határozta meg a magyar EP-képviselők munkáját, sajnos ebben a kérdésben is. A Tisza-delegáció beleállt ugyan a Beneš-dekrétumok kérdésébe, de mondanivalójuk kimerült abban, hogy politikai támadást intézzenek, nem pedig a felvidéki magyarok védelmével foglalkoztak. A Fidesz nagyon óvatosan nyúlt a kérdéshez, és úgy éreztem, hogy a diplomácia oltárán feláldozza a magyarok jogainak védelmét. Ebben a helyzetben számukra kifejezetten jól jött az ellenzéki keretezés, hiszen el tudták vinni a fókuszt más irányba. A DK-t felvállaltan nem érdeklik az elszakított területeinken élő magyarok, így az ő hozzászólásaik sem okoztak meglepetést.

  • Szerencsére engem nem kötöttek pártmegfontolások a munkám során, hiszen arra kaptam felkérést Toroczkai Lászlótól, a Mi Hazánk Mozgalom elnökétől, hogy a lelkiismeretem szerint képviseljem a hazámat és a nemzetemet az EP-ben.

Idézet
Nagy kérdés számomra, hogy a jövőben lesz-e közös nemzeti minimum a magyar képviselők között ebben a kérdésben. Én örülnék neki.

– Milyen szerepet játszhat Magyarország kormánya uniós színtéren a kisebbségi jogok előmozdításában?

– Magyarország mindenkori kormányának kulcsszereplőnek kellene lennie ebben a kérdésben, hiszen számunkra a nemzeti kisebbségi jogok egyben nemzetstratégiai kérdést is jelentenek. Az Unió-párti erők kommunikációja azt sugallja, hogy ez egy idejétmúlt probléma, mert az egyesült Európában feloldódnak a nemzeti különbségek. Mi azonban a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy ez nem így van. A történelem is azt mutatja, hogy politikai ideológiák nem tudják eltörölni a nemzeti identitást. A békés együttélés alapja nem az egységesítés, hanem a kölcsönös tisztelet és az egymás jogainak elismerése.

– A jelenlegi geopolitikai helyzet – például az ukrajnai háború – mennyiben befolyásolja a kisebbségi kérdések napirenden tartását?

– Sajnos úgy tapasztalom, hogy nagyon nem segít mindez a nemzeti ügynek. Számos felszólalásom volt a kárpátaljai magyarok helyzetével kapcsolatban is, de mindannyiszor feljelentettek valamiért. Vagy orosz ügynök voltam, vagy háborús uszító, vagy gyűlöletbeszédnek titulálták a mondataimat, vagy egyszerűen csak szégyenletesnek tartották, hogy kritikát merek megfogalmazni a „hős honvédőkkel” szemben.

Idézet
Amikor halálos fenyegetést kaptam ukrán szélsőségesektől, még ahhoz sem volt a parlamentnek hozzáfűzni valója. Nyilván úgy gondolták magukban, hogy megérdemeltem.

Ukrajna vonatkozásában szinte lehetetlen bármilyen kritikát megfogalmazni, teljes pályás letámadást zúdítanak az ember nyakába és a nagy hangzavarban elveszik az eredeti mondanivaló. Ukrajna egy soknemzetiségű ország, ahol a sovinizmus az elmúlt években felerősödött, de erről nem lehet beszélni.

– Mit üzen azoknak a határon túli magyar közösségeknek, amelyek úgy érzik, hogy Brüsszelben nem hallják meg a hangjukat?

– Brüsszellel kapcsolatban sok biztatót nem tudok mondani, legfeljebb csak annyit, hogy vagyunk még ott néhányan, akik szemben úszunk az árral. De a magam részéről soha nem bíztam semmiféle külső hatalomban, főleg nem egy felettes birodalomban. Mi, magyarok mindig csak magunkra számíthattunk, így van ez most is.

Idézet
Nem szabad engedni a megosztásnak, a belső bomlasztásnak.

Nekünk, anyaországi magyaroknak pedig egy megbocsáthatatlan mulasztást kell helyrehoznunk: nemzeti minimummá kell válnia annak a tudásnak, hogy az elcsatolt területeinken élő nemzettestvéreink a magyar nemzet elszakíthatatlan részei.

– Az április 12-ei országgyűlési választások nyomán Magyarországon kormányváltás történt, Magyar Péter miniszterelnök-jelölt már üzent a szlovák miniszterelnöknek a Benes-dekrétumok ügyében. Hogyan látja, az új magyar kormány hatékonyabb lehet a Kárpát-medencei magyarság jogérvényesítési törekvésében?

– Az új magyar kormány olyan felhatalmazással fog hivatalba lépni, hogy nem lehet kifogás semmiféle mulasztásra. A társadalmi támogatottsága történelmi léptékű, nagyszerű lehetőség nyílik tehát arra, hogy az előbbiekben említett nemzeti minimum megteremtésén azonnal munkálkodni kezdjen. Örvendetes, hogy a leendő miniszterelnök már üzent a Beneš-dekrétumok ügyében a szlovák miniszterelnöknek, de az üzenet tartalma nem elégséges. A szájzártörvény eltörlése és a földkobzások befejezése ugyanis csak tüneti kezelés. Követelni kell a dekrétumok diszkriminatív pontjainak eltörlését, mert a nemzeti alapon álló kollektív bűnösség szembemegy az alapvető jogokkal, elfogadhatatlan az EU-s normák szerint is. A nyelvhasználati jogok biztosítása szintén alapvető, de az autonómia kérdésének felvetése sem ördögtől való, hiszen az EU-ban is számos példa van erre.

Idézet
A feladat tehát adott, meglátjuk, az új kormány mennyire fogja fontosnak tartani a trianoni utódállamokba kényszerült magyarok sorsát.

Mindenesetre a kormány összetétele aggodalomra ad okot, hiszen a kulcsfontosságú területek minisztereinek előélete a globális pénzügyi világhoz kötődik, vagyis feltételezhetően nem az elszakított területek magyarságának jogaival akarnak foglalkozni, de még csak nem is a tágabban értelmezett nemzeti érdekképviselet lesz a céljuk.

korábban írtuk

Éles kritika Brüsszelnek: Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő szerint a nemzeti kisebbségek helyett más ügyek kerülnek előtérbe
Éles kritika Brüsszelnek: Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő szerint a nemzeti kisebbségek helyett más ügyek kerülnek előtérbe

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 12., kedd

Magyar Péter videós tárlatvezetést tartott a Karmelitában, és soron kívüli tájékoztatást kért az ügyvezető miniszterektől

Magyar Péter miniszterelnök soron kívüli tájékoztatást kért az Orbán-kormány ügyvezető minisztereitől arról, hogy szombat délután négy órát követően milyen döntéseket hoztak.

Magyar Péter videós tárlatvezetést tartott a Karmelitában, és soron kívüli tájékoztatást kért az ügyvezető miniszterektől
Hirdetés
2026. május 11., hétfő

Donald Trump szerint rendkívül ingataggá vált a tűzszünet

Donald Trump szerint rendkívül ingataggá vált az Egyesült Államok és Irán között április elején életbe lépett tűzszünet – az amerikai elnök hétfőn újságírók előtt értékelte a helyzetet.

Donald Trump szerint rendkívül ingataggá vált a tűzszünet
2026. május 11., hétfő

A WHO a hantavírusról: nem lesz újabb világjárvány

Egy francia és egy amerikai állampolgár hantavírus-tesztje is pozitív lett azok közül az utasok közül, akiket vasárnap evakuáltak a Tenerifénél kikötött Hondius óceánjáróról – számoltak be róla hétfőn a francia és amerikai egészségügyi hatóságok.

A WHO a hantavírusról: nem lesz újabb világjárvány
2026. május 11., hétfő

A határon túli magyarok jogainak tiszteletben tartásához kötné a Tisza-kormány a kétoldalú kapcsolatokat

A határon túli magyar közösségek jogainak maradéktalan tiszteletben tartása – az uniós és nemzetközi joggal összhangban – a kiegyensúlyozott és eredményes kétoldalú kapcsolatok alapvető feltétele – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter-jelölt.

A határon túli magyarok jogainak tiszteletben tartásához kötné a Tisza-kormány a kétoldalú kapcsolatokat
Hirdetés
2026. május 11., hétfő

Rendőrnek adta ki magát, így lopott el több ezer eurót egy kamionostól két román férfi Magyarországon

Két román férfit fogtak el a kecskeméti nyomozók, akik a gyanú szerint egy külföldi kamionsofőrt károsítottak meg az M5-ös autópálya egyik pihenőhelyén. Az álrendőrként garázdálkodó gyanúsítottakat őrizetbe vették a magyar rendőrök.

Rendőrnek adta ki magát, így lopott el több ezer eurót egy kamionostól két román férfi Magyarországon
2026. május 11., hétfő

Tarr Zoltán: a Tisza-kormány öt évre visszamenőleg megvizsgálja és feltárja a Bethlen Gábor Alap működését

Öt évre visszamenőleg megvizsgálja és feltárja a Tisza-kormány a Bethlen Gábor Alap működését, a Fidesz-KDNP-kormány idején odaítélt támogatások folyósításának és felhasználásának jogszerűségét – jelentette be hétfőn Tarr Zoltán.

Tarr Zoltán: a Tisza-kormány öt évre visszamenőleg megvizsgálja és feltárja a Bethlen Gábor Alap működését
2026. május 11., hétfő

Orbán Anita: visszaépítjük Magyarország tekintélyét az EU-ban és a NATO-ban is

A magyar külpolitika első feladata a bizalom helyreállítása, visszaépítjük Magyarország tekintélyét az EU-ban és a NATO-ban is – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán.

Orbán Anita: visszaépítjük Magyarország tekintélyét az EU-ban és a NATO-ban is
Hirdetés
2026. május 11., hétfő

Hantavírus-fertőzés: egy francia utasnál tünetek jelentkeztek, lezárult a Hondius evakuálásának első fázisa

Lezárult a Hondius óceánjáró evakuálásának első fázisa, nyolc repülőgéppel összesen 94-an hagyták el Tenerife szigetét a nap folyamán – közölte a spanyol egészségügyi miniszter vasárnap este, Granadilla de Abona teherkikötőjében tart

Hantavírus-fertőzés: egy francia utasnál tünetek jelentkeztek, lezárult a Hondius evakuálásának első fázisa
2026. május 11., hétfő

Trump szerint elfogadhatatlan az iráni békejavaslat, ismét növekedett az olajár

„Teljesen elfogadhatatlannak” nevezte Donald Trump amerikai elnök Irán legújabb békejavaslatát, miközben a két ország a hónapok óta tartó háború befejezésére irányuló megállapodás megkötésén dolgozik.

Trump szerint elfogadhatatlan az iráni békejavaslat, ismét növekedett az olajár
2026. május 10., vasárnap

Elítélte a Mi Hazánk kirekesztő magatartását a 100 Tagú Cigányzenekar

A Magyar Örökség-díjas 100 Tagú Cigányzenekar közösségi oldalán tett közzé állásfoglalást arról, hogy a Mi Hazánk politikusai kivonultak szombaton a Parlamentből a Sugó Tamburazenekar előadása előtt.

Elítélte a Mi Hazánk kirekesztő magatartását a 100 Tagú Cigányzenekar
Hirdetés
Hirdetés