
Szünet. Trump úgy döntött, Washington a megállapodás érdekében egyelőre nem folytatja a kereskedelmi hajók katonai kíséretét
Fotó: Pexels
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal a közel-keleti konfliktus lezárása érdekében.
2026. május 06., 09:322026. május 06., 09:32
2026. május 06., 09:492026. május 06., 09:49
Washington úgynevezett „Szabadság-projektje”, amelynek célja az volt, hogy segítse a hajóknak a Hormuzi-szoros elhagyását – a Perzsa-öbölbe vezető keskeny átjárót, ahol Irán vette át az irányítást a rá mért támadásokra válaszul –, hétfőn indult.
Az amerikai elnök azonban a Truth Socialon bejelentette, hogy
„Közös megegyezéssel úgy döntöttünk, hogy bár a blokád továbbra is érvényben marad, a Szabadság-projektet... rövid időre felfüggesztjük, hogy megnézzük, lehetséges-e a megállapodás véglegesítése és aláírása” – jelentette ki Trump.
Washington fenntartja az iráni kikötők blokádját annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Iránra egy olyan megállapodás megkötésére, amely véget vetne az Egyesült Államok és Izrael által február 28-án kirobbantott háborúnak.
A feszültség közben ismét fokozódott az Ormuz-szorosban végrehajtott művelettel kapcsolatban, az Egyesült Államok azt állította, hogy hét iráni hajót süllyesztett el, és több polgári hajót is támadás ért, feltehetően Irán részéről.
A Hormuzi-szorosban történt összecsapások nem voltak része az eredeti háborúnak – mondta.
„Ez nem támadó művelet; ez védekező művelet” – szögezte le Rubio.
„És ez nagyon egyszerűen azt jelenti, hogy csak akkor lőnek, ha minket támadnak meg először” – tette hozzá.

Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Estek az olajárak
Az olajárak szerdán második napja estek, mivel a kulcsfontosságú közel-keleti termelőrégióból származó, felhalmozódott kínálat várhatóan újra beindulhat, miután Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy békemegállapodás születhet az Iránnal folytatott háború lezárásáról.
A Brent nyersolaj határidős árfolyama 1,89 dollárral, azaz 1,7 százalékkal esett hordónként 107,98 dollárra, miután az előző napon 4 százalékot esett. Az amerikai West Texas Intermediate határidős árfolyama 1,83 dollárral, azaz 1,8 százalékkal 100,44 dollárra csökkent, miután az előző napon 3,9 százalékos esést mutatott.
Izrael és az Egyesült Államok február 28-án támadta meg Iránt, megölve a legfőbb vezetőket és megsemmisítve fontos katonai és gazdasági célpontokat, de nem érte el az iszlám köztársaság összeomlását, amely rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt az egész régióban.
Április 8-án Trump fegyverszünetet hirdetett Iránnal, amelyet azóta meghosszabbított, annak ellenére, hogy a tárgyalások Teheránnal zsákutcába jutottak.
„Ezek az emberek gazdaságuk valódi, katasztrofális pusztulásával szembesülnek” – mondta, hozzátéve azonban, hogy Trump továbbra is egy Iránnal kötött megállapodást részesít előnyben.
A külügyminiszter egyben az ENSZ hasznosságapróbájának nevezte az ENSZ-ben az Egyesült Államok által javasolt határozat-tervezetet, amelyben felszólítják Iránt, hogy szüntesse be a támadásokat és az aknák elhelyezését a Hormuzi-szorosban, és felszólította Kínát és Oroszországot, hogy ne éljenek ismét vétójogukkal.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai kedden zárt ajtók mögötti tárgyalásokat kezdtek az Egyesült Államok által Bahreinnel, Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, Kuvaittal és Katarral közösen kidolgozott szövegről, amely – amennyiben elfogadják – szankciókat vonhat maga után Irán ellen, és
Bahrein egy korábbi, az Egyesült Államok által támogatott határozata, amely úgy tűnt, hogy utat nyit az USA Irán elleni katonai fellépésének legitimálása felé, a múlt hónapban meghiúsult, miután Oroszország és Kína megvétózta a 15 tagú Biztonsági Tanácsban.
Az új tervezet elkerüli a fegyveres erő alkalmazását kifejezetten engedélyező megfogalmazást, de továbbra is az ENSZ Alapokmány VII. fejezetének kereteibe illeszkedik, amely lehetővé teszi a Biztonsági Tanács számára, hogy szankcióktól a katonai fellépésig terjedő intézkedéseket vezessen be.
„Senki sem szeretné, ha ezt a tervezetet ismét elutasítanák, ezért néhány kisebb módosítást hajtottunk végre a megfogalmazásban” – nyilatkozta Rubio újságíróknak a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón, hozzátéve: „Nem tudom, hogy ez elkerüli-e a vétót vagy sem”.
– tette hozzá.
A Reuters által megtekintett határozattervezet elítéli Irán állítólagos fegyverszünet-sértéseit, valamint „folyamatos cselekedeteit és fenyegetéseit, amelyek célja a szoroson keresztüli szabad hajózás lezárása, akadályozása és megnehezítése”.
A tervezet felszólítja Iránt, hogy azonnal szüntesse be a támadásokat, fedje fel az aknák helyét, és ne akadályozza az aknamentesítési műveleteket.
„Mindössze annyit kérünk tőlük, hogy ítéljék el ezt, szólítsák fel Iránt, hogy hagyjon fel a hajók felrobbantásával, távolítsa el ezeket az aknákat, és engedje át a humanitárius segélyt” – mondta Rubio.
– tette hozzá Rubio.
A tervezet arra is felszólítja Teheránt, hogy működjön együtt az ENSZ azon erőfeszítéseivel, amelyek célja egy humanitárius folyosó létrehozása a szoroson keresztül, hivatkozva a segélyszállítmányok, a műtrágyaszállítmányok és más alapvető áruk szállításának megszakadására.
Az ENSZ főtitkárának 30 napon belül jelentést kell benyújtania a határozat betartásáról, és a Biztonsági Tanács újra összeülne, hogy további intézkedéseket, köztük esetleges szankciókat fontoljon meg, amennyiben Irán nem hajtja végre a határozatot.
Sulyok Tamás a dicstelen kétéves elnöki ciklusa során megbukott az emberi, jogi és a politikai alkalmassági vizsgán is – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon.
Egy férfi életét vesztette egy medvetámadásban a Szófia városát körülvevő Vitosha-hegységben – írja az AFP-re hivatkozva a News.ro hírügynökség.
A kárpátaljai magyarság képviselőinek bevonásával megkezdődnek a magyar–ukrán szakértői szintű egyeztetések a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése érdekében – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter hétfőn.
Az Amnesty International szerint tavaly 17 országban 2707 embert végeztek ki, ami 1981 óta a legmagasabb szám – derül ki a nemzetközi jogvédő szervezet halálbüntetésről szóló legfrissebb éves jelentéséből.
Donald Trump amerikai elnök ismét cselekvésre szólította fel Iránt a konfliktus rendezése érdekében, ellenkező esetre az eddigieknél súlyosabb következményeket helyezett kilátásba vasárnap.
Három ember életét vesztette, legkevesebb 18 pedig megsérült a Moszkvát és környékét vasárnapra virradóra és reggel ért ukrán dróntámadás következtében – közölték a helyi hatóságok. Ez volt eddig a Moszkva ellen irányuló legnagyobb ukrán dróntámadás.
Ritka, hogy emberről emberre terjedjen a hantavírus – szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján. A hantavírus-fertőzés pénteken már megjelent Romániában is.
A jobboldali nyilvánosság elleni fellépéssel vádolta a kormányt Orbán Viktor volt miniszterelnök a Magyar Nemzet online oldalán szombaton közzétett interjúban.
Történelmi jelentőségűnek nevezte a Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök pekingi csúcstalálkozóját Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken.
Donald Trump szerint Hszi Csin-ping felajánlotta Kína segítségét az iráni konfliktus lezárásában, valamint támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását és egy diplomáciai megállapodás elérését.
szóljon hozzá!