Alaszkai saláta. Béketerv van, ám roppant bizonytalan, mikor ér véget az orosz–ukrán háború
Fotó: Könczey Elemér
Egyértelműen Oroszországnak áll a zászló az amerikai béketervben rögzített javaslatok alapján, ezek azonban még roppant képlékenyek, és nem tudni, milyen eredményt hoznak a tárgyalások – vélekednek magyarországi biztonságpolitikai szakértők a nemzetközi közvéleményt napok óta lázban tartó rendezési elképzelésekről. Van, aki szerint az amerikai javaslatot nem lehet se elfogadni, se elutasítani, csak tárgyalni róla, más úgy véli, Washington elsősorban az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák miatt gondolja, hogy Kijev elfogadja majd a tervet, míg a harmadik elemző szerint ha Volodimir Zelenszkij aláírja a feltételeket, akkor politikai értelemben megbukik, mert az ukrán katonák, a civilek, az ország nagy része ezt vereségként élné meg. És még egy fontos kérdés: Oroszország vajon a békéhez keresi az utat, vagy az időhöz?
2025. november 25., 13:552025. november 25., 13:55
Ismét felcsillant a remény a közel négy éve dúló orosz–ukrán háború lezárására, miután az Egyesült Államok a múlt héten előrukkolt egy 28 pontos béketervvel. A javaslat kapcsán Genfben tárgyalások folytak az amerikai és az ukrán fél, valamint az Európai Unió képviselői között, Moszkva pedig jelezte: a washingtoni elképzelések „elvileg” alapjául szolgálhatnak a végleges békés rendezésnek.
Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, újságíró a béketerv nyilvánosságra hozatalát kontextusba helyezve úgy véli, a Kremlben az elmúlt másfél hétben „eufória-közeli állapot” lehet: a Nyugat meggyengült, Ukrajna hosszú távú finanszírozására egy nagy kérdőjel került, Kijevben tovább dagad a korrupciós botrány, közben a fronton is sikereket tudtak aratni az oroszok. „Az ukrán hatalom most, ebben a pillanatban katonailag és belpolitikailag is meggyengült, és növekvő nyomással szembesül. Ilyen helyzetben a manőverezhetőség csökken, a kompromisszumkészség pedig növekszik. Így, ebben a formában ez a terv nyilvánvalóan elfogadhatatlan Ukrajna számára. Tudják ezt Washingtonban is” – állapította meg közösségi oldalán a posztszovjet térség szakértője.
A Minszkben született, 1995 óta Magyarországon élő Bendarzsevszkij szerint ugyanakkor az ilyen eleve lehetetlen feltételek miatt a vörös vonalak eltolódnak: Donbasz átadása, ami korábban politikai és stratégiai szempontból elfogadhatatlan volt Ukrajna számára, máris kisebbik rossznak tűnik. Ha pedig a béketerv csak egy alku bázis, akkor teret ad Moszkvának és Kijevnek is az egyezkedésre. A Trump-adminisztrációban ugyanis meg vannak győződve róla, hogy Donbasz elvesztése csak idő kérdése, vagyis egy olyan kompromisszum Ukrajna részéről Moszkva irányába, amely előbb-utóbb egyébként is bekövetkezik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy megvitatják Donald Trump amerikai elnökkel az ukrajnai háború befejezésére irányuló amerikai javaslattal kapcsolatos „érzékeny kérdéseket”.
A béketerv értelmében ugyanis az Egyesült Államok és az ebben továbbá résztvevő európai partnerek a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciákat adnának: vagyis ha Ukrajnát támadás éri, akkor ezt úgy kezelik, mint az egész „transzatlanti közösség elleni támadást”, ennek megfelelően többek között katonai erő felhasználásával. „A másik ilyen kedvező pont a jóvátételi pénz kérdése. Ukrajna Oroszországgal szerette volna kifizettetni az országot ért károk utáni kompenzációt, háborús reparáció viszont általában egy konfliktus után a győzteseknek jár, és nem ez történik a fronton – Ukrajna a jelen állás szerint nem tudja legyőzni Oroszországot (és ez persze fordítva is igaz). Így Oroszország el is utasította a jóvátétel kifizetését. Most viszont a tervbe belekerült egy olyan pont, amely arról szólna, hogy a Donbaszért Oroszország majd X éven keresztül »bérleti pénzt» fizetne Ukrajnának. Mi ez, ha nem a reparációs fizetés át-brandigelése, csak innentől nem »jóvátételnek”» hanem »bérleti pénznek» hívják majd. Ukrajna is megkapja azt, amit akart, és Oroszország számára sincs benne reputációs kockázat (hiszen ahogy említettem, jóvátételt a vesztesek fizetik, nem a győztesek). A befagyasztott orosz forrásokból (kb. 300 milliárd dollár) Oroszország 100 milliárdot bead Ukrajna helyreállítására. Ugye jóvátétel helyett »helyreállítás»” – fejtegeti Bendarzsevszkij Anton. A szakértő hozzáteszi: az amerikai diplomácia és Donald Trump elnök azért gondolja, hogy Ukrajna elfogadhatja az ajánlatot, mert a nyomásgyakorlás mellett úgy ítélik meg: bizonyos, az oroszoknak kedvező pontok csak szimbolikusak, míg az eddigi orosz feltételekhez képest Ukrajna több eredményt is elérhet.
„Miért nem lehet elfogadni? Nos, visszavonulni egy olyan területről amit 11 éve védenek, az morálisan elfogadhatatlan sokaknak. És mivel a »sokaknak» fegyvere is van, ez belső konfliktushoz vezethet. Amit mondok régóta: Zelenszkij, de Putyin sem légüres térben van. Saját nacionalistákkal szembemenni veszélyes, egyik sem adhatja fel a Donbaszt” – írta Facebook-oldalán az erdélyi közönség számára elsősorban a Máglyatűz és a Napról Napra Trianon című könyvek szerzőjeként ismert író.
Demkó Attila egyébként szintén úgy látja, hogy katonailag Ukrajna nem tudja megtartani a Donbaszt, „de más valamit harcban elveszteni, vagy feladni”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint a béketervben szereplő pontok nem tekinthetők végső ajánlatnak, hanem „kontúroknak, rengeteg bennük a hatástalanítandó akna”.
„Végső soron a katonai helyzet fog dönteni meg az, hogy vannak-e valós büntető kártyák még az oroszokkal szemben, vagy csak a »jutalom» marad érvként. Az utóbbit nem tudom, a katonai helyzet szerintem visszafordíthatatlan, csak az a kérdés, Ukrajna mennyire tudja lassítani az oroszokat. Ez már nem csiga-offenzíva, Zaporizsje városa akár pár hónapon belül veszélybe kerülhet” – értékeli a helyzetet Demkó Attila, aki egyébként a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt többször megfordult a jelenleg háború dúlta kelet-ukrajnai térségben. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, mivel végső soron a katonai helyzet dönt, a nyugati közvéleménynek/politikának előbb-utóbb el kell majd fogadnia, hogy a feltételek nagyobbik felét a fronton erősebb, azaz Oroszország fogja diktálni. „De nem mindent. A 28 pont sem kapituláció, attól messze van. Lehet persze rosszabb is, jobb is a vége, de a nagy képen nem változtat: Oroszország részleges győzelmet arat, amnesztiát kap, és a világ nagyobbik fele számára egyébként győztesnek fog tűnni. És ezt a békát le kell majd nyelnie az európai elitnek, miközben a gyűlölt Trump lesz a béketeremtő, egyébként meg mossa kezeit” – állapította meg közösségi oldalán Demkó Attila.
„Ez egy tudatos amerikai »teszt», amelyben Washington azt méri fel:hol törik Európa türelme, meddig enged Ukrajna, és kivel lehet majd aláíratni egy olyan békét, amelyet senki nem vállal büszkén. Az is világossá vált, hogy a dokumentum nem béke, hanem kapitulációs jegyzék: területek átadása, hadsereg korlátozása, fegyverzet csökkentése és garanciák, amelyek mögött ma még nincs konkrétum. Ez így nem rendezés, (…), ez egy próbaléggömb” – írta közösségi oldalán a biztonságpolitikai szakértő, író, akinek a béketervről az a véleménye: „Moszkva diktátuma Trump-csomagolásban”.
Tarjányi szerint
„Ez lesz Oroszország legnagyobb stratégiai sikere 40 év óta. Putyin pedig úgy fogja eladni otthon és a világ felé, mint a »történelmi győzelmet»” – jegyzi meg Tarjányi. Aki azzal folytatja, hogy Trump nem lesz áruló az amerikai választók szemében, de gyenge lesz a világ szemében, mert a döntése azt üzeni: „Amerika nem fejezi be, amit elkezdett. Ha nehéz egy háború, egyszerűen kiszáll belőle.” „És mi történik Európában? Európa hirtelen egy instabil tűzszünet szomszédja lesz. A keleti határ nem lesz biztonságosabb, csak csendesebb. A menekültáramlás, az energia-kitettség, az orosz befolyás nő. És az a felismerés érkezik meg, amit eddig kerültek: ha Amerika hátralép, Európának nincs saját védelme” – vélekedik Tarjányi arról, milyen következményekkel járna a béketerv gyakorlatba ültetése.
A szakértő értékelése szerint ugyanakkor Kijev és az Európai Unió „kemény választ” adott, vörös vonalat húzott meg, amikor kategorikusan elutasította Moszkva új követelését, amely szerint Ukrajna olyan keleti területekről is mondjon le, amelyeket Oroszország soha nem foglalt el. „Ez az, amit az EU és Ukrajna valójában küldött vissza Washingtonnak és Moszkvának. Trump ma ötletet váltana már, de Európa és Ukrajna pedig ma kimondta: a háborúban nincs helye hangulatingadozásnak, csak valódi garanciáknak” – véli a budapesti biztonságpolitikai szakértő. A legfrissebb fejlemények alapján Tarjányi Péter kedden azt a következtetést vonta le, hogy Oroszország nem tárgyal, hanem az időt húzza.
Donald Trump szerint létezik a békéhez vezető út Ukrajnában, amelyet az ukrán elnöknek kell elfogadnia – az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt újságírók előtt pénteken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!