Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Ukrajna európai uniós tagságának, a tárgyalások megkezdésének elutasítása magyar részről nem üzlet tárgya, nem lehet összekötni semmilyen pénzügyi kérdéssel – jelentette ki a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
2023. november 10., 10:392023. november 10., 10:39
Orbán Viktor azt mondta: „amivel tartoznak, azt ide kell adni”. Az Ukrajnával való tárgyalások megkezdése, az egész kérdéskör nem kapcsolható össze a Magyarországnak járó pénzek ügyével – hangsúlyozta.
Kiemelte:
Ezért Magyarország nem támogatta a fegyverküldést sem, és most sem támogatja, hogy a magyar adófizetők pénzét elküldjék Ukrajnába - mondta.
Úgy fogalmazott, „humanitárius segítséget szívesen adunk, hiszen mi is emberből vagyunk, van szívünk, keresztény ország vagyunk”, azonban „az, hogy mi tartsuk el az ukrán államot, hogy a mi pénzünkből vett fegyverekkel harcoljanak”, az Magyarországnak nagyon súlyos, a gazdasági csőddel egyenlő következményekkel járna.
Azt is kijelentette:
Orbán Viktor kiemelte: a brüsszeli vezetés nemcsak nem azt csinálja, amit a magyarok szeretnének, hanem azt sem, amit általában az európai emberek.
Az emberek nem akarnak migrációt, háborút, békétlenséget, jól megtervezett zöld átmenetet akarnak, és nem olyat, ami tönkreteszi az iparukat - tette hozzá.
A kormányfő rámutatott: a brüsszeli vezetést foglyul ejtette egy globalista elit, pénzügyi csoportok, nagy gazdasági erőcsoportok, és a brüsszeliek döntéseit ezek érdekei motiválják, nem pedig a magyar, német, francia vagy az olasz emberek érdeke.
Ezért kell változást elérni – jelentette ki a miniszterelnök.
Leszögezte:
A kormányfő az uniós migránspolitikájáról szólva azt mondta, Magyarország egy dolgot kér, hogy ne erőszakoljanak rá olyan politikát, amely a nyugati tagállamokat tönkre tette, „nem akarunk mini Gázákat Budapest kerületeiben, meg terrortámadásokat, meg bandaháborúkat”.
Magyarország toleranciaajánlatát azonban nem fogadják el, Európában egységes migránspolitikát akarnak, amelynek olyannak kell lennie, mint Európa nyugati felében – mondta Orbán Viktor, aki közölte, a következő hónapoknak ez lesz a nagy küzdelme, és a jövő évi európai parlamenti választásoknak is ez lesz az egyik tétje.
A miniszterelnök azt mondta, ha a magyar kormány a nemzeti konzultáción megkapja a megerősítést, akkor a magyar kormány ki fog tudni tartani.
Kifejtette:
„Migráció ügyben egy nagyon széles nemzeti egységnek kellene lennie, amely azt mondja, hogy itt vannak a tapasztalatok a szemünk előtt, egyetlen orvosság van, nem szabad őket beengedni, mert az illegális migránsoknak bármilyen beengedése, az itt tartózkodásuk elfogadása oda vezet, hogy nem lehet biztonságban, nyugodtan, jólétben élni, békességben élni, majd Magyarországon se” – mondta Orbán Viktor.
Kiemelte: a migrációról szóló titkosszolgálati jelentés „felrajzol egy félelemteli horizontot” és „megerősít bennünket abban, hogy azt kell tennünk, amit eddig tettünk”. Hangsúlyozta: Magyarország volt az első ország, amely kimondta, hogy a migráció és a terrorizmus „kéz a kézben jár”, és ezt a jelentés is megerősíti.
Közölte, új idegenrendészeti törvényre van szükség, amelyik szigorúbb a mostaninál, és meghatározza, ki milyen jogcímen, mennyi ideig tartózkodhat itt. A kormány az új törvényjavaslatot benyújtotta parlamentnek.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!