Nincs tartozás. Orbán Viktor leszögezte: Magyarország már eddig is rengeteg segítséget nyújtott Ukrajnának
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Magyarország nem támogatja és nem is fogja támogatni Ukrajna európai uniós tagságát, mert azzal behoznánk a háborút Európába, és a magyarok pénzét kivinnénk Ukrajnába – írta Orbán Viktor miniszterelnök kedd este a Facebookon.
2025. november 05., 09:342025. november 05., 09:34
Orbán Viktor felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden egy brüsszeli konferencián „változatos vádakkal támadta újra Magyarországot és a magyar kormányt”.
„Nézzük hát a tényeket! Ami a támogatásokat illeti:
– sorolta a példákat a miniszterelnök.
Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy eddig számszerűsíthetően 200 millió eurót fordítottunk az ukránok megsegítésére humanitárius téren. „Sajnálatos, ha ez Zelenszkij elnök úr számára nem jelent semmit” – tette hozzá.
„Ezen felül arra is felhívnám az Elnök úr figyelmét, hogy az Európai Uniótól kapott támogatásaikban benne van Magyarország pénze is. Bár nem örülünk neki, de ez mégiscsak tény” – jegyezte meg a kormányfő.
A miniszterelnök úgy folytatta:
„Végezetül felhívnám Elnök úr figyelmét arra a tényre, hogy egy ország uniós csatlakozásáról az Európai Unió tagjai döntenek, egyhangúsággal. Ez azt jelenti, hogy bármely tagállamnak szuverén joga támogatni, vagy ellenezni egy új tag felvételét. Magyarország nem támogatja és nem is fogja támogatni Ukrajna európai uniós tagságát, mert azzal behoznánk a háborút Európába, és a magyarok pénzét kivinnénk Ukrajnába” – írta Orbán Viktor.
– hangsúlyozta.
„Ez az ajánlatunk. Ehhez az álláspontunkhoz ragaszkodni fogunk a jövőben is, hiszen ahhoz minden jogunk megvan” – zárta bejegyzését a miniszterelnök.
Az ukrán elnök azon a beszélgetésen bírálta Magyarországot, amit az Euronews szervezett Albánia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Ukrajna vezetőivel, az Európai Tanács elnökével és az EU bővítési vezetőjével a brüsszeli éves bővítési jelentés nyilvánosságra hozatalával egy időben.
A találkozón Zelenszkij élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt Ukrajna csatlakozási törekvéseinek akadályozása miatt, és Orbán Viktor vétóját Putyin orosz elnök javát szolgáló konkrét támogatásnak nevezte.
– mondta.
„Ebben a háborúban nem kaptunk tőle semmilyen támogatást. Támogatást az életről alkotott elképzelésünkhöz” – tette hozzá.
„Nem szeretnénk, ha Viktor Oroszországot támogatná, mert Ukrajna EU-ba való belépésének megakadályozása egy Viktor által Putyinnak nyújtott konkrét támogatás. Ez egyértelműen nem jó. Ez az én szubjektív véleményem.”
„A túlélésünkért harcolunk. (…) Nagyon szeretnénk, ha a magyar miniszterelnök támogatna, vagy legalábbis nem akadályozna minket, ha mi mindent megteszünk a klaszterek megnyitása érdekében” – mondta.
„Remélem, hogy Ukrajna addigra az Európai Unió tagja lesz” – válaszolta Zelenszkij arra a kérdésre, hogy hazája vajon uniós tag lesz-e 2030-ra. „Szerintem ez nem lenne igazságos, mert most háborúban állunk. Úgy gondolom, hogy a háború után Ukrajna teljes jogú tagja lehet az EU-nak” – mondta.
Brüsszel 2028-ra lezárná a csatlakozási tárgyalásokat, hogy Ukrajna 2030-ra EU-tag legyen
Az Európai Bizottság keddi közleményében az áll, hogy Brüsszel kész támogatni Ukrajnának azt a törekvését, hogy a csatlakozási tárgyalásokat 2028 vége előtt lezárja, de ehhez Kijevnek fel kell gyorsítania a reformok ütemét.
A Híradó.hu által idézett dokumentum szerint a következetes és érdemeken alapuló megközelítés fenntartása kulcsfontosságú a sikeres uniós csatlakozáshoz. Montenegró, Albánia, Ukrajna, a Moldovai Köztársaság, Szerbia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Törökország és Grúzia folytatja az EU felé vezető útját – írja az Európai Bizottság. Külön kiemelik Ukrajnát: „Oroszország könyörtelen agresszív háborúja ellenére Ukrajna továbbra is szilárdan elkötelezett az uniós csatlakozás felé vezető úton, miután sikeresen lezárta az átvilágítási folyamatot és előrelépést tett a kulcsfontosságú reformok terén. Ukrajna a jogállamiságra, a közigazgatásra és a demokratikus intézmények működésére vonatkozó ütemterveket, valamint a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cselekvési tervet fogadott el, amelyeket a bizottság pozitívan értékelt.
Az ukrán kormány jelezte azon célkitűzését, hogy 2028 végéig ideiglenesen lezárja a csatlakozási tárgyalásokat. A bizottság elkötelezett ezen ambiciózus célkitűzés támogatása mellett, de úgy véli, hogy e cél eléréséhez fel kell gyorsítani a reformok ütemét, különösen az alapkérdések, különösen a jogállamiság tekintetében.”
Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben kedden kijelentette: egyetlen tagjelölt ország sem hajtott végre olyan átfogó, az európai uniós csatlakozáshoz szükséges reformokat, mint a háborúban álló Ukrajna.
A tagjelölt országok uniós csatlakozásához szükséges reformok éves felülvizsgálatát tartalmazó európai bizottsági bővítési csomag ismertetésekor Kaja Kallas – aki a bizottság egyik alelnöke is – kiemelte: Ukrajna figyelemre méltó elkötelezettséget mutat az uniós tagság iránt.
Ukrajna számára az EU-tagság jelentős biztonsági garanciát jelenthet – jelentette ki.
A hadviselés területét érintő innováció tekintetében egyértelmű, hogy az EU sokat tanulhat Ukrajnától, amelynek jelenleg a legerősebb hadserege van Európában – hangsúlyozta. Szavai szerint ezért is fontos Ukrajna integrációja az uniós védelmi ipari kezdeményezésekbe, ami – mint kiemelte – mindkét fél számára előnyös helyzetet teremt.
Kallas kijelentette: a bővítés politikai prioritást és geopolitikai befektetést jelent. Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója, valamint a geopolitikai változások egyértelművé teszik a bővítés fontosságát – vélte.
„A bővítés szükségszerű, ha erősebb szereplők akarunk lenni a világ színpadán. Az unió bővítésére nem gyakran adódik lehetőség, de ez most nyitva áll előttünk” – fogalmazott.
Kijelentette ugyanakkor, hogy az EU nem fog időt spórolni, és nem kínál egyetlen jelölt országnak sem „rövidebb megoldásokat”. Az EU-hoz való csatlakozás továbbra is tisztességes, kemény és érdemeken alapuló folyamat marad, de – mint kiemelte – új országok 2030-ig történő csatlakozása reális cél.
„Az EU bővítése érdekünkben áll. Hosszú távú befektetést jelent a biztonságunkba, a gazdaságunkba és a globális előnyünkbe” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Marta Kos bővítésért felelős biztos a sajtótájékoztatón elmondta, a bizottság felhatalmazást vár a csatlakozást előkészítő munkacsoportok munkájának megkezdésére, melyhez szüksége van a tagállamok álláspontjának megismerésére is a „célok és irányok” meghatározásához.
Közölte, a folytatódó háború ellenére Ukrajna „figyelemre méltó elkötelezettséget mutat az uniós csatlakozás iránt”.
Az Európai Bizottság kedden tette közzé a tagjelölt országok csatlakozásához szükséges reformok éves felülvizsgálatát tartalmazó bővítési csomagját, amely szerint Kijev továbbra is szilárdan elkötelezett az uniós csatlakozás mellett, és sikeres előrelépéseket tett a kulcsfontosságú reformok terén. Közölték: Kijev teljesítette egyebek mellett a külkapcsolatokkal és a belső piaccal kapcsolatos tárgyalási fejezetek megnyitásához szükséges feltételeket, és Brüsszel arra számít, hogy a fennmaradó feltételeket is teljesíti az összes fejezet megnyitása érdekében még az év vége előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát ügye is szóba került Sulyok Tamás köztársasági elnök és Toroczkai László, a Mi Hazánk elnökének szerdai találkozóján a Sándor-palotában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!