
Támogatók. Nyugat-Európa kivételével mindenhol Nicușor Dant támogatták a külföldön szavazó románok
Fotó: állandó választási hatóság
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
2025. május 19., 08:332025. május 19., 08:33
Mint arról beszámoltunk, a szavazóköri jegyzőkönyvek száz százalékának feldolgozása nyomán hétfőn reggel nyolc órakor elérhető eredmény szerint Dan a voksok 53,60 százalékával – 6 168 642 szavazattal – győzött a megismételt elnökválasztás második fordulójában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökével, a szélsőjobboldal államfőjelöltjével George Simionnal szemben, aki a szavazatok 46,40 százalékát kapta meg – ez 5 339 053 voksot jelent.
Az adatok tanúsága szerint azokban a nyugat-európai országokban, ahol jelentős számú, akár egymilliós román közösség él, jórészt Simion végzett az első helyen.

Az erdélyi és a partiumi megyék többségében is Nicușor Danra szavazott a többség a megismételt államfőválasztás vasárnapi második fordulójában, a Székelyföldi megyékben pedig kimagasló sikert aratott – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Németországban 68,31, Spanyolországban 67,98, Olaszországban 66,78, Nagy-Britanniában 58,46, Ausztriában 66,09, Franciaországban 57,26, Belgiumban 65,41, Izlandon 53, Norvégiában pedig 50,04 százalékos arányban győzött a szélsőjobboldali jelölt.
Ő szerezte meg az Oroszországban (58,65) és a Fehéroroszországban (81,82) valamint az Ukrajnában (75,29) szavazó románok voksainak többségét is, és Törökországban is többen szavaztak rá, ott 73,46 százalékos arányban győzött.
Az amerikai kontinens is Danra szavazott: az Egyesült Államokban 69,88, Kanadában 68,97, Mexikóban 80,33, Brazíliában 86,7, Kolumbiában 92,59, Argentínában 81,82 százalékos arányban végzett az első helyen.
Ausztráliában a voksok 73,14, Új-Zélandon a 87,71 százalékát szerezte meg.

Megnyerte a megmérettetésen függetlenként indult Nicușor Dan a romániai államfőválasztást, miután a hivatalos szavazatszámlálás alapján előnye behozhatatlanná vált ellenfele, George Simion számára.
Mint arról beszámoltunk, a két héttel ezelőtti első fordulót követően Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső elemzője a Krónikának annak kapcsán, hogy minek tudható be Simion sikere a Nyugat-Európában élő románok körében, és minek Dané az egykori keleti blokk országaiban, az elemző hangsúlyozta: nem nagyon lehet összehasonlítani a két csoportot, és nemcsak a létszámbeli különbségek miatt.
„Hiszen míg Simion választói csak Olaszországban kétszer-háromszor többen voltak, mint Dan moldovai szavazói, a keleti blokk többi országaiban a résztvevők összlétszáma még a 4-5000 főt is alig haladta meg (de inkább 2000 fő alatt maradt), a fő nyugat-európai államokban több tízezren, vagy akár százezernél is többen szavaztak Simionra. A főbb különbség abból fakad, hogy
A nyugat-európai román állampolgárokat pedig jelenleg nemcsak a politikai hatások, hanem a befogadó államaik egyre romló, vagy egyelőre legalábbis gyengélkedő gazdasági helyzete is szorítja. Sokan érzik úgy, hogy húsz év sem volt elég »németté«, »franciává«, »olasszá« válni (miközben az ott született, vagy nagyrészt ott felnőtt gyermekeik egyre inkább németek, franciák, olaszok) és haza sem tudnak már térni, vagy nagyon nehéz lenne nem kudarcélményként feldolgozni egy ilyen hazatérést, mindez tovább növeli a frusztrációt és a bármilyen külső felelős (például a fősodor politikusai) megtalálásának igényét. Ez a hatás egyáltalán nincs meg, vagy csak nagyon gyengén, sokadrangúan a keleti blokkban élő román állampolgárok esetében” – magyarázta.
Az Észak-atlanti Szövetség „gyors előrelépéseket tesz” a keleti szárnyának, többek között Romániának a védelmét szolgáló intézkedések terén az Eastern Sentry program keretében – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben.
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
szóljon hozzá!