Hirdetés

Novák Katalin: feladatomnak érzem, hogy a szomszédos országok vezetőit rávegyem a magyarság helyzetének javítására

•  Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kezünkbe kell vennünk a jövő alakítását, nekünk kell írnunk a jövőt, nem az előrejelzéseknek. Demográfiai fordulatra van szükségünk. Csökkenő népességű nemzetből gyarapodóvá kell válnunk – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak rendezett eseményen csütörtökön a Parlamentben.

Krónika

2023. november 17., 09:122023. november 17., 09:12

Kiemelte: a magyarság zsugorodása nem egy olyan folyamat, amit ne tudnánk megállítani, hanem épp ellenkezőleg. „Megálljt kell parancsolnunk a magyarság zsugorodásának, és gyarapodóvá kell válnunk” – mutatott rá a köztársasági elnök. Úgy fogalmazott, a Kárpát-medence lehet az a bölcső, amely a gyermekeket ringatja. „Legyen tehát a Kárpát-medence a forrása az élet továbbadásának” – emelte ki Novák Katalin.

Emlékeztetett: 30 év alatt Magyarország lakossága több mint 700 ezerrel, a romániai magyarok száma több mint 600 ezerrel csökkent, Szerbia magyarsága megfeleződött, ahogy Horvátországé is.

Hirdetés

Hozzátette: Ukrajnában már népszámlálást sem tartanak, de valószínűleg onnan sem kapnánk szívderítőbb számokat. Novák Katalin kiemelte: a demográfiai válság mindannyiunkat érint a határainkon belül és a határainkon kívül is, igaz ez a diaszpórában élő magyarságra is. Attól, hogy ez a nyugati világban érzékelhető és tapasztalható tendencia, nem fogadhatjuk el, hogy ez a magyarságra is igaz legyen – idézte a köztársasági elnököt az MTI. Novák Katalin úgy fogalmazott: „2024 lehet az esély éve mindannyiunk számára”, s ebben az izgalmas évben kiderül majd az is, hogy a konfliktusokra, az előttünk álló kihívásokra milyen válaszokat tudunk együtt adni.

•  Fotó: MTI/Máthé Zoltán Galéria

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Novák Katalin beszélt a környező országokban és a világban a közeljövőben várható választásokról és azt mondta: egy választási kampány mindenkor kihat a magyarság életére, a magyarság mindennapjaira és a magyarság relatív békéjére is.

Az is kérdés, miként tud Európa kikeveredni a konfliktusokból, hogyan tud szembenézni a kihívásokkal, és az is kérdés, hogy mi itt, a Kárpát-medencében miként vizsgázunk majd ebben az igen izgalmas 2024-es esztendőben.

Novák Katalin azt mondta: a vezetőknek a régi és a megváltozott körülmények között is az a feladatuk, hogy képviseljék a magyar érdekeket.

Idézet
Én személyesen is feladatomnak érzem azt, hogy akár a naivitás bélyegét is felvállalva a szomszédos országok vezetőit rávegyem a Kárpát-medencei magyarság helyzetének javítására”

– hangoztatta, kiemelve:

természetessé kell válnia annak, hogy Magyarország vezetőinek bármikor joguk van találkozni nemzettársaikkal.

Novák Katalin a beszédében öt emlékezetes helyszínt idézett fel az azokhoz kapcsolódó történetekkel a tavaly májusi hivatalba lépése óta eltelt időszakból, a többi között Beregszászt, Nagykárolyt és Bácsfeketehegyet.

A köztársasági elnök megemlékezett a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánról, aki „példát mutatott abban, hogy hogyan lehet emberséggel, türelemmel, szívóssággal, csavaros észjárással és realitásérzékkel megmaradni a legnehezebb körülmények között is magyarnak, és hogyan lehet mindezek közben képviselni a magyarok ügyét”.

Az eseményen felszólalt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is, aki beszédében kiemelte: a válságok mindig tartogatnak kedvező kimeneteli lehetőségeket is, ezért a magyarok számára esély nyílik arra, hogy az elveszített 20. század helyett megnyerjék a 21. századot.

Az Országgyűlés elnöke a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak rendezett fogadáson köszöntőjében kiemelte: miként a bennünket körülvevő valóságos és virtuális csatazajból is érzékelhető, a korábbi híresztelésekkel ellentétben a történelem nem ért véget, sőt napjainkban veszélyesebben robog tovább az időben, mint az eddigi életünkben bármikor.

Kövér László azt mondta, a híresztelésekkel ellentétben a külhoni magyarság számára az etnikai politizálás sem veszítette el a létjogosultságát,

olyannyira nem, hogy Európában napjainkban az etnikai politizálás – azaz a nemzeti érdekérvényesítés – nem csak a nemzeti kisebbségek, hanem a nemzeti többségek számára is létszükségletté vált. Azon nemzetközösségek számára, amelyek az előttünk álló évszázadban is meg akarják őrizni önmagukat, szülőföldjüket és nem akarnak elporladva eltűnni a történelem süllyesztőjében – mondta.

•  Fotó: MTI/Máthé Zoltán Galéria

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Aláhúzta: pozitívan értékelhető fejlemény, hogy napjainkra a politikában a sok szemfényvesztés és hangzavar ellenére sokat egyszerűsödtek a dolgok. Egyre kevésbé van jobboldali, baloldali, liberális, jobbközép vagy balközép politika, jelentettek ezek bármikor bármit is. Ellenben egyre inkább két táborra oszlik a politika a nagyvilágban és Európában is, a normalitás és az abnormalitás erőinek a táborára.

Kövér László rámutatott: ezt a két tábort, minden ember bármilyen mélyebb politikai tájékozottság nélkül is a veleszületett érzékei és képességei alapján egyre pontosabban felismerheti és azonosíthatja.

Idézet
Minden túlzó magabiztosság nélkül elmondható, hogy a nagyvilág és Európa minden társadalmában ma még a normalitás erői vannak társadalmi többségben

– állapította meg. Kiemelte: az európai parlamentáris demokrácia ma még fennálló keretei között, a normalitás erői négy évente legitim módon mindenhol politikai többségre válthatják társadalmi többségüket.

Kellő szerénység és óvatosság mellett is önbizalomra okot adó dolog és a fentiekre a legjobb példa, hogy Magyarországon a normalitás erői 2010-ben politikai többségre tudták váltani társadalmi többségüket és ezt azóta is képesek őrizni. Ennek köszönhető, hogy ma van egy cselekvőképes, szuverén és együttműködésre nyitott államunk, s több mint egy évtized alatt megerősítették öntudatos, összetartó, senkit nem kirekesztő, de önmaga értékeit megvédeni képes nemzeti közösségünket – fogalmazott.

Hangsúlyozta: ha nekünk magyaroknak ez sikerült, akkor miért ne sikerülhetne egyre többeknek máshol is a nyugati világban.

A magyar diaszpóra képviselőinek a nagyvilágban, a Kárpát-medencei külhoni magyar politika és a hazai politika felelős képviselőinek ugyanaz a legfontosabb feladata, küldetése és egyben esélye: a normalitás táborának erősítése mindenhol, ahol csak lehetséges, az emberi méltóság és szabadság védelmére.

„Bízunk benne, hogy ez a törekvésünk megteremti előbb-utóbb a bizalom alapjait és a közös nevezőt azokkal is, akik ma még talán nem értenek bennünket” – mondta Kövér László.

A diaszpóra tanács csütörtökön tartotta plenáris ülését, a Magyar Állandó Értekezlet pénteken tartja tanácskozását.

korábban írtuk

Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén: az Orbán-kormány 1300 milliárd forintot fordított a külhoni magyarok támogatására
Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén: az Orbán-kormány 1300 milliárd forintot fordított a külhoni magyarok támogatására

Száz évig hátrány volt, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy végre előny legyen – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács XII. ülésén csütörtökön Budapesten.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 16., kedd

Halálos iskolai késelés történt egy moszkvai elővárosban

Késsel támadt iskolatársaira egy 15 éves fiú kedden a Moszkva melletti Gorki-2 kertvárosi településen, egy tízéves gyermek életét vesztette, többen megsebesültek.

Halálos iskolai késelés történt egy moszkvai elővárosban
Hirdetés
2025. december 16., kedd

Nicușor Dan pesszimista Oroszország békekötési szándékait illetően

Nicușor Dan pesszimista Oroszország békekötési szándékait illetően – a román államfő erről kedden, a keleti szárnyon elhelyezkedő uniós tagországok helsinki csúcstalálkozója előtt beszélt.

Nicușor Dan pesszimista Oroszország békekötési szándékait illetően
2025. december 16., kedd

Moszkva szerint békemegállapodás nélkül nem lesz karácsonyi tűzszünet sem

Az Ukrajna által javasolt karácsonyi fegyverszünet attól függ, hogy sikerül-e békeszerződést kötni – szögezte le a Kreml kedden.

Moszkva szerint békemegállapodás nélkül nem lesz karácsonyi tűzszünet sem
2025. december 16., kedd

Trump csillagászati összegre perli a beszédét manipulatívan közlő BBC-t

Ötmilliárd dollárra szóló kártérítési pert indított a BBC ellen Donald Trump amerikai elnök azon a címen, hogy a brit közszolgálati médiatársaság félrevezető változatban ismertette egyik beszédét.

Trump csillagászati összegre perli a beszédét manipulatívan közlő BBC-t
Hirdetés
2025. december 16., kedd

MI6-főnök: a világot évtizedek óta nem fenyegették olyan veszélyek, mint jelenleg

A brit külső hírszerzés (MI6) vezetője szerint a világot évtizedek óta nem fenyegették olyan veszélyek, mint jelenleg, és bár a konfliktus nem elkerülhetetlen, a szolgálat jelenleg „a béke és a háború mezsgyéjén működik”.

MI6-főnök: a világot évtizedek óta nem fenyegették olyan veszélyek, mint jelenleg
2025. december 16., kedd

Az Iszlám Állam hívei voltak az ausztráliai antiszemita terrortámadás elkövetői

A Bondi Beach-en történt vasárnapi tömeggyilkosságot az „Iszlám Állam ideológiája” motiválta – jelentette ki kedd reggel Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.

Az Iszlám Állam hívei voltak az ausztráliai antiszemita terrortámadás elkövetői
2025. december 16., kedd

Ukrajna: hatpontos tervet mutattak be európai országok a biztonsági garanciákról és a helyreállításról

Az európai vezetők hátfőn este kijelentették, hogy a kétnapos berlini béketárgyalások után „jelentős előrelépés” történt, és bemutatták az Ukrajna biztonsági garanciáira és gazdasági helyreállítására vonatkozó tervet.

Ukrajna: hatpontos tervet mutattak be európai országok a biztonsági garanciákról és a helyreállításról
Hirdetés
2025. december 16., kedd

Tűzszünet karácsonyig? Amerika biztonsági garanciákat kínál Ukrajnának

Az Egyesült Államok jelentős biztonsági garanciákat kínált Ukrajnának, az igazi békefolyamat kilátása most minden korábbinál közelebb került – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben hétfőn.

Tűzszünet karácsonyig? Amerika biztonsági garanciákat kínál Ukrajnának
2025. december 15., hétfő

Búcsú a fizetőkapuktól: új útdíjszedési szabályok jönnek Horvátországban

A horvát parlament hétfőn elfogadta az új útdíjszedési törvényt, amelynek értelmében 2027. március 1-jétől egységes elektronikus útdíjfizetési rendszert vezetnek be Horvátország teljes autópálya-hálózatán.

Búcsú a fizetőkapuktól: új útdíjszedési szabályok jönnek Horvátországban
2025. december 15., hétfő

Két magyar áldozata is van az ausztráliai lövöldözésnek

Az ausztrál Bondi Beachen vasárnap történt lövöldözésben legalább 15-en vesztették életüket, köztük két magyar holokauszttúlélő, Pogány Marika és Weitzen Tibor.

Két magyar áldozata is van az ausztráliai lövöldözésnek
Hirdetés
Hirdetés