
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Kezünkbe kell vennünk a jövő alakítását, nekünk kell írnunk a jövőt, nem az előrejelzéseknek. Demográfiai fordulatra van szükségünk. Csökkenő népességű nemzetből gyarapodóvá kell válnunk – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak rendezett eseményen csütörtökön a Parlamentben.
2023. november 17., 09:122023. november 17., 09:12
Kiemelte: a magyarság zsugorodása nem egy olyan folyamat, amit ne tudnánk megállítani, hanem épp ellenkezőleg. „Megálljt kell parancsolnunk a magyarság zsugorodásának, és gyarapodóvá kell válnunk” – mutatott rá a köztársasági elnök. Úgy fogalmazott, a Kárpát-medence lehet az a bölcső, amely a gyermekeket ringatja. „Legyen tehát a Kárpát-medence a forrása az élet továbbadásának” – emelte ki Novák Katalin.
Hozzátette: Ukrajnában már népszámlálást sem tartanak, de valószínűleg onnan sem kapnánk szívderítőbb számokat. Novák Katalin kiemelte: a demográfiai válság mindannyiunkat érint a határainkon belül és a határainkon kívül is, igaz ez a diaszpórában élő magyarságra is. Attól, hogy ez a nyugati világban érzékelhető és tapasztalható tendencia, nem fogadhatjuk el, hogy ez a magyarságra is igaz legyen – idézte a köztársasági elnököt az MTI. Novák Katalin úgy fogalmazott: „2024 lehet az esély éve mindannyiunk számára”, s ebben az izgalmas évben kiderül majd az is, hogy a konfliktusokra, az előttünk álló kihívásokra milyen válaszokat tudunk együtt adni.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Az is kérdés, miként tud Európa kikeveredni a konfliktusokból, hogyan tud szembenézni a kihívásokkal, és az is kérdés, hogy mi itt, a Kárpát-medencében miként vizsgázunk majd ebben az igen izgalmas 2024-es esztendőben.
Novák Katalin azt mondta: a vezetőknek a régi és a megváltozott körülmények között is az a feladatuk, hogy képviseljék a magyar érdekeket.
– hangoztatta, kiemelve:
Novák Katalin a beszédében öt emlékezetes helyszínt idézett fel az azokhoz kapcsolódó történetekkel a tavaly májusi hivatalba lépése óta eltelt időszakból, a többi között Beregszászt, Nagykárolyt és Bácsfeketehegyet.
A köztársasági elnök megemlékezett a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánról, aki „példát mutatott abban, hogy hogyan lehet emberséggel, türelemmel, szívóssággal, csavaros észjárással és realitásérzékkel megmaradni a legnehezebb körülmények között is magyarnak, és hogyan lehet mindezek közben képviselni a magyarok ügyét”.
Az Országgyűlés elnöke a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak rendezett fogadáson köszöntőjében kiemelte: miként a bennünket körülvevő valóságos és virtuális csatazajból is érzékelhető, a korábbi híresztelésekkel ellentétben a történelem nem ért véget, sőt napjainkban veszélyesebben robog tovább az időben, mint az eddigi életünkben bármikor.
olyannyira nem, hogy Európában napjainkban az etnikai politizálás – azaz a nemzeti érdekérvényesítés – nem csak a nemzeti kisebbségek, hanem a nemzeti többségek számára is létszükségletté vált. Azon nemzetközösségek számára, amelyek az előttünk álló évszázadban is meg akarják őrizni önmagukat, szülőföldjüket és nem akarnak elporladva eltűnni a történelem süllyesztőjében – mondta.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Aláhúzta: pozitívan értékelhető fejlemény, hogy napjainkra a politikában a sok szemfényvesztés és hangzavar ellenére sokat egyszerűsödtek a dolgok. Egyre kevésbé van jobboldali, baloldali, liberális, jobbközép vagy balközép politika, jelentettek ezek bármikor bármit is. Ellenben egyre inkább két táborra oszlik a politika a nagyvilágban és Európában is, a normalitás és az abnormalitás erőinek a táborára.
Kövér László rámutatott: ezt a két tábort, minden ember bármilyen mélyebb politikai tájékozottság nélkül is a veleszületett érzékei és képességei alapján egyre pontosabban felismerheti és azonosíthatja.
– állapította meg. Kiemelte: az európai parlamentáris demokrácia ma még fennálló keretei között, a normalitás erői négy évente legitim módon mindenhol politikai többségre válthatják társadalmi többségüket.
Kellő szerénység és óvatosság mellett is önbizalomra okot adó dolog és a fentiekre a legjobb példa, hogy Magyarországon a normalitás erői 2010-ben politikai többségre tudták váltani társadalmi többségüket és ezt azóta is képesek őrizni. Ennek köszönhető, hogy ma van egy cselekvőképes, szuverén és együttműködésre nyitott államunk, s több mint egy évtized alatt megerősítették öntudatos, összetartó, senkit nem kirekesztő, de önmaga értékeit megvédeni képes nemzeti közösségünket – fogalmazott.
A magyar diaszpóra képviselőinek a nagyvilágban, a Kárpát-medencei külhoni magyar politika és a hazai politika felelős képviselőinek ugyanaz a legfontosabb feladata, küldetése és egyben esélye: a normalitás táborának erősítése mindenhol, ahol csak lehetséges, az emberi méltóság és szabadság védelmére.
„Bízunk benne, hogy ez a törekvésünk megteremti előbb-utóbb a bizalom alapjait és a közös nevezőt azokkal is, akik ma még talán nem értenek bennünket” – mondta Kövér László.
A diaszpóra tanács csütörtökön tartotta plenáris ülését, a Magyar Állandó Értekezlet pénteken tartja tanácskozását.

Száz évig hátrány volt, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy végre előny legyen – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács XII. ülésén csütörtökön Budapesten.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
szóljon hozzá!