Nincs ok az örömre: Ausztria fenntartja a vétóját a szárazföldi határokkal történő román schengeni csatlakozással szemben

•  Fotó: Osztrák belügyminisztérium

Fotó: Osztrák belügyminisztérium

Ausztria fenntartja vétóját Románia és Bulgária szárazföldi határokkal történő schengeni csatlakozásával szemben – jelentette ki Gerhard Karner belügyminiszter.

Krónika

2024. január 14., 15:272024. január 14., 15:27

„A szárazföldi határellenőrzésre továbbra is szükség van” – szögezte le a tárcavezető.

Gerhard Karner néppárti belügyminiszter, akit az APA hírügynökség idézett, azt mondta, hogy „a bővítés ebben a szakaszban nem lenne helyénvaló”. Karner azt is elmondta, hogy

fenn kívánja tartani a vétót Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával szemben, de konkrét feltételeket nem szabott a két országnak.

A kijelentések a Presse című napilapnak (szombati szám) adott interjúban hangzottak el.

Arra a kérdésre, hogy milyen kritériumoknak kellene még megfelelnie a két országnak, azt válaszolta, hogy az ügy túlmutat a két országon.

Idézet
Nem csak Romániáról és Bulgáriáról van szó. Az egész migrációs rendszer katasztrofális helyzetben van.

Én nem osztok érdemjegyeket Romániának és Bulgáriának. Én európai szinten kampányolok egy működő rendszerért. Ez pedig csak akkor fog megvalósulni, ha a külső határt megvédik. Ez is lényeges része az új menekültügyi és migrációs paktumnak, amelyről az EU megállapodott, és amelyet végre kell hajtanunk. Csak akkor lehet újra teljes mozgásszabadság az EU-ban” – mondta.

Karner hozzátette: „Romániával és Bulgáriával együtt most egy lépést tettünk előre a légi és a tengeri schengeni csatlakozással. És tovább kell haladnunk lépésről lépésre” – tette hozzá.

Idézet
Nem Ausztria dolga, hogy menetrendet állítson fel, vagy bármilyen szabályozást fogadjon el. A Bizottság feladata, hogy gondoskodjon arról, hogy az egész rendszer működjön”

– utalt az Európai Bizottságra.

Mint ismeretes, a romániai ellenzék bírálta a kormányt, amiért nem sikerült elérnie, hogy a szárazföldi csatlakozás is megvalósuljon.

Egyébként Ausztria engedményét a bukaresti és szófiai kormányok teljesen másképp fogadták.

Míg Marcel Ciolacu román miniszterelnök nagy sikerként öltöztette fel a hírt („Megtörtük a jeget. Ausztria rugalmasabb álláspontot képviselt. A románoknak nem kell többé hosszú sorokban várakozniuk a határátlépéskor”),

bolgár kollégája, Nikolaj Denkov „logikátlannak” nevezve az osztrák javaslatot.

Luminiţa Odobescu román külügyminiszter viszont pénteken is megismételte korábbi álláspontját, miszerint Románia máris része a schengeni övezetnek.

„A légi és szárazföldi térséghez való csatlakozás pozitív lépés, amely fontos, pozitív következményekkel jár a légi úton utazó román állampolgárok számára, és a konstancai kikötő is sokkal inkább előtérbe kerül a döntés által. A folyamat visszafordíthatatlan. Már Schengenben vagyunk, még akkor is, ha még egy lépés hátravan, nevezetesen a szárazföldi határellenőrzés megszüntetése. Ezt szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy visszafordíthatatlan folyamat” – mondta a román diplomácia vezetője.

Mint arról beszámoltunk, a román és bolgár schengeni csatlakozást 2022 decemberében Ausztria az EU külső határainak szigorításának és a schengeni rendszer reformjának szükségességére hivatkozva megvétózta, azzal érvelve, hogy egy év alatt több mint százezer illegális migráns érkezett Ausztriába, akik korábban EU-tagállamokon haladtak át, ahonnan nem szabadott volna tovább engedni őket.

A bécsi kormány végül a tavalyi év végén belement abba, hogy a két balkáni ország idén májusban részben csatlakozzon a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez.

Ez abban áll, hogy a repülőtereken és a vízi határátkelőkön megszűnik a határellenőrzés.

A legfontosabb helyszíneken, a szárazföldi határokon azonban marad minden a régiben, ami továbbra is hosszas sorban állást jelent. A fuvarozók ezért elégedetlenek a román kormány által jelentős előrelépésként tálalt „eredménnyel”.

Amúgy Bécs feltételeket is szabott: a külső uniós határok, illetve a bolgár-román és a magyar-román határ ellenőrzésének fokozását, valamint azt, hogy Románia és Bulgária fogadja vissza Ausztriából azokat az illegális migránsokat, akik a két országon keresztül jutottak el oda.

Bulgária szárazföldi schengeni csatlakozásának időpontját 2024-ben tárgyalják meg a miniszterelnök-helyettes szerint

Bulgária schengeni csatlakozásának időpontjáról a szárazföldi határok tekintetében 2024-ben tárgyalnak – mondta Maria Gabriel miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter pénteken a parlamentben tartott kérdések órájában a BTA hírügynökség szerint.
Az EU-tagállamok közötti, a Bulgáriával szembeni belső légi és tengeri határellenőrzések 2024. március 31-től történő megszüntetéséről szóló megállapodás tartalmazza a szárazföldi határellenőrzések 2024-es megszüntetésének időpontját is. Bulgária teljes mértékben részt vesz majd a tárgyalásokon, és szavazati joggal rendelkezik – hangsúlyozta Maria Gabriel.

korábban írtuk

Jórészt megfelelnek az erdélyi és partiumi repülőterek a schengeni követelményeknek a közlekedési tárca szerint
Jórészt megfelelnek az erdélyi és partiumi repülőterek a schengeni követelményeknek a közlekedési tárca szerint

A romániai repülőterek jó része megfelel a schengeni követelményeknek, de például a kolozsvári légikikötőben még szükséges némi „finomhangolás” – derül ki a bukaresti közlekedési minisztérium által nyilvánosságra hozott adatokból.

korábban írtuk

Elismerte a román külügyminiszter: Washington is segített a részleges schengeni csatlakozás kiharcolásában
Elismerte a román külügyminiszter: Washington is segített a részleges schengeni csatlakozás kiharcolásában

Az Egyesült Államok is segített abban, hogy Románia legalább részben – a reptéri és vízi határellenőrzések megszüntetésével – a schengeni övezet tagja lehet – ismerte el Luminiţa Odobescu román külügyminiszter.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban
2025. augusztus 30., szombat

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését

Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését