
Fotó: Osztrák belügyminisztérium
Ausztria fenntartja vétóját Románia és Bulgária szárazföldi határokkal történő schengeni csatlakozásával szemben – jelentette ki Gerhard Karner belügyminiszter.
2024. január 14., 15:272024. január 14., 15:27
„A szárazföldi határellenőrzésre továbbra is szükség van” – szögezte le a tárcavezető.
Gerhard Karner néppárti belügyminiszter, akit az APA hírügynökség idézett, azt mondta, hogy „a bővítés ebben a szakaszban nem lenne helyénvaló”. Karner azt is elmondta, hogy
A kijelentések a Presse című napilapnak (szombati szám) adott interjúban hangzottak el.
Arra a kérdésre, hogy milyen kritériumoknak kellene még megfelelnie a két országnak, azt válaszolta, hogy az ügy túlmutat a két országon.
Én nem osztok érdemjegyeket Romániának és Bulgáriának. Én európai szinten kampányolok egy működő rendszerért. Ez pedig csak akkor fog megvalósulni, ha a külső határt megvédik. Ez is lényeges része az új menekültügyi és migrációs paktumnak, amelyről az EU megállapodott, és amelyet végre kell hajtanunk. Csak akkor lehet újra teljes mozgásszabadság az EU-ban” – mondta.
Karner hozzátette: „Romániával és Bulgáriával együtt most egy lépést tettünk előre a légi és a tengeri schengeni csatlakozással. És tovább kell haladnunk lépésről lépésre” – tette hozzá.
– utalt az Európai Bizottságra.
Mint ismeretes, a romániai ellenzék bírálta a kormányt, amiért nem sikerült elérnie, hogy a szárazföldi csatlakozás is megvalósuljon.
Egyébként Ausztria engedményét a bukaresti és szófiai kormányok teljesen másképp fogadták.
Míg Marcel Ciolacu román miniszterelnök nagy sikerként öltöztette fel a hírt („Megtörtük a jeget. Ausztria rugalmasabb álláspontot képviselt. A románoknak nem kell többé hosszú sorokban várakozniuk a határátlépéskor”),
Luminiţa Odobescu román külügyminiszter viszont pénteken is megismételte korábbi álláspontját, miszerint Románia máris része a schengeni övezetnek.
„A légi és szárazföldi térséghez való csatlakozás pozitív lépés, amely fontos, pozitív következményekkel jár a légi úton utazó román állampolgárok számára, és a konstancai kikötő is sokkal inkább előtérbe kerül a döntés által. A folyamat visszafordíthatatlan. Már Schengenben vagyunk, még akkor is, ha még egy lépés hátravan, nevezetesen a szárazföldi határellenőrzés megszüntetése. Ezt szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy visszafordíthatatlan folyamat” – mondta a román diplomácia vezetője.
Mint arról beszámoltunk, a román és bolgár schengeni csatlakozást 2022 decemberében Ausztria az EU külső határainak szigorításának és a schengeni rendszer reformjának szükségességére hivatkozva megvétózta, azzal érvelve, hogy egy év alatt több mint százezer illegális migráns érkezett Ausztriába, akik korábban EU-tagállamokon haladtak át, ahonnan nem szabadott volna tovább engedni őket.
Ez abban áll, hogy a repülőtereken és a vízi határátkelőkön megszűnik a határellenőrzés.
A legfontosabb helyszíneken, a szárazföldi határokon azonban marad minden a régiben, ami továbbra is hosszas sorban állást jelent. A fuvarozók ezért elégedetlenek a román kormány által jelentős előrelépésként tálalt „eredménnyel”.
Amúgy Bécs feltételeket is szabott: a külső uniós határok, illetve a bolgár-román és a magyar-román határ ellenőrzésének fokozását, valamint azt, hogy Románia és Bulgária fogadja vissza Ausztriából azokat az illegális migránsokat, akik a két országon keresztül jutottak el oda.
Bulgária szárazföldi schengeni csatlakozásának időpontját 2024-ben tárgyalják meg a miniszterelnök-helyettes szerint
Bulgária schengeni csatlakozásának időpontjáról a szárazföldi határok tekintetében 2024-ben tárgyalnak – mondta Maria Gabriel miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter pénteken a parlamentben tartott kérdések órájában a BTA hírügynökség szerint.
Az EU-tagállamok közötti, a Bulgáriával szembeni belső légi és tengeri határellenőrzések 2024. március 31-től történő megszüntetéséről szóló megállapodás tartalmazza a szárazföldi határellenőrzések 2024-es megszüntetésének időpontját is. Bulgária teljes mértékben részt vesz majd a tárgyalásokon, és szavazati joggal rendelkezik – hangsúlyozta Maria Gabriel.

A romániai repülőterek jó része megfelel a schengeni követelményeknek, de például a kolozsvári légikikötőben még szükséges némi „finomhangolás” – derül ki a bukaresti közlekedési minisztérium által nyilvánosságra hozott adatokból.

Az Egyesült Államok is segített abban, hogy Románia legalább részben – a reptéri és vízi határellenőrzések megszüntetésével – a schengeni övezet tagja lehet – ismerte el Luminiţa Odobescu román külügyminiszter.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
szóljon hozzá!