Alkalmasak. A közlekedési tárca szerint a romániai légikikötők teljesítik a schengeni elvárásokat
A romániai repülőterek jó része megfelel a schengeni követelményeknek, de például a kolozsvári légikikötőben még szükséges némi „finomhangolás” – derül ki a közlekedési minisztérium által nyilvánosságra hozott adatokból. Többek között a kolozsvári és a temesvári repülőtereken is, de ettől függetlenül mindkét légikikötő alkalmas arra, hogy a tervezett, márciustól esedékes részleges, a határellenőrzés reptéri és vízi határátkelőhelyeken történő megszüntetésével járó csatlakozás után a schengeni követelményeknek megfelelően bonyolítsa le a forgalmat. Cătălin Predoiu román belügyminiszter szerint az osztrák beleegyezés fejében a bukaresti Otopeni repülőtéren osztrák határrendészek is szolgálatot teljesítenek majd.
2024. január 09., 19:242024. január 09., 19:24
A romániai repülőterek jó része megfelel a schengeni követelményeknek, de például a kolozsvári légikikötőben még szükséges némi „finomhangolás” – derül ki a közlekedési minisztérium által nyilvánosságra hozott adatokból. A lépés apropója az, hogy – mint ismeretes – Ausztria hozzájárult ahhoz, hogy Románia és Bulgária részlegesen csatlakozzon a schengeni övezethez, ami abban áll, hogy a két ország repülőterein és vízi határátkelőin megszűnik a határellenőrzés. Mindeközben a román állampolgárok szabad mozgása szempontjából kulcsfontosságú szárazföldi határátkelőkön marad az ellenőrzés, és az ehhez kapcsolódó hosszas és megalázó várakozás.
Ennek kapcsán
egy nemzeti liberális párti (PNL) képviselő pedig interpellációt is benyújtott a témában.
A közlekedési tárca tájékoztatása szerint a repülőterek zömével nincs gond. Eszerint az aradi, a nagyváradi, a nagyszebeni, a marosvásárhelyi, a bákói, a craiocai, a suceavi, illetve a két bukaresti – a băneasai Aurel Vlaicu és az otopeni-i Henri Coandă – megfelel a schengeni követelményeknek.
A szatmárnémeti repülőtér is megfelel a követelményeknek, de folyamatban van egy rehabilitációs projekt, amely várhatóan 2024 áprilisában fejeződik be. Temesváron a repülőtér megfelel a követelményeknek, azonban megemlítik, hogy „a követelményeknek megfelelő nem schengeni érkezési/indulási utasforgalom és a követelményeknek megfelelő schengeni érkezési/indulási utasforgalom a jelenlegi belföldi/nemzetközi utasforgalom nem schengeni/schengeni utasforgalomra való átállítására vonatkozó kéréstől számított körülbelül 10 napon belül megvalósítható”.
A jászvásári (Iaşi) repülőtér is megfelel a követelményeknek, de a meglévő terminálon csúcsidőben nehézkes lesz az utasforgalom, amíg az új T4-es utasterminál nem üzemel. Ennek a terminálnak az elkészültségi foka 98 százalékos, a becslések szerint 2024 első negyedévében lesz üzemképes, és úgy vélik, hogy legfeljebb 4-6 hónapos időszakra lesz szükség ahhoz, hogy a schengeni követelményekhez igazítsák.
Egyébként azzal kapcsolatosan, milyen feltételek mellett hagyja jóvá Ausztria a részleges schengeni csatlakozást, Cătălin Predoiu belügyminiszter kifejtette: többek között úgy, hogy egyes romániai repülőtereken osztrák rendőrök is szolgálatot teljesítenek majd.
A DC News portálnak nyilatkozva kifejtette:
A megállapodás emellett azt is előirányozza, hogy az Európai Bizottság szabadítson fel pénzt Románia és Bulgária számára, hogy megerősítse a logisztikáját a határbiztonság tekintetében, vagyis drónokat, motorkerékpárokat, egyéb járműveket, radarokat, hőkamerákat szerezzen be.
„Tehát nem adtunk fel semmit, hanem úgymond pénzt nyertünk. Mire? A határőrség felszerelésére. Mit csinál a határőrség? Őriznek minket! Önt, engem és mindannyiunkat! Mi a baj ezzel? Szerintem semmi baj nincs!” – hanggsúlyozta a miniszter.
Hozzátette:
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Romániába telepített Frontex-tisztek mellett az Otopeni repülőtéren az okmányellenőrzésre szakosodott osztrák tisztviselők is támogatni fogják a román tisztviselőket.
„Mit jelent ez? Az is benne van, hogy a Frontex tisztjei Romániában és Bulgáriában lesznek bevetve. Mik azok a Frontex-tisztek? Olyan rendőrök, akik a Frontex tagországaiak rendőrségeitől érkeznek” – jelentette ki.
Az osztrákok kapcsán kifejtette:
„Ez mit jelent? Azt jelenti, hogy amikor egy román határrendész a kezébe vesz egy személyazonossági okmányt, egy útlevelet, ránéz, és azt gondolja, hogy valami furcsa, de nem biztos benne, hogy hamisítvány, hogy lejárt és módosított okmány, tehát mégiscsak hamisítvány, akkor konzultál a szakemberrel, a mellette lévő osztrák kollégával, és azt mondja: nézze meg ezt az okmányt. A románok is tudják, hogyan kell végezni a munkájukat, de az olyan esetekben, amikor jobban kivitelezett hamisítványokról van szó, amelyeket nehezebb kiszúrni, ott konzultálnak egymással, megnézik az adatbázist, az osztrák fél pedig az otthoni kollégáival is egyeztet. Így könnyebb, nem? De mi is végezzük ezt a munkát, vannak a hamis okmányok felismerésében szakértőnek számító román rendőrök, akik jelenleg a Frontex keretében, más határokon dolgoznak. Ez minden évben megtörténik” – hangsúlyozta Predoiu.
Romániának és Bulgáriának eredetileg 2011-ben kellett volna a schengeni térséghez csatlakoznia, azonban azóta több nyugat-európai tagállam sorozatosan kifogásokat emelt a felvételük ellen, kezdetben a korrupció és az igazságszolgáltatás reformjának elmaradása miatt. Miután tavaly decemberre úgy tűnt, hogy ezeket az aggodalmakat sikerült eloszlatni, és minden tagállam elismerte, hogy a két ország teljes mértékben teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit,
Hollandiának Bulgáriával volt gondja: a holland kormány szerint a balkáni országban problémák voltak a jogállamisággal, ezért azok megoldásáig nem támogatta a schengeni csatlakozását. Romániával nincsenek problémái, de mivel a két ország csatlakozásáról csomagban szavaztak, a Bulgáriával szembeni vétó Romániát is érintette. A holland kormány végül decemberben közölte: már nincsenek kifogásai a bővítéssel szemben.
Ausztria jelezte: mivel nem tartja kielégítőnek az uniós külső határok védelmét, mert egy év alatt több mint százezer migráns érkezett EU-tagállamokon keresztül az országba, nem támogatja a schengeni övezet bővítését.
Románia és más európai országok lobbija ellenére Karl Nehammer osztrák kancellár továbbra is csak részben volt hajlandó módosítani álláspontját
Így a részleges schengeni csatlakozás fejében Bécs az EU külső határainak védelmét szolgáló brüsszeli finanszírozás fokozását, a román-bolgár és a román-magyar fokozottabb védelmét, valamint a Románián és Bulgárián át Ausztriába jutott illegális migránsok e két ország általi visszafogadását szabta feltételül.
Az Egyesült Államok is segített abban, hogy Románia legalább részben – a reptéri és vízi határellenőrzések megszüntetésével – a schengeni övezet tagja lehet – ismerte el Luminiţa Odobescu román külügyminiszter.
Az EU tagállamai szombat este egyhangúlag jóváhagyták Románia és Bulgária részleges csatlakozását a schengeni övezethez, miután a térség bővítését utolsóként ellenző Ausztria visszavont a vétóját – írja az EFE hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kiszivárgott névsor alapján a tárcák jelentős része a szociáldemokratákhoz kerülhet, miközben néhány minisztérium élére párton kívüli szakembereket neveznének ki.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ megszavazza azt a kormányt és kormányprogramot, amellyel Luca Niculescu a parlament elé áll, függetlenül attól, hogy szakértői kabinet alakul, vagy a PSD körül szerveződik meg a kormány.
Nicușor Dan államfő azt jelezte a pártoknak, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni a Luca Niculescu vezette kormány támogatásáról, nem nevez meg új miniszterelnök-jelöltet, hanem feloszlatja a parlamentet és előre hozott választásokat ír ki.
A bukaresti törvényszék kedden házi őrizetre enyhítette a Călin Georgescu volt elnökjelölt elleni kényszerintézkedést. A döntés nem jogerős.
Költségvetés-kiigazítás nélkül két-három héten belül működésképtelenné válhat a romániai egészségügyi rendszer – figyelmeztetett Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter.
Amennyiben nem sikerül szilárd és átlátható kormányzati többséget kialakítani, akkor egy hibrid vagy egy szakértői kormány létrehozása jelenthet megoldást – jelentette ki hétfőn este Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A Realitatea Plus és a România TV kapta a félretájékoztatás és a hiteles tájékoztatás szabályainak megsértése miatt 2024-ben és 2025-ben kiszabott bírságok 70 százalékát – állítja a Declic civil szervezet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) feltételekkel hajlandó támogatni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, ezek egyike, hogy a kormányt egy felvállalt, stabil politikai többség alkossa – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Bár a parlamenti bizalmi szavazást csak csütörtökön tartják, a hétfői nap is sorsdöntő lehet Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök számára.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!