Rabruha helyett egyenruha. Több ezer ukrán elítélt jelentkezett az ország védelmére
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Már több mint háromezer elítélt kérte a büntetés letöltése alóli feltételes szabadlábra helyezést, hogy részt vegyen Ukrajna védelmében – hozta nyilvánosságra Olena Viszocka igazságügyi miniszterhelyettes egy keddi tévéműsorban.
2024. május 22., 07:582024. május 22., 07:58
A tisztségviselő szavai szerint ez a szám megfelel a tárca előzetes várakozásainak. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a törvényi korlátozások miatt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a jelentkezők közül hányan felelnek meg a követelményeknek. Elmondta továbbá:
Az ukrán parlament május 8-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósíthatóságát, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra. Az előterjesztés szerint azonban továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben a szándékos emberölést elkövetők, nemi erőszaktevők és pedofilok, a korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen vétők, valamint kábítószer illegális előállításáért, megszerzéséért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítélt személyek. Közülük is csak olyanok mozgósíthatók, akiknek legfeljebb három év maradt hátra a büntetésükből.
A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál a holland védelmi minisztérium közlésére hivatkozva arról számolt be, hogy
Hollandia vállalta, hogy legalább 24 darab F-16-os vadászgépet biztosít Ukrajnának – emlékeztetett a hírportál.
Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők kedden robbanóanyagot dobtak le egy drónról a régióban lévő Antonyivka falura, aminek következtében három nő megsérült.
Zelenszkij „törvényes elnök” a német külügyminiszter szerint
Volodimir Zelenszkij „legitim és törvényes" elnök, mert választásokat nem lehet hadiállapot idején tartani – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Kijevben, ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kulebával tartott sajtótájékoztatóján.
A német politikus leszögezte: Ukrajna szabad, nem pedig megszállt ország akar lenni, és az egyetlen, aki lehetetlenné teszi a választások megtartását, az Ukrajnát megtámadó Vlagyimir Putyin orosz elnök.
„Nemcsak Ukrajna, hanem más országok alkotmánya is kimondja, hogy hadiállapot alatt nem lehet választást tartani. Például Németország alaptörvényében is az van írva, hogy a választott tisztségviselő hivatali ideje a hadiállapot alatt folytatódik, és csak a háború vége után hat hónappal lehet választásokat rendezni” – hangsúlyozta Baerbock.
Megjegyezte: „alantas játéknak” tartja, hogy Moszkva előbb háborút indít, ellehetetlenítve a választásokat, majd azt a narratívát terjeszti, hogy az elnök illegitim, mert nem választották újra.
Meggyőződésének adott hangot, hogy Németország Ukrajnával közösen „minden problémát megold”. Berlin elsősorban az ukrajnai reformok végrehajtásában nyújt segítséget Kijevnek.
Az UNIAN ukrán hírügynökség arra emlékeztetett, hogy 2024. május 20-án telt le az öt év Zelenszkij elnöki beiktatása óta, és Ukrajnában az államfőt öt évre választják.
Kuleba a sajtótájékoztatón kifejtette azt a meggyőződését, miszerint nem kellene akadályokat gördíteni Ukrajna elé a tekintetben, hogy nyugati fegyverekkel mérjen csapásokat oroszországi területekre, mert minél több katonai célpontot semmisítenek meg Oroszország területén, annál gyorsabban ér véget a háború. Hozzátette: meg van győződve arról is, hogy semmi sem akadályozná meg Ukrajna partnereit abban, hogy úgy döntsenek, lelövik az orosz rakétákat Ukrajna területe felett.
Az ukrán külügyminiszter megismételte, hogy Ukrajnának kell adni a külföldön befagyasztott teljes orosz vagyont, nem csak az abból származó nyereséget. Az Oroszország nyugati országokban befagyasztott vagyonának évi 3 milliárd eurós nyeresége nem mérhető a mintegy 260 milliárd euróra rúgó teljes vagyonértékhez – hangsúlyozta Kuleba.
A keleti országrészben lévő megyeszékhelyt, Harkiv városát egész éjjel és még kedd délelőtt is orosz légicsapások érték – tájékoztatott Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a Telegramon. Közölte, hogy az orosz Sahíd drónok lehulló törmelékeitől legalább hét ember megsérült, tüzek törtek ki, magánházakban keletkeztek károk, 25 teherautó és autóbusz, valamint 3 személygépkocsi rongálódott meg.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy az éjszaka alatt Ukrajnát támadó 29 orosz drónból 28-at sikerült a levegőben megsemmisíteni.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint
Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, 42 tüzérségi és négy légvédelmi rendszert, valamint 54 drónt.
Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében megerősítette, hogy eltaláltak egy Ciklon típusú orosz rakétahordozó hadihajót az Oroszország által 2014 óta megszállva tartott Krím félszigeti Szevasztopolban. A közlés szerint május 19-re virradó éjjel találták el a Kalibr típusú rakétákat hordozó orosz hajót az ukrán erők. A dél-ukrajnai védelmi erők stratégiai kommunikációs központjának vezetője, Dmitro Pletencsuk – még a találat megerősítése előtt – kijelentette: ha valóban eltalálták az ukrán erők a hadihajót, az azt jelenti, hogy Oroszország nem fog tudni közelről Kalibr rakétákat indítani Ukrajna ellen.
Megkezdődött a taktikai atomfegyverek bevetésére kiképző orosz hadgyakorlat
Megkezdődött a taktikai nukleáris fegyverek előkészítésére és alkalmazására kiképző hadgyakorlat első szakasza Oroszországban – közölte kedden a védelmi minisztérium.
„Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Legfelsőbb Főparancsnokának parancsával összhangban az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Főparancsnokságának vezetésével a Déli Katonai Körzetben megkezdődött a nem stratégiai nukleáris fegyverek előkészítésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket gyakorlatilag fealdolgozó hadgyakorlat első szakasza” – állt a közleményben.
A tárca szerint az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatai az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszer rakétáinak indítására való felkészülést gyakorolják. Az orosz légierő légi egységeinek személyzete speciális töltetekkel, köztük hiperszonikus Kinzsalokkal szereli fel a repülőgépeket, és indul járőrözni.
Az orosz védelmi minisztérium május 6-án jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljön fel egy ilyen hadgyakorlatra. Ennek célja a tárca szerint az érintett egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása.
A tájékoztatásban kitértek arra, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.
Orosz hivatalos személyek ezzel kapcsolatban rámutattak: Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá, David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.
Putyin május 9-én bejelentette, hogy a gyakorlat második szakaszához Fehéroroszország is csatlakozik. Hozzáfűzte, hogy a manővereknek három szakasza lesz. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt közölte akkor, hogy fehérorosz katonák harmadik alkalommal fognak részt venni ilyen gyakorlaton.
Moszkva 2023-ban telepített taktikai atomfegyvereket Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben, amint arra Moszkvában rámutattak, az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található.
A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.
Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy ha sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!