Bővülő védelem. Sauli Niinistö finn elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a finn tagság hivatalossá válása után
Fotó: NATO.int
Finnország hivatalosan a NATO tagjává vált kedden, miután Helsinki képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli székházában – közölte a NATO.
2023. április 04., 16:062023. április 04., 16:06
2023. április 04., 17:032023. április 04., 17:03
Finnország ezzel az észak-atlanti szövetség 31. tagállama lett.
A NATO tájékoztatása szerint Pekka Haavisto külügyminiszter Finnország csatlakozásának ratifikációs okmányait Antony Blinken, a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok külügyminiszterének jelenlétében helyezte letétbe.
A NATO legutóbb 2020. március 27-én, Észak-Macedónia csatlakozásával bővült.
Finnország csatlakozása a katonai tömbhöz egybeesik a NATO létrehozásának 74. évfordulójával: a szövetséget alapító Washingtoni Szerződést 1949. április 4-én írták alá.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a ratifikációs dokumentumok átadásakor üdvözölte Finnország NATO-csatlakozását, és arról tájékoztatott, hogy
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere közölte: a csatlakozásról szóló jegyzőkönyv ezennel érvénybe lépett.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter azt mondta: országa NATO-tagországként fontosnak tartja átadni szomszédja, Svédország NATO-csatlakozásáról szóló, a finn parlamentben megszavazott ratifikációs dokumentumait is az amerikai külügyminisztérium számára.
Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos országot késztetett arra, hogy többet tegyen a védelméért, illetve annak érdekében, hogy ne érhesse katonai agresszió.
Blinken elmondta, hogy a júniusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón a vezetők meg fogják erősíteni „mind politikai, mind gyakorlati szempontból” az Ukrajnának nyújtott támogatásukat, és kötelezettséget vállalnak a szövetség védelmi képességeinek továbbfejlesztése mellett.
„Az elmúlt néhány évben azt tapasztaltuk, hogy az Egyesült Államok és Európa, valamint az ázsiai térség között nagyobb a közeledés, mint az elmúlt három évtized folyamán, abban a tekintetben, hogy hogyan tudunk hatékonyan megfelelni korunk kihívásainak” – jelentette ki.
Jens Stoltenberg szerint a globális biztonság fenntartása végett a NATO erősítené kapcsolatait az ázsiai, csendes-óceáni térségbeli partnereivel is.
A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy vilniusi csúcstalálkozón várhatóan a NATO-tagállamok vezetői megállapodnak abban, hogy
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak arról beszélt: a Finnország NATO-csatlakozása utáni helyzet gyökeresen eltér az Ukrajnával kapcsolatos problémától, az észak-európai ország ugyanis sosem volt ellen-Oroszország, és nem volt vele vita – jelentette ki.
„Ukrajna esetében a helyzet gyökeresen eltér, és potenciálisan sokkal veszélyesebb. Valójában ez váltotta ki a különleges hadművelet és az általa elérendő célok szükségességét” – mondta Peszkov.
de nem befolyásolhatják a „különleges hadművelet” kimenetelét. A miniszter szerint a NATO „erősíti oroszellenes kurzusát, ami a konfliktus eszkalálódásához vezet”, egyebek között az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek növelésével.
„Bejelentették, hogy csak ebben az évben több mint 200 nyugati gyártmányú harckocsit és több mint 400 modern páncélozott harcjárművet készek szállítani” – mondta.
Hozzátette, hogy nyugati országok, amelyek már ma akár 150 kilométeres hatótávolságú rakétákat szállítanak, fontolóra vették, hogy 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS operatív-taktikai rakétákkal és F-16-os vadászrepülőgépekkel lássák el Kijevet.
az ukrán katonai létesítményekre mért precíziós csapások pedig megzavarták „számos fegyver gyártását” és az utánpótlást. Beszámolója értelmében a külföldi fegyverek közül az orosz hadsereg csak az év eleje óta 59 amerikai M777-es tarackot, 13 Paladin önjáró löveget, 14 HIMARS indítóegységet, valamint harminc, Lengyelországból, Németországból, Franciaországból és Csehországból származó önjáró tüzérségi rendszert semmisített meg lőállásban vagy a szállítás során.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!