NATO-tag lett Finnország, a Kreml szerint ez kevésbé problémás, Sojgu szerint viszont a konfliktus kiszélesítéséhez vezethet

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere közölte: a csatlakozásról szóló jegyzőkönyv ezennel érvénybe lépett.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter azt mondta: országa NATO-tagországként fontosnak tartja átadni szomszédja, Svédország NATO-csatlakozásáról szóló, a finn parlamentben megszavazott ratifikációs dokumentumait is az amerikai külügyminisztérium számára.

Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos országot késztetett arra, hogy többet tegyen a védelméért, illetve annak érdekében, hogy ne érhesse katonai agresszió.

Blinken elmondta, hogy a júniusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón a vezetők meg fogják erősíteni „mind politikai, mind gyakorlati szempontból” az Ukrajnának nyújtott támogatásukat, és kötelezettséget vállalnak a szövetség védelmi képességeinek továbbfejlesztése mellett.

„Az elmúlt néhány évben azt tapasztaltuk, hogy az Egyesült Államok és Európa, valamint az ázsiai térség között nagyobb a közeledés, mint az elmúlt három évtized folyamán, abban a tekintetben, hogy hogyan tudunk hatékonyan megfelelni korunk kihívásainak” – jelentette ki.

Jens Stoltenberg szerint a globális biztonság fenntartása végett a NATO erősítené kapcsolatait az ázsiai, csendes-óceáni térségbeli partnereivel is.

A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy vilniusi csúcstalálkozón várhatóan a NATO-tagállamok vezetői megállapodnak abban, hogy

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak arról beszélt: a Finnország NATO-csatlakozása utáni helyzet gyökeresen eltér az Ukrajnával kapcsolatos problémától, az észak-európai ország ugyanis sosem volt ellen-Oroszország, és nem volt vele vita – jelentette ki.

„Ukrajna esetében a helyzet gyökeresen eltér, és potenciálisan sokkal veszélyesebb. Valójában ez váltotta ki a különleges hadművelet és az általa elérendő célok szükségességét” – mondta Peszkov.

de nem befolyásolhatják a „különleges hadművelet” kimenetelét. A miniszter szerint a NATO „erősíti oroszellenes kurzusát, ami a konfliktus eszkalálódásához vezet”, egyebek között az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek növelésével.

„Bejelentették, hogy csak ebben az évben több mint 200 nyugati gyártmányú harckocsit és több mint 400 modern páncélozott harcjárművet készek szállítani” – mondta.

Hozzátette, hogy nyugati országok, amelyek már ma akár 150 kilométeres hatótávolságú rakétákat szállítanak, fontolóra vették, hogy 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS operatív-taktikai rakétákkal és F-16-os vadászrepülőgépekkel lássák el Kijevet.

az ukrán katonai létesítményekre mért precíziós csapások pedig megzavarták „számos fegyver gyártását” és az utánpótlást. Beszámolója értelmében a külföldi fegyverek közül az orosz hadsereg csak az év eleje óta 59 amerikai M777-es tarackot, 13 Paladin önjáró löveget, 14 HIMARS indítóegységet, valamint harminc, Lengyelországból, Németországból, Franciaországból és Csehországból származó önjáró tüzérségi rendszert semmisített meg lőállásban vagy a szállítás során.