Fotó: Európai Parlament
Márciustól folytatódnak a NATO-csatlakozásról szóló tárgyalások Svédország és Törökország között – jelentette be Ulf Kristersson svéd kormányfő az SVT svéd televíziós csatorna adásában.
2023. február 23., 14:362023. február 23., 14:36
A miniszterelnök szerda esti nyilatkozatában azt is elárulta, hogy a Stockholm és Ankara közt újrainduló tárgyalásokra már pontos dátumot is kitűztek,
„Keményen dolgozom azért, hogy együtt csatlakozhassunk (Finnországgal)” – erősítette meg a kormányfő a két észak-európai ország abbéli elhatározását, hogy a közös jelentkezés után a nehézségek ellenére együtt válhassanak a katonai szövetség tagjává. Elvégre – mint mondta – Finnországnak rendkívül hosszú közös határa van Oroszországgal.
Ahhoz, hogy a két ország a katonai szervezet tagjává váljon, előbb mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia és ratifikálnia kell a szervezet bővítését. Már csak két ország beleegyezése várat magára, a múlt hónapban azonban Svédországban több utcai provokáció – köztük egy Erdogan-bábu felakasztása vagy a Korán elégetése – miatt Ankara közölte, hogy Svédország felvételét nem tudja támogatni.
Előfordulhat, hogy Törökország a két jelentkező skandináv állam közül csupán Finnország NATO-csatlakozását hagyja jóvá, Svédországét nem – erről Recep Tayyip Erdogan török elnök beszélt.
Nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően, miután Stockholm okot adott a szombati „gyalázatos” Korán-égetésre a svéd fővárosban – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!