Fotó: Komka Péter/MTI
A téli szünet hosszabb lesz a magyarországi iskolákban, mint az elmúlt években megszokott volt: december 22-től január 8-ig fog tartani – ismertette a kormány döntését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón.
2022. szeptember 29., 14:032022. szeptember 29., 14:03
2022. szeptember 29., 14:442022. szeptember 29., 14:44
Idén december 21-én kell utoljára iskolába menni és 2022. január 9-e lesz a szünetet követő első iskolai nap – közölte a miniszter, hozzátéve,
Szentkirályai Alexandra kormányszóvivő hozzátette: az őszi szünet „rovására” hosszabbodik meg a téli szünet.
Gulyás Gergely azt is bejelentette: ugyanebben az időszakban kormányzati igazgatási szünetet is el fognak rendelni. Ezekben a napokban kötelezően szabadságot kell kivenniük a kormányzati igazgatásban dolgozóknak, így jelentős spórolásra van mód a közigazgatás területén is – tette hozzá a miniszter. Beszámolt arról is: a kormányülésen az önkormányzatokkal is foglalkoztak, mert a távhőhöz szükséges gázárak is ugrásszerűen megnőttek. „Ez sokszor több mint tízszerese, de olyan is van, ahol húszszorosa az eddigi gázárnak, ami az önkormányzatoknak jelentős terhet okoz” – mondta Gulyás Gergely.
A miniszter kifejtette: Európa ma egyedülállóan nehéz helyzetben van, a legnagyobb problémát az okozza, hogy a háború és a háborús szankciók miatt ugrásszerűen megnőttek az energiaárak, és Európában a családok, valamint a cégek szankciós felárat kénytelenek fizetni, ez pedig sokszor négy-ötszörös energiaszámlákat jelent. Elmondta: Magyarország a legnagyobb támogatási programot biztosítja a lakosság számára, az átlagfogyasztás szintjéig sikerült fenntartani a korábbi árakat, átlagosan 181 ezer forintos támogatást adnak valamennyi háztartásnak.
Kiemelte: amikor a szankciókról vita folyt, „Brüsszel azzal erőltette rá” azokat a tagállamokra, hogy azt ígérte, a szankciók jobban fognak fájni annak, akit szankcionálnak – azaz Oroszországnak –, mint azoknak, akik a szankciókat elfogadják. A másik fontos ígéret az volt, hogy a szankciók a háború végét közelebb hozzák – emlékeztetett. Úgy értékelte, hogy ennek azonban éppen az ellenkezője igaz: „a szankciók lényegesen jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak”, sőt a rendkívül magas energiaárakon keresztül „mi pénzeljük Oroszországot”. „Oroszországnak olyan mértékű haszna van a szankciók által kiváltott magas energiaárakból, amelyhez hasonlóra soha az elmúlt 30 évben nem tett szert” – magyarázta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Megjegyezte: a szankciók a háború végét nem hozták közelebb, hanem láthatóan elhúzódó háborús konfliktusról van szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!