
Fotó: Komka Péter/MTI
A téli szünet hosszabb lesz a magyarországi iskolákban, mint az elmúlt években megszokott volt: december 22-től január 8-ig fog tartani – ismertette a kormány döntését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón.
2022. szeptember 29., 14:032022. szeptember 29., 14:03
2022. szeptember 29., 14:442022. szeptember 29., 14:44
Idén december 21-én kell utoljára iskolába menni és 2022. január 9-e lesz a szünetet követő első iskolai nap – közölte a miniszter, hozzátéve,
Szentkirályai Alexandra kormányszóvivő hozzátette: az őszi szünet „rovására” hosszabbodik meg a téli szünet.
Gulyás Gergely azt is bejelentette: ugyanebben az időszakban kormányzati igazgatási szünetet is el fognak rendelni. Ezekben a napokban kötelezően szabadságot kell kivenniük a kormányzati igazgatásban dolgozóknak, így jelentős spórolásra van mód a közigazgatás területén is – tette hozzá a miniszter. Beszámolt arról is: a kormányülésen az önkormányzatokkal is foglalkoztak, mert a távhőhöz szükséges gázárak is ugrásszerűen megnőttek. „Ez sokszor több mint tízszerese, de olyan is van, ahol húszszorosa az eddigi gázárnak, ami az önkormányzatoknak jelentős terhet okoz” – mondta Gulyás Gergely.
A miniszter kifejtette: Európa ma egyedülállóan nehéz helyzetben van, a legnagyobb problémát az okozza, hogy a háború és a háborús szankciók miatt ugrásszerűen megnőttek az energiaárak, és Európában a családok, valamint a cégek szankciós felárat kénytelenek fizetni, ez pedig sokszor négy-ötszörös energiaszámlákat jelent. Elmondta: Magyarország a legnagyobb támogatási programot biztosítja a lakosság számára, az átlagfogyasztás szintjéig sikerült fenntartani a korábbi árakat, átlagosan 181 ezer forintos támogatást adnak valamennyi háztartásnak.
Kiemelte: amikor a szankciókról vita folyt, „Brüsszel azzal erőltette rá” azokat a tagállamokra, hogy azt ígérte, a szankciók jobban fognak fájni annak, akit szankcionálnak – azaz Oroszországnak –, mint azoknak, akik a szankciókat elfogadják. A másik fontos ígéret az volt, hogy a szankciók a háború végét közelebb hozzák – emlékeztetett. Úgy értékelte, hogy ennek azonban éppen az ellenkezője igaz: „a szankciók lényegesen jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak”, sőt a rendkívül magas energiaárakon keresztül „mi pénzeljük Oroszországot”. „Oroszországnak olyan mértékű haszna van a szankciók által kiváltott magas energiaárakból, amelyhez hasonlóra soha az elmúlt 30 évben nem tett szert” – magyarázta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Megjegyezte: a szankciók a háború végét nem hozták közelebb, hanem láthatóan elhúzódó háborús konfliktusról van szó.
A román légierő hat F16-os harci repülőgépe kezdte meg a balti országok légterének biztosítását kedden – közölte a védelmi minisztérium.
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség befejezte a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozását; 50 ártándi határrendész és 3 civil ellen emeltek vádat.
Kijevbe érkezett kedden Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője több uniós ország, köztük Németország külügyminiszterének kíséretében, hogy megemlékezzenek a bucsai mészárlás negyedik évfordulójáról.
A 2026-os választásokon nem az országos részvétel nagysága, hanem annak megoszlása lehet döntő, különösen a vidéki és városi részvétel közötti különbségek alakulása szempontjából – állapította meg a Rebublikon Intézet.
Ukrajna néhány szövetségese „jelzéseket” küldött Kijevnek arról, hogy a globális energiaárak emelkedése miatt érdemes lenne mérsékelni az orosz olajiparra mért távolsági csapásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn.
Miután Donald Trump amerikai elnök szerint Irán új vezetői hajlanak a megállapodásra a háború lezárásáról, a Fehér Ház hétfőn igyekezett pozitív fényt vetni az Egyesült Államok és Irán közötti közvetett tárgyalásokra.
Brüsszel Orbán Viktor újraválasztására számít, stratégiát készít a magyar miniszerelnök esetleges győzelmére – közölte a Politico című brüsszeli hírportál információit ismertetve a The European Conservative című folyóirat hétfőn.
Ukrajna kész a tűzszünetre, legyen az teljes vagy csupán az energetikai létesítményekre értendő, beleértve a húsvéti időszak alatti tűzszünetet is, de anélkül, hogy feladná méltóságát és szuverenitását – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Izraelben egyezség született hétfőn a rendőrség és a katolikus patriarkátus között a húsvéti imádkozás korlátozásairól a Szent Sír-templomban, Jeruzsálem óvárosában.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap este, az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Izrael légicsapásai nyomán „rezsimváltás” történt Iránban.
szóljon hozzá!