
Titus Corlățean az ET parlamenti közgyűlésének ülésén
Fotó: Facebook/Titus Corlățean
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitorozó testülete a Velencei Bizottsághoz fordul az ukrán kisebbségi törvény ügyében. A lépést – amelyet a monitorozó testület csütörtöki ülésén egyhangúlag elfogadott – Titus Corlățean, a román képviselet tagja kezdeményezte, de két magyarországi kollégája, Németh Zsolt és Gurmai Zita is ellátta aláírásával a beadványt.
2023. január 26., 16:372023. január 26., 16:37
2023. január 26., 16:432023. január 26., 16:43
A nemzeti kisebbségekről szóló törvényt decemberben fogadta el az ukrán parlament, a hónap végén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is aláírta. A törvény elfogadása az egyik feltétele az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének. A jogszabály – szövege szerint – biztosítja a jogot a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad használatára a magán- és a közéletben, szóbeli és írásbeli formában, a törvény adta határokon belül.
A kárpátaljai magyarság két nagy érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szerint a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, „nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem” – áll a közös nyilatkozatban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken aláírta a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt ennek a törvénynek a hiánya vezetett feszültségekhez a magyar és az ukrán doplomáciában.
A román külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán parlament egy „hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” kisebbségi törvényt fogadott el, ezért felszólította az ukrán felet, hogy kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.
Klaus Iohannis elnök január elején azt kérte ukrán kollégájától, Volodimir Zelenszkijtől, hogy Kijev találjon gyors megoldást Bukarestnek az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatban kifejtett aggodalmaira. Ezt követően Bogdan Aurescu külügyminiszter ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával abban egyezett meg telefonon, hogy „átfogó” konzultációs folyamat indul Bukarest és Kijev között az ukrajnai kisebbségi törvényről.

„Átfogó” konzultációs folyamat indul Bukarest és Kijev között az ukrajnai kisebbségi törvényről – ebben állapodott meg szerdán telefonon folytatott megbeszélésén Bogdan Aurescu külügyminiszter az ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával.
Az Oroszország tagságának tavalyi megszüntetése óta 46 államot soraiban tudó regionális szervezet (amely nem az Európai Unió intézménye) most zajló parlamenti közgyűlésén Corlățean felszólalt az ukrán kisebbségi törvény ügyében, diszkriminatív eljárásnak nevezve azt, ahogyan a kisebbségekkel bánnak Ukrajnában. Az interpellációra válaszolva Annalena Baerbock német külügyminiszter jelezte: Kijevnek a kisebbségvédelem terén is előrelépéseket kell tennie az Európai Unió felé vezető úton.
Ugyanakkor a román Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora kezdeményezte a parlamenti közgyűlés monitorozó bizottságánál, hogy a testület az ukrán kisebbségi törvény ügyében az Európa Tanács másik szervéhez, a független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsághoz forduljon. Utóbbitól azt várja, hogy vizsgálja meg a jogszabályt, és fogalmazzon meg ajánlásokat a felmerülő panaszok orvoslása érdekében.
A kezdeményezést egyhangúlag elfogadta a monitorozó testület. A hírt közlő csütörtöki Facebook-bejegyzésében Titus Corlățean „érdekességként” jelezte, hogy két magyar kollégája is társult hozzá a beadvány benyújtása előtt – a mellékelt fotó szerint a fideszes Németh Zsolt és a szocialista Gurmai Zita is ellátta kézjegyével a kezdeményezést –, illetve az ukrán parlamenti képviselők is támogatták. „Tehát lehet...” – állapította meg bejegyzésében Corlățean.
A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
szóljon hozzá!