Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken aláírta a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt ennek a törvénynek a hiánya vezetett feszültségekhez a magyar és az ukrán doplomáciában.
2022. december 30., 17:592022. december 30., 17:59
2022. december 30., 18:062022. december 30., 18:06
A 8224. számú törvénytervezetet az államfő aláírásával december 29-én küldték vissza a törvényhozásba – olvasható a parlament honlapján pénteken megjelent közleményben. A törvény elfogadása az egyik feltétele az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének. A parlament honlapján közzétett törvény szerint az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselőinek joguk van az önazonossághoz, társadalmi szervezetek létrehozásához és a békés gyülekezéshez, rendelkeznek a nézetek és meggyőződések, a vallás, a gondolkodás és a szólás szabadságával, joguk van részt venni a politikai, gazdasági és a társadalmi életben, valamint megőrizni kulturális önazonosságukat.
A 2001-ben tartott legutóbbi ukrajnai népszámlálás szerint a lakosok 22,18 százaléka volt valamelyik nemzeti kisebbség képviselője. A legnagyobb etnikai csoportot az oroszok alkották, akik a lakosság 17,3 százalékát tették ki. Az elmúlt években Ukrajnában oktatási és nyelvtörvényt fogadtak el, amelyek célja az érintett kisebbségek szerint anyanyelvük kiszorítása a közéletből. Ez elsősorban az orosz nyelv ellen irányult, de korlátozták más nemzetiségek nyelvhasználatát is. A nemzeti kisebbségek jogainak megsértését kifogásolta a román, a bolgár és a magyar parlament is. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 2017-ben határozatot fogadott el, amelyben az oktatás ukrán nyelvűvé tételének felülvizsgálatát ajánlotta. A nemzeti kisebbségek védelmének szükségességre a Velencei Bizottság is több ízben felhívta a figyelmet.
{K1}
A törvényt december 15-én közös nyilatkozatban bírálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a kárpátaljai magyarság két nagy érdekvédelmi szervezete is. Rámutattak, hogy a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, „nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem” – áll a nyilatkozatban.
A két magyar szervezet szerint a törvény jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az alkotmány rendelkezéseinek, illetve az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához a nemzeti kisebbségek jogainak védelme tekintetében.
A román külügyminisztérium a napokban sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán parlament egy „hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” kisebbségi törvényt fogadott el, ezért felszólította az ukrán felet, hogy kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Ukrajna elismerte, hogy a pénteken reggel Konstanca kikötőjében felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott. Közben az incidens miatt több száz személyt evakuáltak megelőző jelleggel Konstanca és Tulcea megye tengerparti övezeteiből.
Szolidaritási tüntetést tartottak a nemzeti összetartozás napján, csütörtökön este a budapesti román nagykövetség előtt Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát mellett, akit múlt héten lakoltatott ki a rendházból a város önkormányzata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz államfőnek címzett nyílt levelében sürgette a háború lezárását és a vezetők közti közvetlen tárgyalásokra való áttérést – ismertette az Interfax Ukrajina ukrán hírügynökség.
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter visszautasítja Magyar Péter miniszterelnök azon csütörtöki kijelentését, hogy Magyarország saját magával szomszédos – közölte a pozsonyi diplomáciai tárca.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!