
Titus Corlățean az ET parlamenti közgyűlésének ülésén
Fotó: Facebook/Titus Corlățean
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitorozó testülete a Velencei Bizottsághoz fordul az ukrán kisebbségi törvény ügyében. A lépést – amelyet a monitorozó testület csütörtöki ülésén egyhangúlag elfogadott – Titus Corlățean, a román képviselet tagja kezdeményezte, de két magyarországi kollégája, Németh Zsolt és Gurmai Zita is ellátta aláírásával a beadványt.
2023. január 26., 16:372023. január 26., 16:37
2023. január 26., 16:432023. január 26., 16:43
A nemzeti kisebbségekről szóló törvényt decemberben fogadta el az ukrán parlament, a hónap végén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is aláírta. A törvény elfogadása az egyik feltétele az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének. A jogszabály – szövege szerint – biztosítja a jogot a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad használatára a magán- és a közéletben, szóbeli és írásbeli formában, a törvény adta határokon belül.
A kárpátaljai magyarság két nagy érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szerint a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, „nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem” – áll a közös nyilatkozatban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken aláírta a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt ennek a törvénynek a hiánya vezetett feszültségekhez a magyar és az ukrán doplomáciában.
A román külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán parlament egy „hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” kisebbségi törvényt fogadott el, ezért felszólította az ukrán felet, hogy kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.
Klaus Iohannis elnök január elején azt kérte ukrán kollégájától, Volodimir Zelenszkijtől, hogy Kijev találjon gyors megoldást Bukarestnek az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatban kifejtett aggodalmaira. Ezt követően Bogdan Aurescu külügyminiszter ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával abban egyezett meg telefonon, hogy „átfogó” konzultációs folyamat indul Bukarest és Kijev között az ukrajnai kisebbségi törvényről.

„Átfogó” konzultációs folyamat indul Bukarest és Kijev között az ukrajnai kisebbségi törvényről – ebben állapodott meg szerdán telefonon folytatott megbeszélésén Bogdan Aurescu külügyminiszter az ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával.
Az Oroszország tagságának tavalyi megszüntetése óta 46 államot soraiban tudó regionális szervezet (amely nem az Európai Unió intézménye) most zajló parlamenti közgyűlésén Corlățean felszólalt az ukrán kisebbségi törvény ügyében, diszkriminatív eljárásnak nevezve azt, ahogyan a kisebbségekkel bánnak Ukrajnában. Az interpellációra válaszolva Annalena Baerbock német külügyminiszter jelezte: Kijevnek a kisebbségvédelem terén is előrelépéseket kell tennie az Európai Unió felé vezető úton.
Ugyanakkor a román Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora kezdeményezte a parlamenti közgyűlés monitorozó bizottságánál, hogy a testület az ukrán kisebbségi törvény ügyében az Európa Tanács másik szervéhez, a független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsághoz forduljon. Utóbbitól azt várja, hogy vizsgálja meg a jogszabályt, és fogalmazzon meg ajánlásokat a felmerülő panaszok orvoslása érdekében.
A kezdeményezést egyhangúlag elfogadta a monitorozó testület. A hírt közlő csütörtöki Facebook-bejegyzésében Titus Corlățean „érdekességként” jelezte, hogy két magyar kollégája is társult hozzá a beadvány benyújtása előtt – a mellékelt fotó szerint a fideszes Németh Zsolt és a szocialista Gurmai Zita is ellátta kézjegyével a kezdeményezést –, illetve az ukrán parlamenti képviselők is támogatták. „Tehát lehet...” – állapította meg bejegyzésében Corlățean.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Magyar Péter miniszterelnök szombat délutáni Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „még működhet Sulyok Tamás köztársasági elnök azonnali lemondása.”
Észak-Macedónia vezeti annak a súlyos repülőgép-incidensnek a vizsgálatát, amelynek során a Szalonikiből a németországi Memmingenbe tartó repülőgép egyik ablaka betört, a hirtelen nyomáscsökkenés következtében pedig egy utas részben kisodródott a gépből.
szóljon hozzá!