Probléma. Az EU közlekedési biztosa figyelmeztet: az európai közlekedési infrastruktúra nem alkalmas a jelentősebb katonai szállítmányok mozgatására
Fotó: Facebook/Ministerul Apararii Nationale, Romania - www.mapn.ro
Az európai utak, hidak és vasutak nem alkalmasak a harckocsik, csapatok és katonai ellátmányok gyors szállítására a kontinensen egy Oroszországgal vívott háború esetén – figyelmeztetett az európai közlekedési biztos.
2025. július 29., 16:002025. július 29., 16:00
Ha a NATO harckocsijait hívnák segítségül egy orosz hadsereg inváziója ellen az EU keleti határain, azok elakadnának az alagutakban, hidak összeomlását okoznák és vámkezelési eljárások miatt késedelmet szenvednének – nyilatkozta Aposztolosz Cicikosztasz közlekedési biztos a Financial Times-nak.
„Vannak régi hidak, amelyeket korszerűsíteni kell” – mondta Cicikosztasz. „Vannak keskeny hidak, amelyeket szélesíteni kell. És vannak nem létező hidak, amelyeket meg kell építeni” – tette hozzá.
A görög biztos hangsúlyozta, hogy lehetetlen lenne megvédeni a kontinenst, ha az európai hadseregek nem tudnának gyorsan mozogni.
– mondta.
A jelenlegi infrastruktúra nagy részét nem úgy alakították ki, hogy lehetővé tegye a hadseregek szállítását az EU területén.
Az EU jelenleg olyan stratégián dolgozik, amely lehetővé teszi a csapatok „néhány óra, legfeljebb néhány nap” alatt történő mozgatását egy támadásra való reagálásként, 500 infrastrukturális projekt korszerűsítésével négy, a kontinenst átszelő katonai folyosó mentén.
A NATO-val és a szövetség katonai parancsnokaival együttműködésben azonosított projektek biztonsági okokból titokban maradnak.
mondta Cicikosztasz.
A stratégia, amelyet a közlekedési biztos még ebben az évben bemutat, része egy egész kontinensen zajló háborús felkészülésnek, amelynek hátterében a Moszkvával való esetleges szélesebb körű konfrontációra vonatkozó figyelmeztetések és az Egyesült Államok európai biztonsági jelenlétének várható csökkenése áll.
Mark Rutte, a NATO főtitkára júniusban figyelmeztetett, hogy Oroszország 2030-ig támadást indíthat az egyik szövetséges tagállam ellen.
Bár az Európai Bizottság 17 milliárd eurós beruházást javasolt a katonai mobilitásba a blokk 2028–2034 közötti költségvetésében, magas rangú európai diplomaták figyelmeztettek, hogy ez az összeg valószínűleg csökkenni fog a tagállamok közötti nehéz tárgyalások során, mielőtt a költségvetést elfogadják.
Cicikosztasz kijelentette, hogy a katonai mobilitási terv kiegészíti a NATO-szövetségesek megállapodását, amely szerint a védelmi kiadások célértékét a GDP 5 százalékára emelik, beleértve a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos infrastruktúrát is.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy felkészületlenek legyünk vagy másoktól függjünk” – mondta Cicikosztasz.
Mint arról beszámoltunk,
Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi parancsnoka márciusban arról beszélt: Európának hatékony vasúti infrastruktúrát kell kiépítenie, hogy növelje reagálóképességét és a NATO-csapatok gyors szállítását.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
A Rail Freight című szaklapnak adott interjújában az amerikai tábornok elmesélt egy romániai esetet, amikor
„2015-2016 körül kezdtem el érdeklődni a katonai mobilitás iránt, akkoriban, amikor még az amerikai csapatok parancsnoka voltam Európában, és az Egyesült Államok éppen akkor kezdett el kisebb egységeket telepíteni Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba a NATO előretolt jelenlétének részeként” – mondta Hodges.
„Észrevettem, hogy az egyik egységhez nehezen tudtunk pótalkatrészeket szerezni. Megkérdeztem az egység parancsnokát: Mi a probléma? Miért nem kapják meg az alkatrészeket? Erre ő azt mondta:
Az Európában állomásozó amerikai csapatok egykori vezetője hozzátette, hogy ez fontos lecke volt számára.
„Az jutott eszembe, hogy valaki szórakozik velem. NATO-tagországokról beszélünk, amelyek ugyanakkor EU-tagállamok, és mégis mindenféle engedélyek kellenek a határok átlépéséhez. És itt nem tankokról beszélek, csak néhány pótalkatrészről” – mondta Hodges.
Hodges szerint a katonai mobilitás kulcstényezője a gyorsaság.
– szögezte le.
A vasút pedig Ben Hodges szerint azért fontos, „mert nagyon gyorsan lehet mozgatni a nehéz harci eszközöket – harckocsikat, tüzérséget, harcjárműveket”.
Ben Hodges ezután egy romániai példát hozott fel.
„A vasút létfontosságú a nehéz eszközök szállításában az olyan helyekre, ahova egyébként nehéz lenne. Például közúton nem lehetett volna egy nehéz katonai járművet a Kárpátok romániai szakaszán keresztül szállítani” – mondta Ben Hodges, aki hozzátette, hogy „itt (Romániában) az egyetlen lehetőség a vasút volt”.
A NATO-csapatok Európába történő vasúti szállításának javítása érdekében Ben Hodges három kulcsfontosságú tényezőt nevezett meg: jogi vagy diplomáciai akadályok, a vasúti infrastruktúra állapota és a szállítási kapacitás.
Mint arról beszámoltunk, Ben Hodges 2023 augusztusában azt mondta:
„Például egy Patriot rendszer szállítása nagyon nehézzé válik, ha az útvonalon olyan hidak vagy alagutak vannak, amelyek nem teszik lehetővé az átkelést. Európában a legtöbb alagútnak lehetővé kellene tennie egy Patriot indítórendszer vasúti szállítását, de elég egy alkalmatlan alagút az útvonalon, hogy megállítson” – tette hozzá Hodges a Rail Freight interjújában.
Ugyanakkor július elején kiderült: Románia része a NATO azon tervének, hogy a védelmi kiadásokra szánt összegekből pénzekből autópályákat építsenek, hogy konfliktus esetén biztosítsa a harckocsik és páncélozott járművek gyors mozgósítását.
Védelmi fejlesztésekre szánt pénzekből építhet autópályákat Románia a NATO azon tervével összhangban, hogy háború esetén gyors folyosókat hozzon létre a páncélos egységek mozgásának megkönnyítésére.
A NATO három stratégiai útvonalat jelölt ki, amelyek Románián keresztül haladnak:
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!