Közlekedési biztos: az európai utak, hidak és vasutak akadályozzák a gyors reakciót orosz támadás esetén

„Vannak régi hidak, amelyeket korszerűsíteni kell” – mondta Cicikosztasz. „Vannak keskeny hidak, amelyeket szélesíteni kell. És vannak nem létező hidak, amelyeket meg kell építeni” – tette hozzá.

A görög biztos hangsúlyozta, hogy lehetetlen lenne megvédeni a kontinenst, ha az európai hadseregek nem tudnának gyorsan mozogni.

– mondta.

A jelenlegi infrastruktúra nagy részét nem úgy alakították ki, hogy lehetővé tegye a hadseregek szállítását az EU területén.

Az EU jelenleg olyan stratégián dolgozik, amely lehetővé teszi a csapatok „néhány óra, legfeljebb néhány nap” alatt történő mozgatását egy támadásra való reagálásként, 500 infrastrukturális projekt korszerűsítésével négy, a kontinenst átszelő katonai folyosó mentén.

A NATO-val és a szövetség katonai parancsnokaival együttműködésben azonosított projektek biztonsági okokból titokban maradnak.

mondta Cicikosztasz.

A stratégia, amelyet a közlekedési biztos még ebben az évben bemutat, része egy egész kontinensen zajló háborús felkészülésnek, amelynek hátterében a Moszkvával való esetleges szélesebb körű konfrontációra vonatkozó figyelmeztetések és az Egyesült Államok európai biztonsági jelenlétének várható csökkenése áll.

Mark Rutte, a NATO főtitkára júniusban figyelmeztetett, hogy Oroszország 2030-ig támadást indíthat az egyik szövetséges tagállam ellen.

Bár az Európai Bizottság 17 milliárd eurós beruházást javasolt a katonai mobilitásba a blokk 2028–2034 közötti költségvetésében, magas rangú európai diplomaták figyelmeztettek, hogy ez az összeg valószínűleg csökkenni fog a tagállamok közötti nehéz tárgyalások során, mielőtt a költségvetést elfogadják.

Cicikosztasz kijelentette, hogy a katonai mobilitási terv kiegészíti a NATO-szövetségesek megállapodását, amely szerint a védelmi kiadások célértékét a GDP 5 százalékára emelik, beleértve a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos infrastruktúrát is.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy felkészületlenek legyünk vagy másoktól függjünk” – mondta Cicikosztasz.

Mint arról beszámoltunk,

Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi parancsnoka márciusban arról beszélt: Európának hatékony vasúti infrastruktúrát kell kiépítenie, hogy növelje reagálóképességét és a NATO-csapatok gyors szállítását.

korábban írtuk

Csapnivaló a közúti közlekedés – ismét Romániát hozták fel negatív példaként a NATO-erők szállítása kapcsán

Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.

A Rail Freight című szaklapnak adott interjújában az amerikai tábornok elmesélt egy romániai esetet, amikor

„2015-2016 körül kezdtem el érdeklődni a katonai mobilitás iránt, akkoriban, amikor még az amerikai csapatok parancsnoka voltam Európában, és az Egyesült Államok éppen akkor kezdett el kisebb egységeket telepíteni Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba a NATO előretolt jelenlétének részeként” – mondta Hodges.

„Észrevettem, hogy az egyik egységhez nehezen tudtunk pótalkatrészeket szerezni. Megkérdeztem az egység parancsnokát: Mi a probléma? Miért nem kapják meg az alkatrészeket? Erre ő azt mondta:

Az Európában állomásozó amerikai csapatok egykori vezetője hozzátette, hogy ez fontos lecke volt számára.

„Az jutott eszembe, hogy valaki szórakozik velem. NATO-tagországokról beszélünk, amelyek ugyanakkor EU-tagállamok, és mégis mindenféle engedélyek kellenek a határok átlépéséhez. És itt nem tankokról beszélek, csak néhány pótalkatrészről” – mondta Hodges.

Hodges szerint a katonai mobilitás kulcstényezője a gyorsaság.

– szögezte le.

A vasút pedig Ben Hodges szerint azért fontos, „mert nagyon gyorsan lehet mozgatni a nehéz harci eszközöket – harckocsikat, tüzérséget, harcjárműveket”.

Ben Hodges ezután egy romániai példát hozott fel.

„A vasút létfontosságú a nehéz eszközök szállításában az olyan helyekre, ahova egyébként nehéz lenne. Például közúton nem lehetett volna egy nehéz katonai járművet a Kárpátok romániai szakaszán keresztül szállítani” – mondta Ben Hodges, aki hozzátette, hogy „itt (Romániában) az egyetlen lehetőség a vasút volt”.

A NATO-csapatok Európába történő vasúti szállításának javítása érdekében Ben Hodges három kulcsfontosságú tényezőt nevezett meg: jogi vagy diplomáciai akadályok, a vasúti infrastruktúra állapota és a szállítási kapacitás.

Mint arról beszámoltunk, Ben Hodges 2023 augusztusában azt mondta:

„Például egy Patriot rendszer szállítása nagyon nehézzé válik, ha az útvonalon olyan hidak vagy alagutak vannak, amelyek nem teszik lehetővé az átkelést. Európában a legtöbb alagútnak lehetővé kellene tennie egy Patriot indítórendszer vasúti szállítását, de elég egy alkalmatlan alagút az útvonalon, hogy megállítson” – tette hozzá Hodges a Rail Freight interjújában.

Ugyanakkor július elején kiderült: Románia része a NATO azon tervének, hogy a védelmi kiadásokra szánt összegekből pénzekből autópályákat építsenek, hogy konfliktus esetén biztosítsa a harckocsik és páncélozott járművek gyors mozgósítását.

korábban írtuk

Védelmi kiadásokra szánt pénzekből építhet autópályákat Románia

Védelmi fejlesztésekre szánt pénzekből építhet autópályákat Románia a NATO azon tervével összhangban, hogy háború esetén gyors folyosókat hozzon létre a páncélos egységek mozgásának megkönnyítésére.

A NATO három stratégiai útvonalat jelölt ki, amelyek Románián keresztül haladnak:

• a nyugat-keleti folyosó, amely Aradról indul, és Déván, Nagyszebenen, Brassón, Ploieşti-en és Bukaresten keresztül Kinstancába vezet;
• a balti-mediterrán folyosó, amely Litvániából indul, Lengyelországon és Szlovákián keresztül halad, és Bihar megyén keresztül lép be Romániába;
• déli folyosó, a Temesvár–Turnu Severin (Szörényvár)–Craiova–Calafat útvonalon.