
Az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának információi szerint az ezzel ellentétes hírekkel szemben a transznisztriai képviselők nem kérik február 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnöktől az Oroszországgal való egyesülést.
2024. február 24., 12:442024. február 24., 12:44
2024. február 24., 12:492024. február 24., 12:49
Andrij Juszov, az ukrán hírszerzési főigazgatóság szóvivője az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva kommentálta a legújabb Dnyeszteren túli fejleményeket.
– mondta Juszov.
Mint arról beszámoltunk, egy transznisztriai ellenzéki, Ghenadie Ciorba állítása szerint a Dnyeszteren túli szakadár terület képviselői február 28-i ülésükön az Oroszországhoz való csatlakozást készülnek kérni, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap, az orosz parlament előtt mondott beszédében be is jelent.
Eközben Marko Sevcsenko, Ukrajna chișinăui nagykövete arról beszélt, hogy
Sevcsenko szerint a Dnyeszteren túli probléma fontos Ukrajna számára, mivel a régióban orosz katonák tartózkodnak, és az agresszor ország titkosszolgálatai is ott tevékenykednek. Ezért Kijev a moldovai határ közelében, a Dnyeszteren túli régió szomszédságában állomásoztatja csapatai egy részét. A nagykövet azonban úgy véli, hogy ebben az esetben nem fenyeget közvetlen veszély Ukrajnára nézve a szeparatista régióból. Kijev azonban kész felajánlani minden segítséget, amit Chișinău kérhet a vita rendezésében.
Ukrán tisztségviselők többször nyilvánosan kijelentették, hogy
Ha a moldovai illetékesek úgy ítélik meg, hogy veszély fenyegeti a biztonságot vagy a stabilitást, mi megvitatjuk, hogy milyen segítségre van szüksége Moldovának, és természetesen, amennyire lehetséges, ezt a segítséget meg is adjuk” – jegyezte meg az ukrán diplomata.
A Dnyeszteren túli konfliktus diplomáciai megoldásáról szólva Marko Sevcsenko nagykövet elmondta, hogy Ukrajna számára az 5+2 tárgyalási formátum már nem működőképes, mivel Oroszország is részt vesz a tárgyalásokon.

Vlagyimir Putyin még februárban bejelentheti, hogy Oroszország elcsatolja a szeparatista moldovai Dnyeszteren túli területet – állítja egy helyi ellenzéki.

Oroszországnak „minden lehetősége megvan arra, hogy megvédje a Dnyeszteren túli népet abban az esetben, ha megpróbálják erőszakkal megoldani a dnyeszteren túli problémát” – szögezte le Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
szóljon hozzá!