
Vlagyimir Putyin még februárban bejelentheti, hogy Oroszország elcsatolja a szeparatista moldovai Dnyeszteren túli területet – állítja egy helyi ellenzéki.
2024. február 22., 18:002024. február 22., 18:00
Ghenadie Ciorba a Deschide.md portálnak nyilatkozva arról beszélt: az ürügy a szakadár terület minden részéből összehívott képviselők február 28-ára tervezett kongresszusa lesz, amelyen szerinte hivatalosan fel fogják kérni Moszkvát, hogy csatolják Oroszországhoz a régiót. Ilyen, az összes transznisztriai választott képviselőt tömörítő kongresszusra eddig csak kétszer került sor a történelem során: 1990-ben, amikor a szeparatista köztársaságot kikiáltották, és 2006-ban, amikor gazdasági blokáddal vádolták meg Chișinăut.
Oroszország következetesen hasonló ürügyeket használt fegyveres beavatkozásra Grúziában, a Krímben és Ukrajnában is. Az ellenzéki Ciorba felhívta a figyelmet arra, hogy a tiraszpoli gyűlésre egy nappal Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Szövetségi Gyűlés – azaz a parlament – előtt elmondandó beszéde előtt kerül sor.
Ciorba szerint
amely dönt arról, hogy helyt ad-e a kérésnek.
Az ellenzék úgy véli, hogy a tiraszpoli gyűlés és az ott nemrég lezajlott, Moldova gazdasági nyomásgyakorlása elleni tiltakozás célja, hogy megmutassa, hogy a Dnyeszteren túliak szemben állnak Chișinăuval.
– mondta Ciorba.
Vlagyimir Krasznoszelszkij, a szeparatista régió vezetője hétfőn jelentette be, hogy összehívja az összed transznisztriai képviselő kongresszusát az állítólagos moldovai gazdasági nyomásgyakorlás miatt. A helyi sajtó szerint erre a helyi képviselők kérésére került sor, akik Moldovát a dnyeszteren túliak jogainak megsértésével és szociális és gazdasági helyzetük romlásával vádolják.
Mint arról beszámoltunk,
Eddig, bár a Dnyeszteren túli vállalatok moldovai cégként voltak bejegyezve Chişinăuban, a vámokat a transznisztriai költségvetésbe fizették be. A változás elégedetlenséget váltott ki a tiraszpoli hatóságok részéről, amelyek azzal vádolják Chişinăut, hogy többlet adóterhet rótt a transznisztriai vállalatokra, és az intézkedést hirtelen, előzetes értesítés nélkül vezette be.
Emellett
Januárban azzal vádolták meg a chişinăui központi hatóságokat, hogy ukrán katonákat képeznek ki a régió intézményei és vezetői elleni támadásokra. A szeparatista enklávéban az elmúlt 30 évben viszonylag kevés volt a zavargás és az erőszakos cselekmény, de az év eleje óta nő a feszültség.
Az Izvesztyija portálnak adott interjúban a politikus aggodalmát fejezve ki azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy Chişinău követi Ukrajna útját, és a Dnyeszteren túli konfliktus kiélezéséről dönt.
„Rendkívüli mértékben aggódunk egy ilyen lehetőség miatt, és mindig is világossá tettük, hogy a Dnyeszteren túli probléma erőszakos megoldására tett kísérletek kontraproduktívak. Elvárjuk, hogy Chişinău megértse, mit jelenthet egy katonai forgatókönyv Moldova számára” – mondta a diplomata, megerősítve, hogy „minden olyan akciót, amely fenyegetést jelentene az orosz hadseregre vagy állampolgáraira (a térségben - a szerk.), Moszkvában a nemzetközi jog alapján Oroszország elleni támadásnak tekintenek”.
Szerinte
Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, ennek az „ellenőrzésére” telepítették a térségbe a mintegy 2000 fős orosz „békefenntartó” kontingenst.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
szóljon hozzá!