
Bírái ezt a szabályok szerint úgy értelmezték, hogy nem tartja magát felelősnek a vádpontokban, köztük a Srebrenicában és más településeken elkövetett népirtásokban és Szarajevó ostromában, továbbá polgári személyek üldözése, gyilkosság, kitelepítés, embertelen cselekedetek, túszejtés, fosztogatás vádjában.
A hétfői hágai eljárás egy időre félbeszakadt, miután az engedély nélkül sorozatosan közbekiabáló Mladicsot a bíróság kivezettette a teremből.
A bírák és a vádlott ugyanis nem jutottak egyetértésre Mladics védelmének képviseletéről. A 69 éves volt főparancsnok ragaszkodott ahhoz, hogy belgrádi ügyvédje jelen legyen a tárgyaláson, míg a bírák egy másik – kijelölt – védő részvételét engedélyezték.
Később egy hágai illetékes úgy nyilatkozott, hogy a kért védő, Milos Saljics jelen lehetett volna a meghallgatáson, de nem is tartózkodott Hollandiában. Tény azonban az is, hogy a törvényszéken még vizsgálják Saljics jogosultságát.
A volt főparancsnok egy orosz jogászt, Alekszandr Mezjajevet is jogi képviselői között szeretné látni.
Mladics azzal vádolta a hangos tiltakozásai nyomán őt sorozatosan rendreutasító bírókat, hogy „lélegzethez sem hagyják jutni”. Az eljárást vezető Alphons Orie bíró ezt követően adott utasítást a vádlott kivezetésére.
A vádlott az eljárás alatt több ízben odakiabált srebrenicai áldozatoknak a tárgyalóteremben jelen lévő hozzátartozóihoz.
Már az is kisebbfajta meglepetésnek számított, hogy Mladics egyáltalán megjelent bírái előtt a hágai tárgyaláson. A meghallgatás előtt ugyanis védőitől olyan jelzések érkeztek, hogy bojkottálni fogja a tárgyalást.
Orie bíró az interneten is közvetített vitában elmondta, hogy a törvényszék szakértői szerint jelenleg Mladics egészségi állapota lehetővé teszi részvételét a tárgyaláson. Néhány nappal ezelőtt Mladics visszavonta hozzájárulását ahhoz, hogy a törvényszék betekinthessen korábbi egészségügyi aktáiba – tette hozzá.
A vádlott előzőleg maga nyilatkozott úgy, hogy súlyos beteg, így elfogása után – kivizsgálás céljából – átmenetileg a scheveningeni börtön kórházában helyezték el. A főparancsnok a hétfői meghallgatáson is többször utalt megromlott egészségi állapotára.
Mladics, akit 16 év utáni bujkálás után május végén tartóztattak le a Vajdaságban, már egy hónappal ezelőtti első meghallgatásán is megtagadta, hogy bűnösségéről nyilatkozzon.
A volt boszniai szerb főparancsnok az egykori Jugoszlávia felbomlását követő, legalább 130 ezer halálos áldozattal járó boszniai háború egyik főbűnöse az immár szintén a törvényszék őrizetében lévő politikai vezető, Radovan Karadzics mellett. Csak Srebrenicában közel 8 ezer halálos áldozata volt a II. világháború utáni legvéresebb európai hadjáratnak.
Mladics korábban azt hangoztatta, hogy tevékenységével csak saját népét és hazáját igyekezett védeni.
A törvényszéki szabályok szerint később is nyilatkozhat úgy, hogy bűnösnek érzi magát. Hágai pere akár életfogytiglani büntetés kimondásával is zárulhat.
Következő lépésként a törvényszéken már a per közvetlen előkészítéseként tartanak újabb meghallgatást három hónapon belül. A per maga várhatóan leghamarabb jövőre kezdődhet el.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
szóljon hozzá!