
Képünk illusztráció
Fotó: Orbán Orsolya
Közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait a Sándor-palota a honlapján péntek reggel. A dokumentumok összefoglalójában az áll, hogy az ügyiratból nem állapítható meg a K. E. esetében gyakorolt kegyelem indoka.
2026. május 22., 10:002026. május 22., 10:00
2026. május 22., 10:142026. május 22., 10:14
A Sándor-palota azt közölte péntek reggel az MTI-vel, hogy a köztársasági elnök a „kegyelmi ügyként” ismertté vált KEH/2787-6/2023 ügyiratszámú kegyelmi döntés kivizsgálását kezdettől teljes egészében támogatja, és ahogyan azt az elnöki hivatal május 19-i, keddi közleményében kijelentette, kész együttműködni a kormánnyal annak érdekében, hogy
Mint írták, a miniszterelnöknek a köztársasági elnök részére címzett, a közösségi médiában csütörtökön megjelent közlése alapján a Sándor-palota sajnálattal vette tudomásul, hogy a kormány nem működik együtt a kegyelmi ügy iratainak szakszerű, a közigazgatás gyakorlatának megfelelő átvételében.
„Figyelemmel a felfokozott közérdeklődésre, a Sándor-palota nem kívánja a kormány elmulasztott együttműködésétől függővé tenni a hivatalos iratok nyilvános megismerhetőségét. Erre a kivételes helyzetre tekintettel a Sándor-palota a honlapján közzéteszi a nyilvánosság számára a birtokában lévő hivatalos dokumentumokat” – fogalmaztak.

Nyilvánosságra hozták a kormany.hu oldalon kedden a kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban található.
A Sándor-palota tizenegy dokumentumot tett közzé a honlapján; a felsorolás szerint az iratok között szerepel a Hunnia-perben 2023. március 9-én hozott ítéletről, valamint a pápai felhíváshoz és a pápai látogatáshoz kapcsolódó egyéni kegyelmi döntésről készült feljegyzés.
A dokumentumcsomag tartalmazza továbbá a kegyelmi előterjesztések aktuális állásáról szóló 2023. április 3-i feljegyzést, az igazságügyi miniszter 2023. évi IV. kegyelmi előterjesztésének fedlapját, több felterjesztő feljegyzést, átiratot, határozatot és határozattervezetet, valamint egy kétoldalas összefoglalót.
A közzétett dokumentumok – vélhetően a nagy érdeklődés miatt – péntek reggel, nem sokkal a közzétételük után, elérhetetlenek voltak.
A dokumentumok összefoglalójában az áll, hogy az ügyiratból nem állapítható meg a K. E. esetében gyakorolt kegyelem indoka.
A Sándor-palota honlapján elérhető, több mint kéttucatnyi dokumentum összefoglalójában az áll, hogy Novák Katalin köztársasági elnök – Ferenc pápának a világ államfőihez intézett, kegyelem gyakorlására irányuló, 2022 decemberi általános felhívására figyelemmel – azt a döntést hozta, hogy
Mint írták, a Sándor-palota a kegyelmi ügyek köztársasági elnöki döntéshozatalra való előkészítésért felelős szervezeti egység az Alkotmányossági és Jogi Igazgatóság volt, amelyet az ügy előkészítésének időszakában hatályos szervezeti és működési szabályzat szerint közvetlenül a köztársasági elnök kabinetfőnöke irányított.
Az igazgatóság az igazságügyi miniszter által több korábbi kegyelmi előterjesztés keretében felterjesztett, a Sándor-palota előtt folyamatban lévő ügyekből 2023. április 24-i keltezéssel készített döntéselőkészítő anyagot a köztársasági elnöknek.
Ez az anyag, a szokásoknak megfelelően, a döntésre javasolt változatban
a feljegyzés röviden ismertette a pozitív javaslattal érintett ügyeket, illetve egyes elutasításra javasolt ügyeket is, a részletes ügyismertetést pedig a feljegyzéshez csatolt melléklet tartalmazta.
A köztársasági elnöknek címzett felterjesztő feljegyzéshez – a szokásos eljárásrend szerint – az igazgatóság akkori vezetőjének aláírása mellett a köztársasági elnök akkori kabinetfőnökének a jóváhagyására is szükség volt – tették hozzá.

Balog Zoltán református püspök véleményét is kikérték K. Endre kegyelmi kérvénye ügyében, aki egyetértett azzal, hogy kegyelmet kapjon, de nem ő döntött az ügyben.
A köztársasági elnöknek címzett, 2023. április 24-én kelt felterjesztő feljegyzést a köztársasági elnök kabinetfőnöke olyan tartalommal hagyta jóvá, hogy a bevett gyakorlattól eltérően kétféle, egy elutasító és egy kegyelem gyakorlására irányuló döntési változatot tartalmazott, azzal, hogy a felterjesztő feljegyzés a két döntési változat közül – a miniszteri előterjesztéssel egyezően – egyértelműen a kérelem elutasítására irányuló döntést javasolta a köztársasági elnök részére.
A felterjesztő feljegyzésben a kérelem elutasítására irányuló döntési javaslat indokaként kifejezetten rögzítésre került a bűncselekmény jellegére, valamint az arra való utalás, hogy az elítélt már az otthonában tölti a börtönbüntetést, továbbá hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, így munkába állása – és ezáltal a foglalkozástól eltiltás elengedése és a mentesítése – sem indokolt – közölték.
Az elutasításra tett javaslat indoka az Igazságügyi Minisztériummal egyezően az volt, hogy a bűnösség kérdése nem vizsgálható a kegyelmi eljárásban, az elítélt a reintegrációs őrizet alatt a foglalkozástól eltiltás hatálya alá nem tartozó munkát vállalhat, és az elítélt esetében nem állapítható meg a büntetés jellegén túlmutató hátrány.
Az igazgatóság a feljegyzést, az összefoglalót, valamint a határozattervezeteket papír alapon 2023. április 24-én terjesztette fel a köztársasági elnök kabinetfőnökéhez.
A pápalátogatáshoz kapcsolódó kegyelmi határozatok köztársasági elnöki aláírására – az eredetileg tervezett 2023. április 25-i időpont helyett – végül 2023. április 27-én került sor – írták.
és a miniszteri ellenjegyzésre történő megküldés sem a szokásos átirattal együtt történt.
Arról, hogy a köztársasági elnök K. E. ügyében a két változat közül melyik határozatot írta alá, az igazgatóság is csak akkor értesült, amikor a határozatot már az igazságügyi miniszter is ellenjegyezte, és az ellenjegyzés megtörténtéről az Igazságügyi Minisztériumtól tudomást szerzett.
Megjegyezték, hogy a rendes ügymenet alapján a szokásos eljárásrend az lett volna, hogy az Elnöki Titkárság visszaküldi az igazgatóságnak az aláírt határozatokat, amelyeket az igazgatóság kísérőlevéllel és a felterjesztett iratanyaggal együtt továbbít az Igazságügyi Minisztériumba ellenjegyzés céljából.
Az igazgatóság 2023. május 2-án, immár a rendes ügymenet szerint, az Igazságügyi Minisztériumba
Ellenjegyzést követően az Igazságügyi Minisztérium a határozatok hiteles példányát megküldte a Sándor-palota részére (az eredeti határozatok és az iratanyag az Igazságügyi Minisztérium irattárában kerültek elhelyezésre).
A 2023. évi IV. kegyelmi felterjesztésben szereplő többi – a 2023. április 27-i döntéssel nem érintett – ügyben 2023. június 5-én születtek meg az elutasító elnöki döntések. A határozatok rendes ügymenet szerint, írásos átirattal, 2023. június 7-én kerültek megküldésre az Igazságügyi Minisztériumba ellenjegyzés céljából – áll a dokumentumban.
A dokumentumok nyilvánosságra hozása után Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán közzétett rövid bejegyzésben szólította fel Novák Katalin volt köztársasági elnököt, hogy „valljon színt”.
– írta a kormányfő.
<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fpeter.magyar.102%2Fposts%2Fpfbid0t4EpS6cVvKb59mfcjo4i1TqG2uqiMYmSYtqjrgxbb7TAoAXDuwNafUsdW5JtaUvml&show_text=true&width=500" width="500" height="250" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>
{K3}
Meredeken visszaesett tavaly a korábbi évek rekordszintjeiről a nettó bevándorlás Nagy-Britanniában. A román állampolgárok élen járnak a kivonulásban.
Román állampolgárságú nő holttestét emelték ki a német mentőalakulatok egy, a németországi Görlitzben összedőlt épület romjai alól.
A kormányfői megbízatás maximális hosszának korlátozását kezdeményezte alaptörvény-módosító javaslatában a Tisza-frakció két tagja szerdán.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
Egyes országok kísérletei a globális ügyek gyarmati korszak szellemében való uralmára kudarcot vallottak, de a világot az a veszély fenyegeti, hogy visszatér a „dzsungel törvényéhez” – szögezte le szerdán Oroszország és Kína egy közös nyilatkozatban.
Az Egyesült Államok még nem határozott arról, hova küldi a korábban Lengyelországba szánt több ezer fős katonai kontingensét – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök kedden Washingtonban.
A román légierő NATO-erők kötelékében szolgáló vadászgépe lőtt le egy drónt kedden Észtország légterében – közölte a balti ország védelmi minisztere, Hanno Pevkur.
Nyilvánosságra hozták a kormany.hu oldalon kedden a kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban található.
Veszélyes bűnözőt adott ki Oroszország Romániának: a Vasile Rodideal nevű férfit a rendőrség közleménye szerint hétfőn este, légi úton szállították Moszkvából Bukarestbe.
Két támadó tüzet nyitott a kaliforniai San Diegóban egy mecsettel egybeépült iszlám központnál az ott tartózkodókra; a támadásban legkevesebb három ember meghalt – közölték helyi hatóságok hétfőn.
szóljon hozzá!