Fotó: Facebook/balogzoltanlelkesz
Balog Zoltán református püspök véleményét is kikérték K. Endre kegyelmi kérvénye ügyében, aki egyetértett azzal, hogy kegyelmet kapjon, de nem ő döntött az ügyben. A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke keddi videónyilatkozatában elismerte, hogy tévedett és hibázott, bocsánatot kért és kér akitől ezért kell, és minden reformátustól, akiknek ezzel kárt okozott.
2024. február 13., 21:412024. február 13., 21:41
2024. február 13., 21:522024. február 13., 21:52
A reformatus.hu oldalra feltöltött nyilatkozatában a református püspök elmondta: a zsinat lelkészi elnökeként keddre összehívta az MRE összes esperesét és egyházmegyei főgondnokát, hogy a személyét és az egyházat ért támadásokat megbeszéljék. A tanácskozás – amelyen a tisztségviselők négyötöde vett részt – véleménynyilvánító titkos szavazással ért véget. E szavazáson a jelenlevők 86 százaléka bizalmáról biztosította.
Közölte azt is: az elnökségi tanács, a négy püspök és négy főgondnok határozottan arra kérte őt, gondolja át közéleti szerepvállalásait, hogy azok mennyiben egyeztethetők össze a zsinat lelkészi elnöki megbízatásával. „Ennek a kérésnek eleget fogok tenni. Ha szükséges, kész vagyok összehívni a zsinat, legfőbb törvényhozó testületünk ülését” – jelentette ki.
Balog Zoltán a sajtóban az elmúlt napokban elterjedt vádakra reagált, amelyek szerint a szombaton lemondott Novák Katalin köztársasági elnök az ő kérésére adott elnöki kegyelmet a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének.
Úgy fogalmazott: „az előzetes vélemények és a rá és életére vonatkozó információk alapján egyetértettem azzal, hogy kegyelmet kapjon: tévedtem és hibáztam. Akitől ezért bocsánatot kell kérnem, attól bocsánatot kértem és kérek”.
„A református egyházban ebben is egyek vagyunk” – tette hozzá.
Kiemelte, nem azért kell bocsánatot kérnie, mert egy kegyelmet kérő ember mellé állt, hiszen ilyet Mádl Ferenc elnöksége óta hivatalból és lelkipásztorként többször tett, hanem azért, mert ez az ügy a református egyháznak kárt okozott. „Ezt mélységesen sajnálom, és az enyéimtől, minden reformátustól bocsánatot kérek” – mondta.
Lemondott Novák Katalin a köztársasági elnöki tisztségről. Varga Judit volt igazságügyi miniszter is lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is, és visszavonul a közélettől.
Leszögezte: arról, hogy ennek milyen következménye legyen az egyházban, „nem a média, nem az ellenzék, nem a kormány dönt, hanem kizárólag választott egyházi tisztségviselőink”.
„Elutasítunk minden olyan törekvést, amely egyházunkat egy olyan ügybe akarja belerángatni, melyhez semmi köze nincs: kegyelmi kérvényekkel, egyházunk egyetlen testülete sem foglalkozott és nem is foglalkozik” – hangoztatta a zsinat lelkészi elnöke.
Balog Zoltán beszélt arról is: mindenki által tudott, hogy Novák Katalinnal, aki a református egyház „hűséges tagja”, régi munka- és jó emberi kapcsolatban van. Az is tudható, hogy tagja a köztársasági elnök tanácsadó testületének. „Ha az elnök kérésére bármilyen ügyben állást foglalok, az kizárólag rá tartozik. Akár tévedtem, akár nem” – jelentette ki, hozzátéve ugyanakkor, hogy döntéseket a köztársasági elnök hoz, akinek a szuverenitása megkérdőjelezhetetlen.
Novák Katalin a nyilvánosság előtt elmondta, amit szükségesnek tartott, az általa hozott döntésért ő vállalta a felelősséget. „Tiszteletben tartom azt, ahogy ő ezt az ügyet lezárta” – mondta.
Amikor gyanú merült fel az igazgató ellen, azonnal felfüggesztette, vizsgálatot rendelt el, és a büntetőeljárás végén az igazgató börtönbe került. „Vele én személyesen soha nem találkoztam, kegyelmi kérvényt nem nyújtott be”.
Balog Zoltán megköszönve az egyházi tisztségviselők támogatását, arra kérte az egyház tagjait és a jóakaratú embereket, hogy „ne engedjék a gyűlöletkeltést eluralkodni sem a világban, sem az egyházban”.
Több mint bűn: hiba – hangzik az Antoine de Boulay grófnak, Meurthe megye küldöttének tulajdonított, a napóleoni idők egyik vitatott döntését jellemző bonmot, és most Novák Katalin pedofilügyben hozott kegyelmi döntése is ebbe a kategóriába soroltatott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás