Nyomásgyakorlás. Kanada miniszterelnöke bejelentette, országa szeptemberben elismeri a palesztin államot
Fotó: Facebook/Mark Carney
Kanada szeptemberben elismeri a palesztin államot – jelentette be Mark Carney kanadai miniszterelnök szerdán újságíróknak.
2025. július 31., 09:322025. július 31., 09:32
Kanada
– mondta Carney a CNN szerint.
A lépés Franciaország hasonló bejelentését követi, amely szerint szeptemberben elismeri a palesztin államot, valamint az Egyesült Királyságét, amely azzal fenyegetőzik, hogy szintén elismeri Palesztinát, ha Izrael nem teljesíti a feltételeket, amelyek között szerepel a gázai tűzszünet elfogadása is.
„Kanada a 80. ENSZ-közgyűlésen szándékozik elismerni a Palesztin Államot” – mondta Carney.
Nagy-Britannia azon terve, hogy elismeri a palesztin államot szeptemberben, a radikális iszlamista Hamászt jutalmazza és csak árt a tűzszüneti törekvéseknek a Gázai övezetben – írta kedden az izraeli külügyminisztérium az X-en.
„Azért szándékozunk így tenni, mert a Palesztin Hatóság elkötelezte magát a nagyon szükséges reformok végrehajtása mellett.”
„(Abbász) elkötelezte magát amellett is, hogy nem militarizálja a palesztin államot” – tette hozzá Carney.
Kanada döntése akkor született, amikor a nemzetközi figyelem újra a gázai háborúra irányul, különösen az Izrael által a humanitárius segélyek blokádjával okozott éhínségre.
„Kanada mindig is határozottan támogatni fogja Izrael létezését független államként a Közel-Keleten, amely békében és biztonságban él” – mondta Carney.
Carney bejelentése azt követően történt, hogy a kanadai vezető kedden beszélt Keir Starmer brit miniszterelnökkel Gázáról, amit Carney szerdán említett.
Carney irodájának közleménye szerint a két politikus telefonbeszélgetése során „a Gázában gyorsan fokozódó humanitárius katasztrófáról, valamint az Egyesült Királyság palesztin állam elismeréséről szóló nyilatkozatáról” tárgyalt.
„A kanadai kormány jelenlegi álláspontjának megváltozása jutalom a Hamásznak, és károsítja a gázai tűzszünet és a túszok szabadon bocsátása kereteinek kialakítására irányuló erőfeszítéseket” – szögezte le a minisztérium.
„Legyen egyértelmű: Izrael nem hajlik meg a vele szemben folytatott torz nemzetközi nyomáskampány előtt” – írta Iddo Moed, Izrael kanadai nagykövete az X-en közzétett bejegyzésében.
– tette hozzá.
Izrael és az Egyesült Államok korábban is bírálta Franciaország és az Egyesült Királyság lépését, mondván, hogy az jutalmazza a Hamászt.
A múlt hónapban Kanada csatlakozott az Egyesült Királysághoz, Norvégiához, Új-Zélandhoz és Ausztráliához, és szankciókat vezetett be Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányának két radikális jobboldali minisztere ellen.
„Határozottan elkötelezettek vagyunk a kétállami megoldás mellett, amely az egyetlen módja annak, hogy garantáljuk az izraeliek és a palesztinok biztonságát és méltóságát, és biztosítsuk a régió hosszú távú stabilitását, de ezt veszélyezteti a szélsőséges telepesek erőszakossága és a telepek terjeszkedése” – áll az öt ország közös nyilatkozatában.
A palesztin állam elismeréséről szóló legújabb nyilatkozat akkor született, amikor a gázai éhínség és a segélyekhez való hozzáférés nehézségei továbbra is sújtják az enklávét.
Szerdán az izraeli hadsereg közölte, hogy csapatai figyelmeztető lövéseket adtak le Gáza északi részén, miután hírek érkeztek arról, hogy több tucat segélyt kereső ember halt meg a térségben.
Az IDF közölte, hogy nincs tudomása áldozatokról, és hogy az eset körülményeit vizsgálják.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!