Nyomásgyakorlás. Kanada miniszterelnöke bejelentette, országa szeptemberben elismeri a palesztin államot
Fotó: Facebook/Mark Carney
Kanada szeptemberben elismeri a palesztin államot – jelentette be Mark Carney kanadai miniszterelnök szerdán újságíróknak.
2025. július 31., 09:322025. július 31., 09:32
Kanada
– mondta Carney a CNN szerint.
A lépés Franciaország hasonló bejelentését követi, amely szerint szeptemberben elismeri a palesztin államot, valamint az Egyesült Királyságét, amely azzal fenyegetőzik, hogy szintén elismeri Palesztinát, ha Izrael nem teljesíti a feltételeket, amelyek között szerepel a gázai tűzszünet elfogadása is.
„Kanada a 80. ENSZ-közgyűlésen szándékozik elismerni a Palesztin Államot” – mondta Carney.
Nagy-Britannia azon terve, hogy elismeri a palesztin államot szeptemberben, a radikális iszlamista Hamászt jutalmazza és csak árt a tűzszüneti törekvéseknek a Gázai övezetben – írta kedden az izraeli külügyminisztérium az X-en.
„Azért szándékozunk így tenni, mert a Palesztin Hatóság elkötelezte magát a nagyon szükséges reformok végrehajtása mellett.”
„(Abbász) elkötelezte magát amellett is, hogy nem militarizálja a palesztin államot” – tette hozzá Carney.
Kanada döntése akkor született, amikor a nemzetközi figyelem újra a gázai háborúra irányul, különösen az Izrael által a humanitárius segélyek blokádjával okozott éhínségre.
„Kanada mindig is határozottan támogatni fogja Izrael létezését független államként a Közel-Keleten, amely békében és biztonságban él” – mondta Carney.
Carney bejelentése azt követően történt, hogy a kanadai vezető kedden beszélt Keir Starmer brit miniszterelnökkel Gázáról, amit Carney szerdán említett.
Carney irodájának közleménye szerint a két politikus telefonbeszélgetése során „a Gázában gyorsan fokozódó humanitárius katasztrófáról, valamint az Egyesült Királyság palesztin állam elismeréséről szóló nyilatkozatáról” tárgyalt.
„A kanadai kormány jelenlegi álláspontjának megváltozása jutalom a Hamásznak, és károsítja a gázai tűzszünet és a túszok szabadon bocsátása kereteinek kialakítására irányuló erőfeszítéseket” – szögezte le a minisztérium.
„Legyen egyértelmű: Izrael nem hajlik meg a vele szemben folytatott torz nemzetközi nyomáskampány előtt” – írta Iddo Moed, Izrael kanadai nagykövete az X-en közzétett bejegyzésében.
– tette hozzá.
Izrael és az Egyesült Államok korábban is bírálta Franciaország és az Egyesült Királyság lépését, mondván, hogy az jutalmazza a Hamászt.
A múlt hónapban Kanada csatlakozott az Egyesült Királysághoz, Norvégiához, Új-Zélandhoz és Ausztráliához, és szankciókat vezetett be Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányának két radikális jobboldali minisztere ellen.
„Határozottan elkötelezettek vagyunk a kétállami megoldás mellett, amely az egyetlen módja annak, hogy garantáljuk az izraeliek és a palesztinok biztonságát és méltóságát, és biztosítsuk a régió hosszú távú stabilitását, de ezt veszélyezteti a szélsőséges telepesek erőszakossága és a telepek terjeszkedése” – áll az öt ország közös nyilatkozatában.
A palesztin állam elismeréséről szóló legújabb nyilatkozat akkor született, amikor a gázai éhínség és a segélyekhez való hozzáférés nehézségei továbbra is sújtják az enklávét.
Szerdán az izraeli hadsereg közölte, hogy csapatai figyelmeztető lövéseket adtak le Gáza északi részén, miután hírek érkeztek arról, hogy több tucat segélyt kereső ember halt meg a térségben.
Az IDF közölte, hogy nincs tudomása áldozatokról, és hogy az eset körülményeit vizsgálják.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.
Az amerikai szenátus szerdán ismét elutasította az átmeneti költségvetést, ami lehetővé tenné a szövetségi kormányzati intézmények működésének újraindulását.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerdán figyelmeztette Moszkvát, hogy ha nem vet véget az Ukrajna elleni háborúnak, az Egyesült Államok és a NATO „költségeket rónak Oroszországra a folytatódó agresszióért”.
A magyar külpolitika a békepártiságáról híres az egész világon – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Youtube-csatornáján közzétett interjúban azzal kapcsolatban, hogy hétfőn részt vett Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodás aláírásán.
A NATO számos további intézkedést hoz, amely megerősíti, kibővíti és felgyorsítja a szövetségesek drónok elleni védekezésre való képességét – jelentette ki szerdán Brüsszelben a szervezet főtitkára.
szóljon hozzá!