Megelőzés. Izrael az akcióval annak akarja elejét venni, hogy Irán atombombához juthasson. A képen a natanzi nukleáris létesítményből felszálló füst látható
Fotó: X
Izrael péntekre virradóra támadást indított Irán ellen, az akció célpontjai az ország nukleáris programjának létesítményei, a ballisztikus rakéták és magas rangú katonai vezetők.
2025. június 13., 06:342025. június 13., 06:34
2025. június 13., 11:552025. június 13., 11:55
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael nukleáris célpontokat támadott Iránban, és azt mondta, hogy a művelet még napokig tart.
„Pillanatokkal ezelőtt Izrael elindította a Felkelő Oroszlán hadműveletet, egy célzott katonai műveletet, hogy visszaszorítsa az Izrael puszta túlélését fenyegető iráni fenyegetést” – mondta Netanjahu egy televíziós beszédben.
„Ez a hadművelet annyi napig fog folytatódni, amennyire szükség van ahhoz, hogy megszüntessük ezt a fenyegetést” – tette hozzá.
Irán több mint száz drónt indított Izrael ellen, megpróbálják elfogni őket – jelentette be az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője péntek délelőtt.
Az Izraelbe tartó iráni drónokat különböző helyekről indították, még Irakból is, ezért megérkezésük pontos ideje nem ismert. A hadsereg azon dolgozik, hogy még Izraelen kívül elfogják őket – mondta a szóvivő.
Az Egyesült Államok két héttel ezelőtt vadászgépeket vezényelt Jordániába, hogy segítsen elfogni Iránból indított rakétákat, ahogyan azt az Izraelt célzó előző támadások előtt is tette – közölték Izraelben pénteken.
Az amerikai légierő egy F-15-ös vadászgépekből álló egységet küldött Jordániába, hogy segítsen elfogni az iráni drónokat és cirkálórakétákat, amelyeket támadás esetén Izraelre lőnének ki.
Ez az amerikai légi század állandó jelleggel az Egyesült Királyságban állomásozik, az ebből származó repülőgépeket vetették be Jordániában Irán első, Izrael elleni támadásánál tavaly áprilisban, valamint Izrael második, októberi válaszcsapása után.
Ezúttal az F-15-ösöket modern, kifejezetten az iráni és húszi drónok elfogására kifejlesztett fegyverzettel szerelték fel a korábbi amerikai tapasztalatok alapján.
Minden gép huszonegy, kis hatótávolságú rakétát hordoz, amelyek alkalmasak a drónok megsemmisítésére, és ezzel egy-egy gép akár több tucat drónt is képes lelőni egyetlen bevetéssel.
A fő kihívást továbbra is az alacsonyan, a felszín közelében repülő drónok észlelése jelenti.
A jordán légierő repülőgépei és légvédelmi rendszerei péntek reggel lelőttek több rakétát és drónt, amelyek Jordánia légterébe hatoltak be – jelentette az ország állami hírügynöksége, a Petra.
A Jordán Királyi Légierő repülőgépei „magas fokú készültségi szinten működnek” a légtér védelme, valamint az ország és polgárai biztonságának szavatolása érdekében – jelentette a Petra a Jordán Fegyveres Erők Főparancsnokságára hivatkozva.
A forrás hozzátette, hogy az elfogási művelet olyan katonai értékeléseken alapult, amelyek szerint valószínűsíthető, hogy rakéták és drónok fognak Jordánia területén, beleértve lakott területeket is, ami áldozatokkal járhatott volna.
A Jordán Fegyveres Erők közölték, hogy semmilyen körülmények között nem engedik meg az ország légterének megsértését.
Azt mondta, hogy
„Ez egyértelmű és közvetlen veszélyt jelent Izrael puszta túlélésére” – mondta Netanjahu.
„Lecsaptunk Irán nukleáris fegyverkezési programjának fejére”– tette hozzá.
– hangsúlyozta.
Netanjahu hozzátette: „Amikor magunkat védjük, másokat is védünk. Megvédjük arab szomszédainkat. Ők is szenvedtek Irán káosz- és vérengzéskampányától” – szögezte le.
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Katz Izrael és a zsidó nép történelme „meghatározó pillanatának” nevezte országa Irán elleni csapásait.
A vezérkar tagjai előtt, mielőtt Izrael pénteken a kora reggeli órákban elindította a „Felkelő Oroszlán hadműveletet” Irán ellen, Katz azt mondta, hogy
„Egy olyan kulcsfontosságú ponton vagyunk, ahol, ha elhibázzuk, nem lesz módunk megakadályozni, hogy Irán atomfegyvereket fejlesszen ki, amelyek a létünket fenyegetik” – mondta.
„Az elmúlt másfél évben Irán proxyjaival foglalkoztunk, de most magával a kígyó fejével van dolgunk” – hangsúlyozta.
Izrael „több tízezer” katonát hív be, hogy felkészüljön arra, ami következik – mondta Ejal Zamir altábornagy, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke.
Izraeli harci repülőgépek „nagyszabású csapást” hajtottak végre a légvédelmi rendszerek ellen Nyugat-Iránban – közölte pénteken az Izraeli Védelmi Erők (IDF).
„A csapások részeként több tucat radart és föld-levegő rakétaindítót semmisítettek meg” – közölte az IDF.
Az IDF korábban azt közölte, hogy 200 vadászgépet vetettek be az Irán elleni példátlan támadások során.
Danni Danon, Izrael ENSZ-nagykövete a CNN-nek elmondta,
A csapás Irán nukleáris létesítményeit és ballisztikus rakétaközpontjait vette célba – mondta, de nem kívánt további részleteket közölni a támadás eredményéről.
Az ENSZ nukleáris megfigyelő szerve, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) iráni tisztségviselőkre hivatkozva közölte, hogy három iráni nukleáris létesítményt nem érintettek az izraeli csapások.
A Fordov, Iszfahán és Busehr telephelyeket nem érintették – közölte a NAÜ, hozzátéve, hogy főigazgatója, Rafael Mariano Grossi kapcsolatban állt iráni tisztségviselőkkel.
Az ország legnagyobb nukleáris létesítményét, Natanzot találat érte, videók és képek mutatják, hogy füstfelhők emelkednek a létesítmény fölé. A NAÜ szerint a sugárzás szintjének emelkedését nem észlelték.
Fordov és Natanz egyaránt földalatti létesítmények. Fordov mintegy 30 kilométerré szakkeletre található Kom városától, míg Natanz a fővárostól, Teherántól mintegy 240 kilométerre délre.
Irán éveket töltött azzal, hogy megerősítette nukleáris struktúráit a katonai csapások fenyegetése ellen, ami megnehezíti átfogó megsemmisítésüket – mondták katonai szakértők a CNN-nek.
A létesítmények speciális, edzett betont használnak – és a földalatti létesítmények némelyike 90 fokos kanyarokkal rendelkező alagutakkal van összekötve, ami újabb réteggel bonyolítja a helyzetet, mondták a szakértők.
„Úgy döntöttünk, hogy nem várjuk meg, amíg Irán nukleáris képességekkel támad minket. Tudtuk, hogy erre készülnek... amit tettünk, az önvédelem volt” – mondta.
Danon elmondta, hogy a pénteken indított izraeli támadásban nem vett részt az Egyesült Államok, bár az ország folyamatos párbeszédet folytat az USA-val.
Kifejtette:
„Tudjuk, hogy ez hosszú lesz. Tudjuk, hogy nem lesz könnyű Izrael népe számára. De ez egy történelmi nap nemzetünk számára” – mondta.
Az iráni állami média fotókat és videókat tett közzé az izraeli csapások által az épületekben okozott károkról.
Az állami Press TV egyik, a Telegramra feltöltött videójában lakóházak lángolnak, miközben tűzoltók dolgoznak a lángok eloltásán. Az épület több emeletén is látszik, hogy a csapások megrongálták az épületet.
A hírügynökség egy másik videóján a fővárosban, Teheránban egy felhőkarcoló legfelsőbb emeleteinek betört ablakai látszanak.
Ettől függetlenül
A félhivatalos Tasnim hírügynökség által a Telegramra feltöltött képeken látható, hogy több más ingatlan is megrongálódott és kigyulladt.
A helyszínről készült videófelvételek szerint nagy embertömegek gyűltek össze a tűzoltóautók mellett, miközben a munkások megpróbálják eloltani a lángokat.
Az iráni állami média arról is beszámolt, hogy
Később közölték, hogy Mohammad Bagheri vezérőrnagy, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke életét vesztette az izraeli csapásokban.
Az iráni Forradalmi Gárda
Az iráni Forradalmi Gárda az iráni állam egyik legerősebb eszköze, amely felügyeli a ballisztikus rakéták fejlesztését, eltiporja az ellenzéki megmozdulásokat, és katonai műveleteket hajt végre a közel-keleti régióban.
A gárda most megölt parancsnoka, az 1960-ban született Szalami az Egyesült Államok szankciós listája szerint 2019 óta állt a titkos ügynökség élén.
A Forradalmi Gárda vezetőjeként közvetlenül Ali Hamenei ajatollahnak jelentett, és az ország legerősebb és legbefolyásosabb személyiségei közé tartozott.
Ő állt a gárda élén, amikor Irán tavaly áprilisban és októberben drónok és rakéták százait lőtte ki Izraelre az első közvetlen csapásokban, amelyeket Irán izraeli területre mért.
Tavaly januárban a gárda médiájában egy földalatti rakétalétesítmény bejárása közben mutatták, amely része volt Irán Izrael elleni áprilisi és októberi műveleteinek.
A telephelyen „új speciális rakétákat” gyártottak – jelentette a Mehr News félhivatalos iráni hírügynökség.
A Forradalmi Gárda az iráni hadsereg elit szárnya, amelyet az országban lezajlott 1979-es forradalmat követően hoztak létre. Jemenben, Szíriában, Libanonban és Irakban támogat proxykat. A gárda nem csak Irán legerősebb katonai intézménye, hanem mély befolyással rendelkezik a belpolitikára és a gazdaságra is, érdekeltségei kiterjednek az építőiparra, a távközlésre, az autóiparra és az energiaiparra is.
A támadások nyomán Iránban teljes légtérzárlatot rendeltek el.
Irán legfelsőbb vezetője,
Hamenei az iráni állami médiaügynökség, az IRNA által közzétett nyilatkozatában megerősítette, hogy számos parancsnok és tudós halt meg a csapásokban, amelyek Izrael szerint nukleáris célpontokat értek.
Hamenei szerint Izrael „bűncselekményt” követett el, és azt állította, hogy lakott területekre mért csapást.
„A rezsim súlyos büntetésre számíthat” – tette hozzá.
– mondta.
„Ezzel a bűntettel a cionista rezsim keserű és fájdalmas végzetet készített elő magának – és az minden bizonnyal utol is fogja érni” – tette hozzá.
Az Iráni Fegyveres Erők szóvivője, Abolfazl Sekarcsi dandártábornok arra figyelmeztetett, hogy
annak ellenére, hogy Washington azt állítja, hogy nem volt érintett az akcióban.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság mindenképpen megtorló intézkedéseket fog végrehajtani, és az ellenség súlyos árat fog fizetni” – mondta Shekarchi az IRNA iráni állami hírügynökségnek. Izrael és az Egyesült Államok „drágán fog fizetni, és kemény csapást fog kapni” – mondta.
Elmondta, hogy
Szerdán, a csapásokat megelőzően az Egyesült Államok számos, nem létfontosságú feladatot ellátó személyt és családtagjaikat vont ki a Közel-Kelet különböző pontjairól.
Az illetékesek nem közölték, hogy konkrétan mi indokolta a lépést, de egy védelmi tisztségviselő azt mondta, hogy az amerikai központi parancsnokság figyelemmel kíséri a „Közel-Keleten kialakuló feszültséget”.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette: a csapásokban nem volt amerikai részvétel vagy amerikai segítség.
„Ma este Izrael egyoldalúan lépett fel Irán ellen. Nem veszünk részt az Irán elleni csapásokban, és a legfőbb prioritásunk az amerikai erők védelme a térségben” – fogalmazott közleményében.
Donald Trump amerikai elnök még csütörtökön arról beszélt: Izrael támadása Irán ellen „nagyon könnyen megtörténhet”.
„Ezt leszámítva, azt akarom, hogy sikeresek legyenek” – tette hozzá Donald Trump és Irán sikerére utalva felajánlotta az Egyesült Államok segítségét kereskedelmi kapcsolatok kiépítésének formájában.
Hangsúlyozta, hogy szeretné elkerülni a konfliktust, és megjegyezte, hogy ennek érdekében Iránnak aktívabban kellene a tárgyalásokat folytatnia.
Az amerikai-iráni tárgyalássorozat tartalmára utalva kijelentette, hogy Iránnak „adnia kellene bizonyos dolgokat a számunkra, amire jelenleg nem hajlanak”. Az elnök ugyanakkor a tárgyalások állásáról azt mondta, hogy közel áll egy „meglehetősen jó egyezség”.
Az iráni-amerikai tárgyalások következő, hatodik fordulóját az előzetes tervek szerint vasárnap tartják Ománban,
ahol az Egyesült Államokat Steve Witkoff, az elnök közel-keleti ügyekért felelős különleges megbízottja képviseli.
Izrael iraki atomlétesítmény ellen is hajtott már végre megelőző csapást
Az Irán atomlétesítményei elleni izraeli csapássorozat nem példa nélküli: a zsidó állam 1981 júniusában Irakban hajtott végre hasonló akciót.
Az Opera vagy más néven Babilon hadművelet az izraeli légierő 1981. június 7-én végrehajtott meglepetésszerű légicsapása volt, amely megsemmisített egy befejezetlen iraki atomreaktort, amely Bagdadtól 17 kilométerre délkeletre található.
Az izraeli műveletre egy évvel azután került sor, hogy az iráni Ilégierő kisebb károkat okozott ugyanebben a nukleáris létesítményben az Izzó Kard hadművelet során, a károkat később francia technikusok javították ki.
Az Opera hadművelet és az azt követő, kapcsolódó izraeli kormányzati nyilatkozatok megalapozták a Begin-doktrínát, amely kifejezetten leszögezte, hogy a csapás nem anomália, hanem „precedens minden jövőbeli izraeli kormány számára”.
Izrael megelőző csapása újabb dimenzióval bővítette a szándékos kétértelműség politikáját, ami a térség más államainak nukleáris fegyverkezési képességét illeti.
1976-ban Irak egy Osiris-osztályú atomreaktort vásárolt Franciaországtól.
Míg Irak és Franciaország azt állította, hogy a franciák által Osirak névre keresztelt reaktort békés tudományos kutatásra szánták,az izraeliek gyanakodva tekintettek a reaktorra, mivel úgy vélték, hogy nukleáris fegyverek előállítására tervezték, ami kiélezhetné a folyamatban lévő arab-izraeli konfliktust.
1981. június 7-én az izraeli légierő F-16A vadászgépeinek egy köteléke F-15A-k kíséretében bombázta az oziraki reaktort Irak mélyén.
Izrael a műveletet önvédelmi akciónak nevezte, mondván, hogy a reaktornak „kevesebb mint egy hónapja volt hátra”, mielőtt „kritikussá válhatott volna.”
A légicsapásban állítólag tíz iraki katona és egy francia civil halt meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!