
Sírba vinné. Becálel Szmotrics, Izrael pénzügyminisztere újabb telepekkel akadályozná meg a palesztin állam létrejöttét
Fotó: viedófelvétel/Facebook/Becálel Szmotrics
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
2025. augusztus 15., 09:342025. augusztus 15., 09:34
A BBC emlékeztet: Izrael úgynevezett E1-projektjét, amely Jeruzsálem és a Maale Adumim település között valósulna meg, évtizedek óta befagyasztották a nemzetközi közösség heves ellenállása miatt.
Szmotrics szerint ez meghiúsítaná a palesztin állam ötletét, „mert nincs mit elismerni és nincs kit elismerni”.
A telepek a nemzetközi jog szerint illegálisnak minősülnek, és az egyik legvitatottabb kérdést jelentik Izrael és a palesztinok között.
Egy izraeli telepépítés-ellenes csoport, a Peace Now (Békét most) szerint körülbelül 700 000 telepes él mintegy 160 településen a Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.
„Több évtizedes nemzetközi nyomás és befagyasztások után megszegjük a konvenciókat, és összekötjük Maale Adumimot Jeruzsálemmel” – mondta Szmotrics. „Ez a cionizmus legjobb formája – építünk, odatelepülünk és megerősítjük szuverenitásunkat Izrael földjén.”

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Az elmúlt napokban egyre több ország jelentette be szándékát, hogy a következő hónapokban elismeri a palesztin államot, amit Izrael elítélt.
A tervet egy sajtótájékoztatón jelentette be egy telepes szervezet, a Jesa Tanács elnöke, Jiszráel Ganc és Maale Adumim polgármestere, Guy Jifrah társaságában.
Amikor a BBC megkérdezte, hogy ez a terv milyen üzenetet küld az Egyesült Királyságnak és Franciaországnak, amelyek még ebben az évben elismerik a Palesztin Államot, azt válaszolta: „Ez nem fog megtörténni. Nem lesz állam, amit el lehetne ismerni.”
Az amerikai külügyminisztérium a lépésre reagálva kijelentette: „A stabil Ciszjordánia biztosítja Izrael biztonságát, és összhangban áll a kormány céljával, hogy békét teremtsen a régióban.”
„Az EU elutasít minden olyan területi változást, amely nem része az érintett felek közötti politikai megállapodásnak” – mondta egy szóvivő.
David Lammy brit külügyminiszter szerint a javaslat megvalósítását meg kell akadályozni.
„Az Egyesült Királyság határozottan ellenzi az izraeli kormány E1 települési terveit, amelyek kettészakítanák a jövőbeli palesztin államot, és súlyos nemzetközi jogsértést jelentenének” – mondta.
Németország „határozottan elutasítja” a tervet, és felszólította Izraelt, hogy „állítsa le a települések építését” a megszállt Ciszjordániában – közölte az AFP hírügynökség.
Törökország külügyminisztériuma szintén elítélte a döntést, mondván, hogy az „megsérti a nemzetközi jogot” és a palesztin állam „területi integritását” célozza meg.

Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
Az izraeli Peace Now nevű civil szervezet szerint ma már mindenki számára világos, hogy a konfliktus egyetlen megoldása és a Hamász legyőzésének egyetlen módja egy Izrael mellett létező palesztin állam létrehozása.
Izrael régóta elutasítja az ilyen vádakat, de vezető izraeli emberi jogi szervezetek szerint az ország viselkedése a gázai háborúban a palesztin lakosság elleni népirtással egyenértékű.
Szmotricsot és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági minisztert júniusban szankcionálta az Egyesült Királyság a megszállt Ciszjordániában „a palesztin közösségek elleni erőszak ismételt szításáért”.
Az E1 területen megvalósítandó 3401 lakóegység építését 20 éve befagyasztották.
A terület fejlesztése régóta úgy tekinthető, hogy
A Hamász 2023. október 7-i izraeli támadása óta Izrael jelentősen fokozta a Ciszjordániában élő palesztinokra gyakorolt nyomását, amelyet legitim biztonsági intézkedésekkel indokolt.
A nemzetközi közösség túlnyomó többsége a telepeket a nemzetközi jog szerint illegálisnak tekinti – ezt az álláspontot tavaly a Nemzetközi Bíróság (ICJ) tanácsadói véleménye is alátámasztotta.
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
szóljon hozzá!