Háborús állapotok. Izrael hadereje légicsapásokat intézett gázai célpontok ellen a Hamász terroristáinak kiiktatása érdekében
Fotó: Facebook/UNRWA
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
2025. augusztus 13., 09:392025. augusztus 13., 09:39
Mahmud Basszal szóvivő szerint a Zejtún és Szabra lakóövezeteket három napja izraeli bomba- és dróncsapások érik, amelyek „hatalmas pusztítást okoznak a civil lakóépületekben”, és a lakosok nem tudják kimenteni a halottakat és a sérülteket.
Izrael háborús kabinetje hétfőn szavazott Gázaváros elfoglalásáról, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsa még aznap tartott rendkívüli ülésén elítélt.
Az izraeli kormány nem közölte, hogy pontosan mikor vonulnak be csapataik a területre.
Vasárnap Benjamin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy az izraeli erők utasítást kaptak a Gázavárosban és al-Mavaszi környékén található „két megmaradt Hamász-erődítmény” felszámolására.
Emellett vázolta a Gázai övezetben nyújtott segélyek növelésére irányuló háromlépcsős tervét, amely magában foglalja a segélyek elosztásához szükséges biztonságos folyosók kijelölését, valamint az izraeli erők és más partnerek által végzett további légi szállításokat.
A helyszínen azonban a BBC szerint
„Elképzelhetetlen szintet” ért el a humanitárius válság Gázában – jelentette ki kedden Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és számos európai ország külügyminisztere, felszólítva Izraelt, hogy engedélyezze a segélyek korlátlan beáramlását a háború sújtotta palesztin enklávéba.
„Éhínség bontakozik ki a szemünk előtt. Sürgős cselekvésre van szükség annak megállításához és a helyzet visszafordításához” – fogalmazott 26 ország – Ausztrália, Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Görögország, Izland, Írország, Japán, Kanada, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia és az Egyesült Királyság – külügyminisztere.
A nyilatkozatot aláíró országok tárcavezetői, valamint a szintén aláíró Kaja Kallas uniós külügyi és külpolitikai főképviselő, valamint az Európai Bizottság további két tagja, Dubravka Suica, az EU mediterrán térségért felelős biztosa, valamint Hadja Lahbib egyenlőségért felelős európai uniós biztos,
„Minden átkelőhelyet és útvonalat fel kell használni a segélyek, köztük az élelmiszer, a menedék, az üzemanyag, a tiszta víz, a gyógyszer és az orvosi felszerelés Gázába juttatására” – fogalmaztak.
A segélyek elosztóhelyein nem szabad halálos erőt alkalmazni, meg kell védeni a civileket, valamint a humanitárius és az egészségügyi dolgozókat – jelentették ki.
Az aláírók elismerésüket fejezték ki az Egyesült Államoknak, Katarnak és Egyiptomnak a tűzszünet és a béke érdekében tett erőfeszítéseikért, majd hozzátették:
Különben a Világ Egészségügyi Szervezet kedden felszólította Izraelt, hogy engedje meg a „katasztrofális” egészségügyi helyzet kezeléséhez szükséges orvosi ellátmányok raktározását, mielőtt átveszi az irányítást Gázaváros felett.
„Mindannyian hallunk arról, hogy „több humanitárius segélyt engednek be” – nos, ez még nem történik meg, vagy túl lassú ütemben történik” – mondta Rik Peeperkorn, a szervezet képviselője a palesztin területeken.
„A lehető leggyorsabban szeretnénk feltölteni a kórházakat” – tette hozzá. „Jelenleg nem tudjuk ezt megtenni. Be kell tudnunk szerezni az összes alapvető gyógyszert és orvosi ellátást.”
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
2 hozzászólás