Kiterjesztett háború. Irán nem csupán Izraelt támadja, hanem a környező arab országokat is
Fotó: EPA/Agerpres
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára – mondják a Financial Times és az Al-Dzsazíra szakértői.
2026. március 02., 16:072026. március 02., 16:07
2026. március 02., 16:142026. március 02., 16:14
A tavalyi háború után, amikor nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat indított Izrael ellen, Irán átdolgozta megtorló doktrínáját is, és folyamatos rakétaindításra tért át, amelyek célja a légvédelem kimerítésére.
Ugyanakkor Teherán rövid hatótávolságú rakétákat és drónokat használ intenzív támadásokra az amerikai szövetségesek ellen az Öböl-térségben, célba véve a civil infrastruktúrát és az amerikai katonai támaszpontokat is.
– írja a Financial Times cikkében, amit a HotNews idézett.
Szombat óta a rezsim „több mint 25 hullámban” indított ballisztikus rakétákat és drónokat Izraelben, Bahreinben, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben, Kuvaitban és Irakban található célpontok ellen.
„Nem tudjuk, hová jutnak az irániak, de ez (a háború) valószínűleg nem órákban vagy napokban lesz mérhető” – idézett a Financial Times egy volt izraeli biztonsági tisztviselőt.
Politikai számítások arra késztethetik Iránt, hogy „kemény, gyors és korai” támadásokat indítson az Öböl-államok ellen – mondta Behnam Ben Taleblu, a washingtoni Foundation for the Defense of Democracies agytröszt Irán-szakértője.
– mondta.
Eközben úgy tűnik, hogy Irán először a legkevésbé fejlett rakétáit használja, hogy kimerítse az amerikai és izraeli elfogó rakétákat, a fejlettebb rakétákat pedig a konfliktus későbbi szakaszára tartogatja.
Egy Dohában, Katar fővárosában készült utcai videófelvételen szakértők szerint egy viszonylag egyszerű, folyékony üzemanyagú rakéta látható, amely egy utcára zuhant, miután lelőtték, és hatalmas tűzgömbként felrobbant
„Tisztában vannak azzal, hogy az olyan elfogórakéták, mint a Thaad, az Arrow és a Dávid parittyája, rendkívül drágák, és hogy évekbe telik pótolni őket” – mondta Robert Campbell, az amerikai hadsereg korábbi őrnagya és légifegyver-szakértője a Financial Timesnak az amerikai és izraeli légvédelmi rendszerek kapcsán.
Egy másik szemtanú által készített videóban egy Sahid-136-osnak tűnő drón látható – ez egy kezdetleges, tömeggyártásban készülő iráni drón, amelyet Oroszország pusztító hatással használt Ukrajnában –, amely egy amerikai haditengerészeti bázist vett célba a főváros Dzsuba kerületében, Bahreinben, Manámában, ahol az ötödik amerikai haditengerészeti flotta állomásozik.
„Meglep és aggaszt, hogy az amerikai haditengerészet bahreini főhadiszállását egy Sahid drón találta el, amely alapvetően egy játékrepülőgép” – mondta Campbell.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint Teherán több mint 500 rakétát vetett be Izrael ellen a 2025-ös háború alatt, amelyek közel 90 százalékát elfogták, míg több másikat a földön semmisítettek meg.
Izraeli hírszerzési értékelések szerint Irán arzenálja a jelenlegi konfliktus kezdetére ismét elérte a 2500 ballisztikus rakétát.
Miközben az Egyesült Államok és Izrael hadserege hétfőre virradóra is folytatta az Irán elleni csapásokat, Texasban a perzsa állam elleni akcióhoz kötődő halálos terrortámadás történt.
A mai ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek (tükörfordítással gyakran cirkálórakétáknak is nevezik őket) többsége több irányítórendszerre támaszkodik, hogy biztosítsák a GPS-zavarón való átjutást.
Irán arzenáljában csak néhány rakéta, például a szilárd hajtóanyagú Hadzs Kaszem és Kaszem Basszir rendelkezik ezzel a technológiával. Előbbi tavaly júniusban eltalálta a haifai finomítót, utóbbit pedig az előző csapások során nem használták.
Irán többi csúcskategóriás rakétája esetében a pontosság helyett inkább a töltetre helyezték a hangsúlyt. A legnagyobb rakéta, a Horramsahr, kéttonnás hasznos teher szállítására képes, így a potenciális pontatlanságot romboló erejével kompenzálja. Az elmúlt évben használt egyéb fejlett rakéták közé tartozik a szilárd üzemanyagú Fattah-1 és a kétfokozatú, szilárd üzemanyagú Szeddzsil.
A jelenlegi konfliktus Irán számára sokkal nagyobb téttel jár. A 2025-ös háborúhoz képest
Teherán szerint a késlekedő vagy mérsékelt válaszlépéseket gyengeségként és új támadásokra való felhívásként érzékelhetik, írja az al-Dzsazíra.
Mint arról beszámoltunk, vasárnap Maszúd Peszeskján iráni elnök kijelentette, hogy a bosszú Hamenei és más magas rangú tisztségviselők meggyilkolásáért az ország „kötelessége és joga”. Az öböl menti államok elleni támadások ennek a doktrínának a részét képezik. A támadások az amerikai és izraeli szövetségeseket és partnereket, az amerikai katonai bázisokat és az amerikai érdekeket veszik célba, amivel káoszt és instabilitást generálnak, emelve a konfliktus tétjét.
Irán elrettentési stratégiája nem korlátozódik a szárazföldi fenyegetésekre.
Teherán hivatalosan nem zárta le a szorost, de a hajóforgalom így is drasztikusan csökkent. Hétfőn már láthatóak a háború terjedő hatásai. Az öböl menti államok légterét lezárták, a térségben több százezer utazó rekedt a földön. Ezzel egy időben az olaj ára meredeken, közel 10 százalékkal emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!