Kiterjesztett háború. Irán nem csupán Izraelt támadja, hanem a környező arab országokat is
Fotó: EPA/Agerpres
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára – mondják a Financial Times és az Al-Dzsazíra szakértői.
2026. március 02., 16:072026. március 02., 16:07
2026. március 02., 16:142026. március 02., 16:14
A tavalyi háború után, amikor nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat indított Izrael ellen, Irán átdolgozta megtorló doktrínáját is, és folyamatos rakétaindításra tért át, amelyek célja a légvédelem kimerítésére.
Ugyanakkor Teherán rövid hatótávolságú rakétákat és drónokat használ intenzív támadásokra az amerikai szövetségesek ellen az Öböl-térségben, célba véve a civil infrastruktúrát és az amerikai katonai támaszpontokat is.
– írja a Financial Times cikkében, amit a HotNews idézett.
Szombat óta a rezsim „több mint 25 hullámban” indított ballisztikus rakétákat és drónokat Izraelben, Bahreinben, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben, Kuvaitban és Irakban található célpontok ellen.
„Nem tudjuk, hová jutnak az irániak, de ez (a háború) valószínűleg nem órákban vagy napokban lesz mérhető” – idézett a Financial Times egy volt izraeli biztonsági tisztviselőt.
Politikai számítások arra késztethetik Iránt, hogy „kemény, gyors és korai” támadásokat indítson az Öböl-államok ellen – mondta Behnam Ben Taleblu, a washingtoni Foundation for the Defense of Democracies agytröszt Irán-szakértője.
– mondta.
Eközben úgy tűnik, hogy Irán először a legkevésbé fejlett rakétáit használja, hogy kimerítse az amerikai és izraeli elfogó rakétákat, a fejlettebb rakétákat pedig a konfliktus későbbi szakaszára tartogatja.
Egy Dohában, Katar fővárosában készült utcai videófelvételen szakértők szerint egy viszonylag egyszerű, folyékony üzemanyagú rakéta látható, amely egy utcára zuhant, miután lelőtték, és hatalmas tűzgömbként felrobbant
„Tisztában vannak azzal, hogy az olyan elfogórakéták, mint a Thaad, az Arrow és a Dávid parittyája, rendkívül drágák, és hogy évekbe telik pótolni őket” – mondta Robert Campbell, az amerikai hadsereg korábbi őrnagya és légifegyver-szakértője a Financial Timesnak az amerikai és izraeli légvédelmi rendszerek kapcsán.
Egy másik szemtanú által készített videóban egy Sahid-136-osnak tűnő drón látható – ez egy kezdetleges, tömeggyártásban készülő iráni drón, amelyet Oroszország pusztító hatással használt Ukrajnában –, amely egy amerikai haditengerészeti bázist vett célba a főváros Dzsuba kerületében, Bahreinben, Manámában, ahol az ötödik amerikai haditengerészeti flotta állomásozik.
„Meglep és aggaszt, hogy az amerikai haditengerészet bahreini főhadiszállását egy Sahid drón találta el, amely alapvetően egy játékrepülőgép” – mondta Campbell.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint Teherán több mint 500 rakétát vetett be Izrael ellen a 2025-ös háború alatt, amelyek közel 90 százalékát elfogták, míg több másikat a földön semmisítettek meg.
Izraeli hírszerzési értékelések szerint Irán arzenálja a jelenlegi konfliktus kezdetére ismét elérte a 2500 ballisztikus rakétát.
Miközben az Egyesült Államok és Izrael hadserege hétfőre virradóra is folytatta az Irán elleni csapásokat, Texasban a perzsa állam elleni akcióhoz kötődő halálos terrortámadás történt.
A mai ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek (tükörfordítással gyakran cirkálórakétáknak is nevezik őket) többsége több irányítórendszerre támaszkodik, hogy biztosítsák a GPS-zavarón való átjutást.
Irán arzenáljában csak néhány rakéta, például a szilárd hajtóanyagú Hadzs Kaszem és Kaszem Basszir rendelkezik ezzel a technológiával. Előbbi tavaly júniusban eltalálta a haifai finomítót, utóbbit pedig az előző csapások során nem használták.
Irán többi csúcskategóriás rakétája esetében a pontosság helyett inkább a töltetre helyezték a hangsúlyt. A legnagyobb rakéta, a Horramsahr, kéttonnás hasznos teher szállítására képes, így a potenciális pontatlanságot romboló erejével kompenzálja. Az elmúlt évben használt egyéb fejlett rakéták közé tartozik a szilárd üzemanyagú Fattah-1 és a kétfokozatú, szilárd üzemanyagú Szeddzsil.
A jelenlegi konfliktus Irán számára sokkal nagyobb téttel jár. A 2025-ös háborúhoz képest
Teherán szerint a késlekedő vagy mérsékelt válaszlépéseket gyengeségként és új támadásokra való felhívásként érzékelhetik, írja az al-Dzsazíra.
Mint arról beszámoltunk, vasárnap Maszúd Peszeskján iráni elnök kijelentette, hogy a bosszú Hamenei és más magas rangú tisztségviselők meggyilkolásáért az ország „kötelessége és joga”. Az öböl menti államok elleni támadások ennek a doktrínának a részét képezik. A támadások az amerikai és izraeli szövetségeseket és partnereket, az amerikai katonai bázisokat és az amerikai érdekeket veszik célba, amivel káoszt és instabilitást generálnak, emelve a konfliktus tétjét.
Irán elrettentési stratégiája nem korlátozódik a szárazföldi fenyegetésekre.
Teherán hivatalosan nem zárta le a szorost, de a hajóforgalom így is drasztikusan csökkent. Hétfőn már láthatóak a háború terjedő hatásai. Az öböl menti államok légterét lezárták, a térségben több százezer utazó rekedt a földön. Ezzel egy időben az olaj ára meredeken, közel 10 százalékkal emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!