Nincs kegyelem. Az amerikai haderő tovább támadja az iráni katonai célpontokat és vezetőket
Fotó: Facebook/U. S. Central Command
Miközben az Egyesült Államok és Izrael hadserege hétfőre virradóra is folytatta az Irán elleni csapásokat, Texasban a perzsa állam elleni akcióhoz kötődő halálos terrortámadás történt.
2026. március 02., 08:302026. március 02., 08:30
Austinban hárman meghaltak és tizennégyen sebesültek egy Teherán által inspirált, vasárnapi lövöldözéses támadásban, amit terrortámadásként kezelnek.
Az AP News információi szerint
– közölte a Híradó.hu.
A lövöldözés egy nappal azután történt, hogy Izrael és az Egyesült Államok támadást indított Irán ellen, amelyben meghalt Ali Hamenei ajatollah.
A vasárnap kora reggel egy texasi bárban két embert megölő és 14 másikat megsebesítő tömeggyilkost az 53 éves Ndiaga Diagne-ként azonosították – írja az Associated Press.
A nyomozásról tájékoztatást adó több forrás szerint Diagne Szenegálból származott. Az egyik forrás az Associated Pressnek elmondta, hogy Diagne 2006-ban érkezett az Egyesült Államokba és idővel megszerezte az amerikai állampolgárságot.
A rendőrség tájékoztatása szerint az austini rendőrök lelőtték a fegyverest, aki pisztolyt és puskát is használt a támadáshoz.
A fegyveres ezután leparkolta a járművet, kiszállt egy puskával és lövöldözni kezdett a környéken sétáló emberekre, mire a kereszteződéshez siető rendőrök lelőtték – közölte Lisa Davis, az austini rendőrség vezetője.
Eközben a CNN által idézett iráni állami média szerint
„Pár perccel ezelőtt több robbanás hangja hallatszott Teherán egyes részein” – jelentette az állami Farsz hírügynökség hétfőn kora reggel helyi idő szerint.
A Tasznim hírügynökség szerint „több hangos robbanás hallatszott Karadzs környékén”.
Irán új vezetése tárgyalni akar – közölte Donald Trump amerikai elnök a The Atlantic című lapnak nyilatkozva vasárnap, és hozzátette, hogy ő ezt el is fogadta.
Az amerikai Központi Parancsnokság rövid videót tett közzé az X-en, amelyen az Elsöprő düh művelet felvételei láthatók.
„Az amerikai erők határozott lépéseket tesznek az iráni rezsim által jelentett közvetlen fenyegetések kiküszöbölése érdekében. A támadások folytatódnak” – áll a bejegyzésben.
Ugyanakkor az iráni támadások nyomán hétfőn reggel robbanások hallatszottak Dubajban, Abu-Dzabiban és Dohában is, Bahreinben pedig megszólaltak a légvédelmi szirénák.
„Ez mindig négyhetes folyamat volt” – mondta Trump a Daily Mailnek egy rövid telefonbeszélgetés során. „Ez mindig négyhetes folyamat volt, tehát – bármennyire is erős, ez egy nagy ország, négy hétbe fog telni – vagy kevesebb.”
Megjegyzései a legegyértelműbb jelzést adják arra, hogy az adminisztráció szerint mennyi ideig tarthat a katonai művelet.
Egy másik rövid telefonos interjúban a The New York Timesnak Trump megismételte, hogy az Egyesült Államok több hetes katonai műveletekre készült fel.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok és Izrael meddig folytathatja a jelenlegi szintű támadásokat, Trump így válaszolt: „Nos, négy-öt hetet terveztünk.”
„Nem lesz nehéz” – tette hozzá. „Hatalmas mennyiségű lőszerünk van. Lőszert tárolunk a világ különböző országaiban.”
Az elnök az ABC Newsnak arról is beszélt, hogy
„Elkaptam, mielőtt ő kapott volna el. Kétszer is próbálkoztak, de én előbb kaptam el őt” – mondta.
Az igazságügyi minisztérium 2024-ben szövetségi vádemelést jelentett be egy meghiúsított összeesküvés ügyében, amelynek célja Trump meggyilkolása volt az elnökválasztás előtt.
A bírósági dokumentumok szerint az iráni tisztviselők arra kérték az egyik gyanúsítottat, Farhad Shakerit, hogy összpontosítson Trump megfigyelésére és végül meggyilkolására.
Hat ember halt meg egy Jeruzsálem közelében található lakóépületet ért közvetlen rakétatalálatban – közölte az izraeli rendőrség vasárnap délután kiadott közleményében.
Donald Trump elnök egyúttal új részleteket árult el a hétvégi Irán elleni katonai akciójának indoklásáról.
Egy telefoninterjúban az NBC Newsnak elmondta, hogy a csapások elrendelésének oka „nagyon egyszerű” volt.
„Három számomra is hárommal több a kelleténél” – mondta Trump a The Timesnak. „Ha megnézzük az előrejelzéseket, akkor azok szerint... jóval magasabb lehet ez a szám.”
A három katona vasárnap kora reggel egy feltételezett dróncsapásban halt meg Kuvaitban.
Ugyanakkor
Laridzsáni, aki az ország egyik legbefolyásosabb személyisége, a média azon beszámolóira reagálva tette ezt a megjegyzést, amelyek szerint Irán közvetítőkön keresztül felvette a kapcsolatot az Egyesült Államokkal a tárgyalások folytatásának kérésével.
Donald Trump amerikai elnök „káoszba taszította a régiót »hamis reményeivel«, és most aggódik az amerikai csapatok további veszteségei miatt” – fogalmazott Laridzsáni, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára az X-en.
„Téves cselekedeteivel az »Amerika az első« saját maga által kitalált szlogenjét »Izrael az első«-vé alakította, és amerikai katonákat áldozott fel Izrael hatalmi törekvéseiért” – tette hozzá.
Laridzsáni, aki Ali Hamenei ajatollah néhai legfelsőbb vezető kulcsfontosságú tanácsadója volt, azt mondta, hogy az iráni erők „nem kezdeményezték az inváziót”.
Közben Vörös Dávid-csillag (Magen David Adom, MDA) szerint
„Az Üvöltő oroszlán művelet kezdete óta az MDA csapatai orvosi ellátást nyújtottak és 238 sérültet szállítottak kórházakba” – áll a szervezet közleményében. A számok között „10 haláleset, 2 súlyos sérült, 5 közepesen sérült és 221 enyhe sérült szerepel, akik közül 175-en menedéket keresve sérültek meg” – áll a közleményben.
A halálesetek közül kilencet Beit Semes városából jelentettek, ahol egy rakéta óvóhelyet talált el.
Az MDA közölte, hogy orvosi ellátást nyújtott egy 102 éves férfinak, aki menedékhelyre tartva sérült meg. A férfit kórházba szállították, ahol később halottnak nyilvánították.
Irán az izraeli és amerikai támadásokért való bosszút „jogos jogának és kötelességének” tekinti – jelentette ki vasárnap Maszúd Peszeskján iráni elnök.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) bejelentette, hogy célpontokat támad, miután a Hezbollah hétfőn kora reggel rakétákat lőtt ki Izrael felé.
Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy helyi idő szerint hétfőn kora reggel „a Hezbollah magas rangú terrorista vezetőit” támadta meg a Bejrút környékén.
„Ezenkívül az IDF egy vezető Hezbollah-terroristát is megtámadott Dél-Libanonban” – közölte az IDF.
A libanoni állami média szerint eddig legalább négy falut támadtak meg.
Az izraeli katonai akciók miatt végrehajtott nagyszabású evakuálások nem ritkák Libanonban, és több ezer embert kényszerítenek elhagyni otthonukat.
A 2024 novemberében az Egyesült Államok közvetítésével létrejött fegyverszünet ellenére Izrael továbbra is támadja a libanoni célpontokat, hivatkozva a Hezbollah állítólagos jogsértéseire – amit a csoport tagad.
Ez az első rakétatámadás az iráni támogatású terrorszervezet részéről 2024 novembere óta.
A támadás célpontja Izrael Mismar HaKarmel rakétavédelmi telephelye volt hétfőn éjfélkor – közölte a Hezbollah az al-Manar TV-ben felolvasott nyilatkozatában.
Mindeközben az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma közölte, hogy reagál egy feltételezett dróntámadásra, amelyet egy brit katonai bázis ellen követtek el a Földközi-tenger keleti részén fekvő Ciprus szigetén.
„Erőink védelme a régióban a legmagasabb szinten van, és a bázis reagált népünk védelmében” – mondta egy szóvivő a CNN-nek.
tették hozzá.
Konsztantinosz Letimbiotisz, Ciprus kormányszóvivője az X-en azt közölte, hogy a támadásban „egy pilóta nélküli drón vett részt, amely korlátozott károkat okozott”.
Sem az Egyesült Királyság, sem a ciprusi közlemény nem közölte, hogy kit tart felelősnek.
A robbanás azután történt, hogy az Egyesült Királyság megerősítette ciprusi katonai bázisait – beleértve a radarokat, a drónellenes rendszereket, az F-35-ös vadászgépeket és a földi légvédelmet – a közel-keleti biztonság és stabilitás támogatása érdekében.
Egy közösségi médiában kiadott nyilatkozatban Starmer azt mondta, hogy engedélyezte a lépést, „hogy megakadályozza Iránt abban, hogy rakétákat lőjön ki a régióban, ártatlan civileket öljön meg, brit életeket veszélyeztessen, és olyan országokat támadjon, amelyek nem vettek részt benne”.
A döntést „specifikus és korlátozott védelmi célúnak” nevezte, amely Irán rakétaindító állomásaira és raktáraira összpontosít.
Donald Trump elnök egy közösségi médiás bejegyzésben figyelmeztette Iránt: ha folytatja a megtorló csapásokat Ali Hamenei legfőbb vezető halála miatt, az Egyesült Államok még nagyobb erővel vág vissza.
A három európai ország vezetői azt mondták, hogy „megdöbbenéssel fogadták az Irán által a régió országai ellen indított válogatás nélküli és aránytalan rakétatámadásokat” – áll a nyilatkozatban.
„Felszólítjuk Iránt, hogy azonnal állítsa le ezeket a felelőtlen támadásokat” – szögezték le.
„Lépéseket teszünk érdekeink és szövetségeseink érdekeinek védelmében a régióban, azáltal, hogy lehetővé tesszük a szükséges és arányos védelmi intézkedéseket Irán azon képességének megsemmisítésére, hogy rakétákat és drónokat lőjön ki” – mondták a vezetők.
Küzben
„Az Iszlám Köztársaság cselekedetei veszélyes eszkalációt jelentenek, amely több állam szuverenitását sérti és veszélyezteti a regionális stabilitást” – áll a vasárnap kiadott közleményben.
„A civilek és az ellenségeskedésben nem részt vevő országok célba vétele felelőtlen és destabilizáló viselkedés. Egységesen állunk ki polgáraink, szuverenitásunk és területünk védelmében, és megerősítjük az önvédelemhez való jogunkat ezekkel a támadásokkal szemben” – tették hozzá.
Mindeközben
Ezzel megkérdőjelezték a kormányzat szombati érvelését, miszerint Teherán potenciálisan megelőző csapást tervezett az Egyesült Államok ellen, és közvetlen fenyegetést jelent – áll a tájékoztatón részt vevő több személy tájékoztatójában.
Magas rangú kormányzati tisztviselők szombaton újságíróknak azt mondták, hogy az Egyesült Államok azért döntött Irán megtámadása mellett, mert jeleket kapott arra, hogy a rezsim megelőző rakétatámadásokat tervez indítani a régióban lévő amerikai bázisok ellen.
A CNN szombaton arról számolt be, hogy források szerint nincsenek hírszerzési adatok, amelyek alátámasztanák a kormány állítását.
A tájékoztatók Irán ballisztikusrakéta-programját és proxyjait említették bizonyítékként arra vonatkozóan, hogy azok fenyegetést jelentenek az amerikai erőkre a régióban, de források megjegyezték, hogy ez évek óta igaz, és nem támasztották alá a kormányzat azon érvelését, hogy az Egyesült Államoknak először Iránt kellett volna megtámadnia.
Az amerikai erők elsüllyesztettek egy Dzsamaran osztályú iráni korvettet az Ománi-öbölben – közölte az United States Central Command (CENTCOM), amely egyúttal felszólította az iráni egységeket, hogy tegyék le a fegyvert és hagyják el állásaikat.
Nem sokkal később Donald Trump az Truth Social közösségi oldalon azt állította: az Egyesült Államok összesen kilenc iráni hadihajót süllyesztett el, és nagyrészt megsemmisítette Irán haditengerészetének főhadiszállását.
„Éppen most értesítettek arról, hogy
Megyünk a többi után is, hamarosan azok is a tenger fenekén lesznek! Egy másik támadásban nagyrészt megsemmisítettük a haditengerészeti főhadiszállásukat” – ismertette az amerikai elnök.
Egy korábbi bejegyzésében Trump óva intette Iránt attól, hogy válaszcsapásokat mérjen. „Irán éppen azt nyilatkozta, hogy ma nagyon keményen fognak csapást mérni, keményebben, mint eddig valaha. Jobb ha nem teszik, mert ha mégis, akkor sosem látott erővel fogunk lesújtani rájuk” – figyelmeztetett Trump.
Az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM) vasárnap arról számolt be, hogy B-2 típusú lopakodó nehézbombázók mértek csapást 2000 font súlyú bombákkal az iráni rakétalétesítményekre.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az al-Dzsazíra hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy kizárólag az Egyesült Államok támaszpontjait és létesítményeit támadják a Perzsa-öböl menti országokban.
Az iráni Forradalmi Gárda vasárnap azt közölte, hogy az amerikai-izraeli csapásokra válaszul Irán rakétákat lőtt ki a Perzsa-öbölben tartózkodó egyik amerikai repülőgép-hordozóra.
Emellett hangoztatták: „A tenger és szárazföld egyre inkább a terrorista agresszorok temetőjévé válik”.
Az amerikai hadsereg azzal reagált az iráni közlésre, hogy az Abraham Lincolnt nem érte találat, és a kilőtt rakéták „még csak a közelébe sem értek”.
Az Abraham Lincoln egyike annak a két amerikai repülőgép-hordozónak, amelyet a közel-keleti térségbe vezényeltek az utóbbi napokban.
Ali Hamenei ahatollah, Irán legfőbb vezetője meghalt a teheráni rezidenciája elleni szombati amerikai és izraeli támadásban.
Mindeközben legalább három tankert ért találat a Hormuzi-szorosban, amelyen a világ tengeri olajforgalmának mintegy ötöde halad át. Legfrissebb hajózási adatok szerint több mint 200 tartályhajó – köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók – horgonyoztak le az Irán által lezárt Hormuzi-szoros térségében.
– mondta Jakob Larsen, a BIMCO hajózási érdekképviseleti szövetség biztonsági és védelmi ügyekért felelős tisztségviselője.
Figyelmeztetett: „Az Egyesült Államok vagy Izrael érdekeit képviselő hajók nagyobb valószínűséggel válnak célponttá, de más hajók is célponttá válhatnak szándékosan vagy tévedésből”.
Egy, az amerikai szankciók hatálya alá tartozó, palaui lobogó alatt közlekedő olajszállítót vasárnap Omán Muszandam-félszigete közelében találat ért, négy ember megsebesült – közölte az ország hajózási biztonságért felelős központja anélkül, hogy megnevezte volna, mi találta el a hajót.
Két hajózási biztonsági forrás vasárnap közölte, hogy Omán partjainál egy lövedék találta el a Marshall-szigetek lobogója alatt közlekedő MKD VYOM nyersolajszállító tartályhajót.
Nagy-Britannia tengerhajózási biztonsági információs szolgálata (UKMTO) pedig arról számolt be, hogy egy rakományt szállító kereskedelmi hajó robbanást jelentett ugyanabban a térségben.
Egy harmadik olajszállító hajó az Egyesült Arab Emírségek partjainál szenvedett károkat hajózási biztonsággal foglalkozó források szerint.
Elhúzódó lehet a konfliktus a szakértő szerint
A jelenlegi információk szerint elhúzódó lehet az iráni konfliktus, ha az Amerikai Egyesült Államok meg akarja gyengíteni az iráni rezsimet, akkor hetekig tartó támadássorozatra van szükség – közölte Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.
A szakértő nagyon jelentős csapásnak nevezte a közös amerikai-izraeli támadást, amit semmiképpen sem szabad lebecsülni, a vasárnapi adatok szerint összesen 48 vezetővel végzett és még nincs vége.
Az iráni rezsim most a folytonosságra és a gyors átmenetre törekszik. Egy háromfős vezetői tanács átveszi a legfőbb vezetői feladatokat, ezzel azt próbálja mutatni a rezsim, hogy alapvetően stabilitás van és minden megy tovább. A következő napokban a 88 tagot számláló Szakértők Gyűlése megkezdi a következő legfőbb vezető kiválasztását – ismertette.
Látható, hogy az Egyesült Államok és Izrael célzottan inkább a keményvonalas körökből „lőtte ki” a vezetőket – hívta fel a figyelmet.
Csicsmann László jelezte: nem körvonalazódik, milyen politikai megoldás jöhet, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek mik a céljai.
Rezsimváltást nagyon könnyen nem lehet végrehajtani, és jelenleg úgy látszik, hogy az Egyesült Államok és Izrael támadásaiban életét vesztett iráni legfőbb vallási és politikai vezető, Ali Hamenei ajatollah halála ellenkező hatást váltott ki nemcsak Iránban, hanem az egész Közel-Keleten - fejtette ki.
Iránban Ali Hameneit gyászolják, jelenleg „nem azok a képek jönnek”, hogy az Egyesült Államok és Izrael beavatkozását támogatnák – fogalmazott a szakértő.
Az iráni helyzet összetett, az ország politikailag, társadalmilag, kulturálisan és etnikailag is sokszínű. Az elmúlt hetekben a rezsim ellen tüntetők nem kínáltak olyan politikai alternatívát, ami mellé az Egyesült Államok be tudna állni – fejtette ki.
Csicsmann László a világ egyik legfontosabb olajútvonala, a Hormuzi-szoros iráni blokádját átmenetinek tartja. Elmondta: az Egyesült Államok elsődleges célja, hogy megsemmisítse az iráni haditengerészetet; ha ez sikerül, attól kezdve Irán képességei csökkennek a hajóforgalom megzavarására.
Kiemelte ugyanakkor, ha egy-két hét a jelenlegi körülmények között zajlik, az már rendkívül nagy bizonytalanságot jelenthet a világpiacra és a gazdaságra.
A szakértő kitért arra, hogy válaszcsapásaival Irán a Perzsa-öböl térségében komoly gazdasági károkat okoz, bizonytalanságot kelt, a térség a háborús konfliktus részévé vált.
Iránnak akkora ereje nincs, hogy országok szélesebb körével háborúba keveredjen, de okozhat kellemetlen pillanatokat, ha pedig bekövetkezik a 90 millió lakosú ország esetleges összeomlása, akkor annak migrációs nyomás is lehet a következménye – fogalmazott Csicsmann László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 300 román állampolgár távozik Izraelből Egyiptomba, ahol a kairói román nagykövetség munkatársai veszik át őket – jelentette be vasárnap esti sajtótájékoztatóján a külügyminisztérium szóvivője.
Irán új vezetése tárgyalni akar – közölte Donald Trump amerikai elnök a The Atlantic című lapnak nyilatkozva vasárnap, és hozzátette, hogy ő ezt el is fogadta.
Erkölcsi felelősségvállalásra szólította fel az iráni konfliktusban részt vevő feleket XIV. Leó pápa vasárnap, aki szerint a békét nem lehet fegyverekkel építeni, és minél előbb le kell állítani az erőszak spirálját.
Hat ember halt meg egy Jeruzsálem közelében található lakóépületet ért közvetlen rakétatalálatban – közölte az izraeli rendőrség vasárnap délután kiadott közleményében.
Adrian Cozma Szatmár megyei nemzeti liberális párti (PNL) képviselő, a román képviselőház alelnöke és családja Dubajban rekedt, miután az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított támadás nyomán törölték a légi járatukat.
Irán az izraeli és amerikai támadásokért való bosszút „jogos jogának és kötelességének” tekinti – jelentette ki vasárnap Maszúd Peszeskján iráni elnök.
Oroszország elfogadná az Egyesült Államok által támogatott biztonsági garanciákat Ukrajna számára – jelentette ki szombaton Kirilo Budanov, az elnöki hivatal vezetője.
Donald Trump elnök egy közösségi médiás bejegyzésben figyelmeztette Iránt: ha folytatja a megtorló csapásokat Ali Hamenei legfőbb vezető halála miatt, az Egyesült Államok még nagyobb erővel vág vissza.
Ali Hamenei ahatollah, Irán legfőbb vezetője meghalt a teheráni rezidenciája elleni szombati amerikai és izraeli támadásban.
„Számos jel utal” arra Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerint, hogy a szombaton indított Irán elleni izraeli-amerikai légicsapásokban végeztek Ali Hamenei ajatollahhal, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!