Hirdetés

Hatályba lépett az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet, jöhet a túszok és a foglyok szabadon bocsátása

•  Fotó: Facebook/UNRWA

Fotó: Facebook/UNRWA

Hatályba lépett reggel hét órakor az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet közötti négynapos tűzszünet, amely során a Hamász elengedi az október 7-i terrortámadás során ejtett túszok egy részét, Izrael pedig palesztin foglyokat helyez szabadlábra.

Hírösszefoglaló

2023. november 24., 08:012023. november 24., 08:01

2023. november 24., 08:152023. november 24., 08:15

A CNN helyszíni beszámolója szerint bár a fegyvernyugvásnak hét órakor életbe kellett volna lépnie, negyed óra elteltével még mindig hangos dörrenéseket lehetett hallani, amelyek a terrorszervezet gázai célpontjait lövő izraeli tüzérség aktivitására utaltak.

Gáza fölött sűrű füstfelhő szállt.

Hirdetés

Ugyanakkor Izrael Gázához közeli településein megszólaltak a légvédelmi szirénák, amelyek a palesztin terroristák által kilőtt rakéták becsapódására figyelmeztettek.

Hát óra 18 perc környékén aztán elhallgattak az ágyúk, de kisebb kézifegyverek zaját még lehetett hallani.

Nem sokkal a tűzszünet életbe lépése előtt az izraeli hadsereg figyelmeztetett, hogy a háborúnak nincs vége, a Gázai övezet északi része továbbra is veszélyes háborús övezet, ezért arra szólította az embereket, hogy maradjanak a régió déli részén.

A Hamász Gázában fogva tartott túszainak első, helyi idő szerint péntek délutánra tervezett szabadon bocsátása során 13 nőt és gyermeket engednek szabadon –

közölte Madzsid al-Anszari, a katari külügyminisztérium szóvivője.

Al-Anszari nem tudott részleteket közölni arról, hogy kik a túszok, és biztonsági okokból nem tudott részleteket mondani arról sem, hogy milyen útvonalon mehetnek. Az első 50 túsz közül azonban várhatóan sokan Egyiptomon keresztül jutnak ki.

Az izraeli kormány közölte, hogy családjaikat és azon túszok családjait is, akiket nem engednek szabadon, értesítették. Al-Anszari azt is elárulta, hogy az azonos családokból származó túszokat az első csoportban együtt engedik majd szabadon.

Közben egy izraeli tisztviselő a CNN-nek azt mondta, hogy

összesen 39 palesztin foglyot engednek szabadon pénteken az alku részeként.

A foglyokat két börtönből – a Haifától délkeletre fekvő Damonból és Megiddóból – viszik el a megszállt Ciszjordániában, Rámalláhtól délre fekvő Ofer börtönbe, ahol a Vöröskereszt elvégzi a végső ellenőrzést.

A szabadon bocsátott foglyok között várhatóan nők és 18 évesnél fiatalabb férfi tizenévesek lesznek.

A szabadon bocsátás időpontja nem világos, de az izraeli tisztviselő szerint a foglyokat addig nem engedik szabadon, amíg a gázai túszok vissza nem kerülnek izraeli kézbe.

A Hamász a megállapodás értelmében összesen 50 nőt és gyermeket, Izrael pedig 150, terrorcselekményekben részt nem vett palesztint, zömmel fiatalkorúakat és nőket enged szabadon.

A szerdán megkötött egyezmény lehetővé teszi továbbá a humanitárius segély bejuttatását az ostrom alatt lévő övezetbe.

Ugyanakkor

Joáv Galant izraeli védelmi miniszter szerint a pénteken kezdődő rövid tűzszünet után is „erőteljesen” folytatódik Izrael katonai művelete a Hamász ellen, és a harcok várhatóan még legalább két hónapig tartanak.

„Ez egy rövid szünet lesz. Amikor véget ér, a harcok erőteljesen folytatódni fognak, és olyan nyomást fognak gyakorolni, amely lehetővé teszi további túszok visszatérését” – mondta Galant, miközben csütörtökön izraeli csapatokat látogatott meg.

„Még legalább két hónapig tartó harcok várhatóak” – tette hozzá.

Az izraeli hadsereg szerint

a túszok átadásának folyamata „bonyolult” lesz, és arra figyelmeztetett, hogy az egyezségben bármikor lehetnek változások.

„Semmi sincs véglegesítve, amíg ez ténylegesen meg nem történik. És még a folyamat közepette is bármikor történhetnek változások” – mondta Daniel Hagari ellentengernagy, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy az izraeli hadsereg a tűzszünetig továbbra is harcolt a Gázai övezetben, rámutatva, hogy amint a szünet életbe lép, az IDF katonái az övezeten belül kialakított „tűzszüneti vonalak” mentén fognak állomásozni.

A tűzszüneti vonal gyakorlatilag a Gázai övezet északi részén tartja az izraeli csapatokat, és a harcok szüneteltetése alatt nem fognak délre vonulni – mondta az IDF szóvivője a CNN-nek.

Közben az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint

a Hamász haditengerészeti erőinek egyik parancsnoka meghalt csütörtökön egy légicsapásban Hán Júniszban, a Gázai övezet déli részének legnagyobb városában.

„Amar Abu Dzsalalah a Hamász tengeri erőinek egyik magas rangú tagja volt, és részt vett több tengeri terrortámadás irányításában, amelyeket az IDF meghiúsított” – áll az IDF közleményében.

A Hamász tengeri erőinek egy másik tagja is meghalt a csapásban – közölte a hadsereg.

Izrael úgy véli, hogy bizonyos sikereket ért el a Hamász magas rangú katonai vezetőinek eltávolításában, amiről az IDF egyik magas rangú tisztviselője a hét elején beszélt újságírókkal.

Izrael értékelése szerint a Hamász katonai szárnya 24 zászlóaljból áll, amelyek közül tízet „jelentősen megsebeztek” az izraeli csapások október 7-e óta – mondta a tisztviselő.

Néhány zászlóalj a Gázai övezet északi részén több mint négy parancsnokát vesztette el – mondta a tisztviselő –, ami azt jelenti, hogy ezek a zászlóaljak a parancsnokaik több mint felét veszítették el.

A tisztviselő szerint ez megnehezítette a Hamász katonai vezetésének az ellentámadásokra vonatkozó parancsok kiadását, mert egyre kevésbé állt rendelkezésre olyasvalaki, aki a műveleteket irányíthatta volna.

A parancsnokok lecserélése a háború közepén nem volt lehetséges, tette hozzá a tisztviselő.

Sokan meghaltak egy iskola elleni támadásban

Legkevesebb huszonhét ember meghalt, további kilencvenhárom pedig megsebesült egy gázavárosi ENSZ-iskolát érő izraeli légitámadásban csütörtökön – közölte a dzsabalíjai menekülttábor al-Auda kórházának egyik orvosa.
Izrael egyelőre nem kommentálta a jelentést.
A Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista palesztin szervezet csütörtöki közleménye szerint is mintegy harminc ember halt meg az izraeli légitámadásban. A csapás egy iskolát ért, amelyet az ENSZ palesztin menekülteket támogató ügynöksége (UNRWA) tart fenn a dzsabalíjai menekülttáborban.
A dzsabalíjai a legnagyobb menekülttábor a Gázai övezetben. Az UNRWA szerint 156 iskolában és más létesítményben az övezet csaknem egymillió belső menekültje keresett menedéket az offenzíva elől, amelyet Izrael a déli települései elleni október 7-i terrortámadás hatására indított a Hamász ellen.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 15., csütörtök

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását

Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

2026. január 15., csütörtök

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek

Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek
2026. január 15., csütörtök

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak

Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon

Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon
2026. január 14., szerda

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított

A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított
2026. január 14., szerda

Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk

Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.

Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Újabb orosz támadások az ukrán energetikai rendszer ellen, tízezrek áram nélkül

Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.

Újabb orosz támadások az ukrán energetikai rendszer ellen, tízezrek áram nélkül
2026. január 14., szerda

Trump segítséget ígér az iráni tüntetőknek, és további tiltakozó akciókra buzdítja őket

Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.

Trump segítséget ígér az iráni tüntetőknek, és további tiltakozó akciókra buzdítja őket
2026. január 14., szerda

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz Frederik Nielsen kormányfő szerint

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz Frederik Nielsen kormányfő szerint
Hirdetés
Hirdetés