Fehér Ház: nem jelent „vörös vonalat” a Rafah elleni ostrom, támogatjuk Izraelt – Halvány remény a tűzszünetre

•  Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg

Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg

A Fehér Ház kedden megpróbálta visszavonni Joe Biden elnök hétvégi megjegyzéseit, amelyek szerint egy Rafah elleni izraeli offenzíva vörös vonalat jelentene.

Hírösszefoglaló

2024. március 13., 08:292024. március 13., 08:29

„Az elnök nem tett semmilyen nyilatkozatot, kijelentést vagy bejelentést. A vörös vonal egy kérdésben merült fel, amelyre válaszolt. Azt hiszem, teljes választ adott rá” – mondta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó az újságíróknak egy sajtótájékoztatón.

Az MSNBC-nek adott szombati interjújában

Biden azt mondta, hogy Rafah izraeli megszállása vörös vonal lenne, majd ugyanabban a mondatban hozzátette, hogy annak átlépése nem vonna maga után büntetőintézkedéseket Izrael ellen.

„Ez egy vörös vonal, de én soha nem fogom elhagyni Izraelt” – mondta Biden.

„Izrael védelme továbbra is kritikus, ezért nincs olyan vörös vonal, amitől minden katonai támogatást elvágnék” – tette hozzá.

Vasárnap Benjámin Netanjahu miniszterelnök azt mondta, hogy

Izrael folytatni fogja a katonai offenzívát Rafahban, ahol 1,5 millió kitelepített palesztin húzza meg magát a Gázai övezet déli részén.

Több izraeli tisztségviselő azonban azt mondta, hogy az offenzíva nem áll küszöbön.

A CNN kérdésére Sullivan a médiát hibáztatta, amiért a vörös vonal gondolatát az elnök „nemzetbiztonsági társasjátékává” változtatta.

„Tényleg a lényegre összpontosít, a politikára, a civilek védelmével kapcsolatos aggodalmára, és arra, hogy Izrael képes legyen fenntartani egy olyan hadjáratot, amely végül olyan eredményre vezet, amelyben Izrael népe biztonságban van, a Hamászt szétzúzzák, és hosszú távú megoldás születik a térség stabilitására és békéjére” – tette hozzá Sullivan.

Eközben Bill Burns, a CIA igazgatója kedden arról beszélt, még van némi remény a Hamász és Izrael közötti közvetett tárgyalások előrehaladására egy esetleges tűzszüneti megállapodásról.

Burns szerint „még mindig van lehetőség” egy ilyen megállapodásra, de ez „nagyon kemény folyamat”.

„Nem hiszem, hogy bárki is garantálhatná a sikert. Az egyetlen dolog, amit szerintem garantálni lehet, hogy az alternatívák rosszabbak” – mondta Burns a kongresszusi meghallgatás során.

„Rosszabbak az ártatlan civilek számára, akik Gázában szenvednek. Rosszabbak a túszok és családjaik számára. És azt hiszem, mindannyiunk számára rosszabbak” – jegyezte meg.

Burns volt az amerikai fél főtárgyalója, amikor az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom olyan megállapodás megkötésén fáradozott, amely a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását biztosítaná a harcok szüneteltetéséért cserébe.

A remények azonban elszálltak a lehetséges megállapodással kapcsolatban – amely, ha megvalósulna, legalább hathetes szünetet eredményezne a harcokban –, mivel a két félnek még nem sikerült megegyeznie a kulcsfontosságú feltételekben. A katari külügyminiszter kedden a CNN-nek azt mondta, hogy

„jelenleg messze nem vagyunk egyezség közelében”.

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a folyamat mellett – mondta Burns a képviselőház hírszerzési bizottsága tagjainak.

Közben a World Central Kitchen nevű nonprofit szervezet közölte,

kedden indult el Ciprusról egy humanitárius segélyt szállító hajó a Gázai övezetbe, amely szerint ez volt az első tengeri humanitárius segélyszállítmány az enklávéba.

Az indulás azután történt, hogy Ciprus, az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Királyság bejelentette, hogy tengeri folyosó létrehozásán dolgoznak a Gázába irányuló segélyszállítmányok eljuttatására.

Mindeközben az izraeli hadsereg (IDF) közölte: az ENSZ Világélelmezési Programjának segélyeit tartalmazó hat humanitárius teherautó új útvonalon érkezett a Gázai övezet északi részébe.

Az IDF egy kísérleti programot próbált ki azzal, hogy kedden a biztonsági kerítés 96-os kapuján keresztül segélyszállító teherautókat juttatott be Gázába.

Idézet
Ez egy kísérleti program részeként történt annak érdekében, hogy megakadályozzuk, hogy a Hamász terrorszervezet tegye rá a kezét a segélyre”

– áll az IDF közleményében, hozzátéve, hogy az izraeli biztonsági tisztviselők először a Kerem Salom átkelőnél végeztek biztonsági ellenőrzést a teherautókon.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 03., szerda

Fokozódik az online dezinformáció a moldovai parlamenti választások előtt

Az Euronews ellenőrző csoportja számos olyan online fiókot azonosított, amelyek alaptalan állításokat közöltek Maia Sandu moldovai elnök kormányáról.

Fokozódik az online dezinformáció a moldovai parlamenti választások előtt
2025. szeptember 03., szerda

Növekszik a GPS-zavarás Európában

Az ukrajnai orosz invázió óta a balti és a fekete-tengeri térségben megnőtt a GPS-zavarás és hamisítás. Oroszországot és Fehéroroszországot gyanúsítják.

Növekszik a GPS-zavarás Európában
Növekszik a GPS-zavarás Európában
2025. szeptember 03., szerda

Növekszik a GPS-zavarás Európában

2025. szeptember 03., szerda

Trump a „következő néhány napban” dönt, milyen irányban lép tovább a háború ügyében

Donald Trump szerint a „következő néhány napban” kiderül, milyen irányban lép tovább az orosz–ukrán háború ügyében. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt egy nyilvános eseményen kedden.

Trump a „következő néhány napban” dönt, milyen irányban lép tovább a háború ügyében
2025. szeptember 02., kedd

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban

A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban
2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket