Figyelmeztetés. A Fehér Ház nem habozik katonai erővel fellépni Teherán ellen, ha szükségesnek látja
Fotó: Pixabay
Az Egyesült Államok számára a diplomácia az első eszköz Irán felé, de légicsapás is „az asztalon van” – közölte a Fehér Ház szóvivője hétfőn.
2026. január 13., 10:302026. január 13., 10:30
Karoline Leavitt újságírók kérdéseire a Fehér Ház álláspontját ismertetve válaszolva elmondta, hogy Donald Trump elnök megfontolja az iráni tüntetésekre adható válaszok lehetőségeit, és „minden eshetőséget az asztalon tart”.
„A légicsapás a sok-sok lehetőség egyikét jelenti” – fogalmazott az elnöki hivatal sajtótitkára, hozzátéve, hogy „az elnök számára mindig a diplomácia az első opció”.
Karoline Leavitt elmondta, hogy az iráni kormánnyal való diplomáciában fontos szerep hárul majd Steve Witkoff elnöki különleges megbízottra, és beszámolt arról, hogy
Hozzátette, hogy az amerikai elnök az érdekének tartja, hogy meghallgassa az iráni fél üzenetét.
„Ugyanakkor és mindezzel együtt az elnök megmutatta, hogy nem fél a katonai eszköz alkalmazásától, ha szükségesnek ítéli, ezt pedig senki nem tudja jobban Iránnál” – jegyezte meg Karoline Leavitt.
Mint arról beszámoltunk, Iránban hetek óta tartanak az egyre rosszabb gazdasági helyzet miatt a teokratikus rendszer elleni tüntetések, több helyen Reza Pahlavit, az utolsó sah Egyesült Államokban élő fiát éltették, a hatóságok véres megtorlásaiban pedig több mint ötszázan haltak meg.
Közben Donald Trump elnök hétfőn bejelentette, hogy új, 25 százalékos vámot vetnek ki az Iránnal üzleti kapcsolatban álló országokra.
A bejelentés alapján úgy tűnik, hogy
„Azonnali hatállyal minden olyan ország, amely üzleti kapcsolatban áll az Iráni Iszlám Köztársasággal, 25 százalékos vámot fizet az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott minden üzleti tevékenység után” – írta Trump hétfőn a Truth Socialon. „Ez a rendelet végleges és megmásíthatatlan” – tette hozzá.
A Fehér Ház nem volt hajlandó további információkat közölni a vámról és arról, hogy a Trump-kormány hogyan tervezi annak bevezetését.
A bejegyzés számos kérdést vet fel, többek között azt, hogy ezek a kiegészítő vámok hogyan működnének, mely országokat érintenének, és hogy a szolgáltatásokra is magasabb vámokat vetnének-e ki, vagy csak az árukra.
Az új vámtarifa azt jelentheti, hogy a Kínából származó árukra minimum 45 százalékos vámtétel vonatkozik, szemben a jelenlegi 20 százalékos mértékkel.
A kínai vámadatok szerint 2025 első 11 hónapjában Kína 6,2 milliárd dollár értékben exportált árukat Iránba, és 2,85 milliárd dollár értékben importált.
Ez még nem tartalmazza az olajvásárlásokat, amelyeket Kína nem hoz nyilvánosságra.
Az Egyesült Államok és Kína közötti tavalyi kereskedelmi háború megrázta a globális piacokat, Trump tavaly 145 százalékra emelte a kínai árukra kivetett vámokat. A jelenlegi vámtétel hosszú tárgyalások után jött létre.
Kína mellett India, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország is Irán fontos kereskedelmi partnereinek számít.
Az Irán belügyeibe való külső beavatkozásról tárgyalt telefonon Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára és Ali Laridzsáni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára – közölte hétfő este az orosz testület sajtószolgálata.
Sojgu kifejezte részvétét a (zavargások) számos áldozata miatt.
– áll a Moszkvában kiadott közleményében.
Sojgu kijelentette, hogy Moszkva kész fejleszteni a két ország kétoldalú együttműködését a 2025. január 17-én aláírt átfogó stratégiai partnerségi megállapodásuk alapján.
„A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a kapcsolattartást, és koordinálják álláspontjukat a biztonság érdekében” – olvasható a tájékoztatóban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!