Figyelmeztetés. A Fehér Ház nem habozik katonai erővel fellépni Teherán ellen, ha szükségesnek látja
Fotó: Pixabay
Az Egyesült Államok számára a diplomácia az első eszköz Irán felé, de légicsapás is „az asztalon van” – közölte a Fehér Ház szóvivője hétfőn.
2026. január 13., 10:302026. január 13., 10:30
Karoline Leavitt újságírók kérdéseire a Fehér Ház álláspontját ismertetve válaszolva elmondta, hogy Donald Trump elnök megfontolja az iráni tüntetésekre adható válaszok lehetőségeit, és „minden eshetőséget az asztalon tart”.
„A légicsapás a sok-sok lehetőség egyikét jelenti” – fogalmazott az elnöki hivatal sajtótitkára, hozzátéve, hogy „az elnök számára mindig a diplomácia az első opció”.
Karoline Leavitt elmondta, hogy az iráni kormánnyal való diplomáciában fontos szerep hárul majd Steve Witkoff elnöki különleges megbízottra, és beszámolt arról, hogy
Hozzátette, hogy az amerikai elnök az érdekének tartja, hogy meghallgassa az iráni fél üzenetét.
„Ugyanakkor és mindezzel együtt az elnök megmutatta, hogy nem fél a katonai eszköz alkalmazásától, ha szükségesnek ítéli, ezt pedig senki nem tudja jobban Iránnál” – jegyezte meg Karoline Leavitt.
Mint arról beszámoltunk, Iránban hetek óta tartanak az egyre rosszabb gazdasági helyzet miatt a teokratikus rendszer elleni tüntetések, több helyen Reza Pahlavit, az utolsó sah Egyesült Államokban élő fiát éltették, a hatóságok véres megtorlásaiban pedig több mint ötszázan haltak meg.
Közben Donald Trump elnök hétfőn bejelentette, hogy új, 25 százalékos vámot vetnek ki az Iránnal üzleti kapcsolatban álló országokra.
A bejelentés alapján úgy tűnik, hogy
„Azonnali hatállyal minden olyan ország, amely üzleti kapcsolatban áll az Iráni Iszlám Köztársasággal, 25 százalékos vámot fizet az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott minden üzleti tevékenység után” – írta Trump hétfőn a Truth Socialon. „Ez a rendelet végleges és megmásíthatatlan” – tette hozzá.
A Fehér Ház nem volt hajlandó további információkat közölni a vámról és arról, hogy a Trump-kormány hogyan tervezi annak bevezetését.
A bejegyzés számos kérdést vet fel, többek között azt, hogy ezek a kiegészítő vámok hogyan működnének, mely országokat érintenének, és hogy a szolgáltatásokra is magasabb vámokat vetnének-e ki, vagy csak az árukra.
Az új vámtarifa azt jelentheti, hogy a Kínából származó árukra minimum 45 százalékos vámtétel vonatkozik, szemben a jelenlegi 20 százalékos mértékkel.
A kínai vámadatok szerint 2025 első 11 hónapjában Kína 6,2 milliárd dollár értékben exportált árukat Iránba, és 2,85 milliárd dollár értékben importált.
Ez még nem tartalmazza az olajvásárlásokat, amelyeket Kína nem hoz nyilvánosságra.
Az Egyesült Államok és Kína közötti tavalyi kereskedelmi háború megrázta a globális piacokat, Trump tavaly 145 százalékra emelte a kínai árukra kivetett vámokat. A jelenlegi vámtétel hosszú tárgyalások után jött létre.
Kína mellett India, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország is Irán fontos kereskedelmi partnereinek számít.
Az Irán belügyeibe való külső beavatkozásról tárgyalt telefonon Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára és Ali Laridzsáni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára – közölte hétfő este az orosz testület sajtószolgálata.
Sojgu kifejezte részvétét a (zavargások) számos áldozata miatt.
– áll a Moszkvában kiadott közleményében.
Sojgu kijelentette, hogy Moszkva kész fejleszteni a két ország kétoldalú együttműködését a 2025. január 17-én aláírt átfogó stratégiai partnerségi megállapodásuk alapján.
„A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a kapcsolattartást, és koordinálják álláspontjukat a biztonság érdekében” – olvasható a tájékoztatóban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
Hogyan reagálna Románia, ha egyes NATO-tagországok csapatokat küldenének Grönlandra, ha Donald Trump amerikai elnök úgy határoz, hogy katonai erővel próbálja megszerezni – erről beszélt Radu Miruță védelmi miniszter hétfő este.
Venezuelát csak az Egyesült Államok által jóváhagyott olajszállító tankerek hagyhatják el – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője hétfőn.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy utasította Ukrajna tárgyalócsoportját, hogy véglegesítse az Egyesült Államokkal kötendő biztonsági garanciákról szóló dokumentumot, és azt „a legmagasabb szinten” terjessze fel vizsgálatra.
Maia Sandu moldovai elnök egy interjújában arról beszélt, hogy ha népszavazást tartanának hazája egyesüléséről az EU- és NATO-tag Romániával, támogatólag szavazna.
A nagy hidegben elhunyt egy építkezésen, éjszakai műszakban dolgozó biztonsági őr a februári téli olimpia cortinai helyszínén.
Elutasította Kuba vezetése Donald Trump amerikai elnök felszólítását, hogy állapodjanak meg az Egyesült Államokkal, miután elveszítette legnagyobb támogatóját, Venezuelát.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúja vasárnap lépett 1418. napjába, ami megegyezik a második világháború alatt a náci Németország és a Szovjetunió közötti háború időtartamával – mondta Volodimir Zelenszkij emlékeztetett elnök esti beszédében.
Donald Trump a katonai beavatkozás lehetőségét mérlegeli Iránban a halálos kimenetelű tüntetések után, mivel azt fontolgatja, hogy beváltja a fenyegetését, miszerint csapást mér az iráni rezsimre, ha az halálos erővel lép fel a civilek ellen.
Ukrajna vizsgálja az Egyesült Államoknak azt a javaslatát, hogy szabad gazdasági övezet hozzanak létre a Donyec-medencében a háború lezárása után – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!