Figyelmeztetés. A Fehér Ház nem habozik katonai erővel fellépni Teherán ellen, ha szükségesnek látja
Fotó: Pixabay
Az Egyesült Államok számára a diplomácia az első eszköz Irán felé, de légicsapás is „az asztalon van” – közölte a Fehér Ház szóvivője hétfőn.
2026. január 13., 10:302026. január 13., 10:30
Karoline Leavitt újságírók kérdéseire a Fehér Ház álláspontját ismertetve válaszolva elmondta, hogy Donald Trump elnök megfontolja az iráni tüntetésekre adható válaszok lehetőségeit, és „minden eshetőséget az asztalon tart”.
„A légicsapás a sok-sok lehetőség egyikét jelenti” – fogalmazott az elnöki hivatal sajtótitkára, hozzátéve, hogy „az elnök számára mindig a diplomácia az első opció”.
Karoline Leavitt elmondta, hogy az iráni kormánnyal való diplomáciában fontos szerep hárul majd Steve Witkoff elnöki különleges megbízottra, és beszámolt arról, hogy
Hozzátette, hogy az amerikai elnök az érdekének tartja, hogy meghallgassa az iráni fél üzenetét.
„Ugyanakkor és mindezzel együtt az elnök megmutatta, hogy nem fél a katonai eszköz alkalmazásától, ha szükségesnek ítéli, ezt pedig senki nem tudja jobban Iránnál” – jegyezte meg Karoline Leavitt.
Mint arról beszámoltunk, Iránban hetek óta tartanak az egyre rosszabb gazdasági helyzet miatt a teokratikus rendszer elleni tüntetések, több helyen Reza Pahlavit, az utolsó sah Egyesült Államokban élő fiát éltették, a hatóságok véres megtorlásaiban pedig több mint ötszázan haltak meg.
Közben Donald Trump elnök hétfőn bejelentette, hogy új, 25 százalékos vámot vetnek ki az Iránnal üzleti kapcsolatban álló országokra.
A bejelentés alapján úgy tűnik, hogy
„Azonnali hatállyal minden olyan ország, amely üzleti kapcsolatban áll az Iráni Iszlám Köztársasággal, 25 százalékos vámot fizet az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott minden üzleti tevékenység után” – írta Trump hétfőn a Truth Socialon. „Ez a rendelet végleges és megmásíthatatlan” – tette hozzá.
A Fehér Ház nem volt hajlandó további információkat közölni a vámról és arról, hogy a Trump-kormány hogyan tervezi annak bevezetését.
A bejegyzés számos kérdést vet fel, többek között azt, hogy ezek a kiegészítő vámok hogyan működnének, mely országokat érintenének, és hogy a szolgáltatásokra is magasabb vámokat vetnének-e ki, vagy csak az árukra.
Az új vámtarifa azt jelentheti, hogy a Kínából származó árukra minimum 45 százalékos vámtétel vonatkozik, szemben a jelenlegi 20 százalékos mértékkel.
A kínai vámadatok szerint 2025 első 11 hónapjában Kína 6,2 milliárd dollár értékben exportált árukat Iránba, és 2,85 milliárd dollár értékben importált.
Ez még nem tartalmazza az olajvásárlásokat, amelyeket Kína nem hoz nyilvánosságra.
Az Egyesült Államok és Kína közötti tavalyi kereskedelmi háború megrázta a globális piacokat, Trump tavaly 145 százalékra emelte a kínai árukra kivetett vámokat. A jelenlegi vámtétel hosszú tárgyalások után jött létre.
Kína mellett India, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország is Irán fontos kereskedelmi partnereinek számít.
Az Irán belügyeibe való külső beavatkozásról tárgyalt telefonon Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára és Ali Laridzsáni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára – közölte hétfő este az orosz testület sajtószolgálata.
Sojgu kifejezte részvétét a (zavargások) számos áldozata miatt.
– áll a Moszkvában kiadott közleményében.
Sojgu kijelentette, hogy Moszkva kész fejleszteni a két ország kétoldalú együttműködését a 2025. január 17-én aláírt átfogó stratégiai partnerségi megállapodásuk alapján.
„A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a kapcsolattartást, és koordinálják álláspontjukat a biztonság érdekében” – olvasható a tájékoztatóban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!