Figyelmeztetés. A Fehér Ház nem habozik katonai erővel fellépni Teherán ellen, ha szükségesnek látja
Fotó: Pixabay
Az Egyesült Államok számára a diplomácia az első eszköz Irán felé, de légicsapás is „az asztalon van” – közölte a Fehér Ház szóvivője hétfőn.
2026. január 13., 10:302026. január 13., 10:30
Karoline Leavitt újságírók kérdéseire a Fehér Ház álláspontját ismertetve válaszolva elmondta, hogy Donald Trump elnök megfontolja az iráni tüntetésekre adható válaszok lehetőségeit, és „minden eshetőséget az asztalon tart”.
„A légicsapás a sok-sok lehetőség egyikét jelenti” – fogalmazott az elnöki hivatal sajtótitkára, hozzátéve, hogy „az elnök számára mindig a diplomácia az első opció”.
Karoline Leavitt elmondta, hogy az iráni kormánnyal való diplomáciában fontos szerep hárul majd Steve Witkoff elnöki különleges megbízottra, és beszámolt arról, hogy
Hozzátette, hogy az amerikai elnök az érdekének tartja, hogy meghallgassa az iráni fél üzenetét.
„Ugyanakkor és mindezzel együtt az elnök megmutatta, hogy nem fél a katonai eszköz alkalmazásától, ha szükségesnek ítéli, ezt pedig senki nem tudja jobban Iránnál” – jegyezte meg Karoline Leavitt.
Mint arról beszámoltunk, Iránban hetek óta tartanak az egyre rosszabb gazdasági helyzet miatt a teokratikus rendszer elleni tüntetések, több helyen Reza Pahlavit, az utolsó sah Egyesült Államokban élő fiát éltették, a hatóságok véres megtorlásaiban pedig több mint ötszázan haltak meg.
Közben Donald Trump elnök hétfőn bejelentette, hogy új, 25 százalékos vámot vetnek ki az Iránnal üzleti kapcsolatban álló országokra.
A bejelentés alapján úgy tűnik, hogy
„Azonnali hatállyal minden olyan ország, amely üzleti kapcsolatban áll az Iráni Iszlám Köztársasággal, 25 százalékos vámot fizet az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott minden üzleti tevékenység után” – írta Trump hétfőn a Truth Socialon. „Ez a rendelet végleges és megmásíthatatlan” – tette hozzá.
A Fehér Ház nem volt hajlandó további információkat közölni a vámról és arról, hogy a Trump-kormány hogyan tervezi annak bevezetését.
A bejegyzés számos kérdést vet fel, többek között azt, hogy ezek a kiegészítő vámok hogyan működnének, mely országokat érintenének, és hogy a szolgáltatásokra is magasabb vámokat vetnének-e ki, vagy csak az árukra.
Az új vámtarifa azt jelentheti, hogy a Kínából származó árukra minimum 45 százalékos vámtétel vonatkozik, szemben a jelenlegi 20 százalékos mértékkel.
A kínai vámadatok szerint 2025 első 11 hónapjában Kína 6,2 milliárd dollár értékben exportált árukat Iránba, és 2,85 milliárd dollár értékben importált.
Ez még nem tartalmazza az olajvásárlásokat, amelyeket Kína nem hoz nyilvánosságra.
Az Egyesült Államok és Kína közötti tavalyi kereskedelmi háború megrázta a globális piacokat, Trump tavaly 145 százalékra emelte a kínai árukra kivetett vámokat. A jelenlegi vámtétel hosszú tárgyalások után jött létre.
Kína mellett India, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország is Irán fontos kereskedelmi partnereinek számít.
Az Irán belügyeibe való külső beavatkozásról tárgyalt telefonon Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára és Ali Laridzsáni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára – közölte hétfő este az orosz testület sajtószolgálata.
Sojgu kifejezte részvétét a (zavargások) számos áldozata miatt.
– áll a Moszkvában kiadott közleményében.
Sojgu kijelentette, hogy Moszkva kész fejleszteni a két ország kétoldalú együttműködését a 2025. január 17-én aláírt átfogó stratégiai partnerségi megállapodásuk alapján.
„A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a kapcsolattartást, és koordinálják álláspontjukat a biztonság érdekében” – olvasható a tájékoztatóban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb kárpátaljai magyar esett el az Ukrajnában tomboló háborúban – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
A belga rendőrség csütörtökön házkutatást tartott az Európai Bizottságban a brüsszeli intézmény 2024-es ingatlaneladásait érintő esetleges szabálytalanságok kivizsgálását célzó nyomozás részeként – tájékoztatott a The Brussels Times.
Az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetés jelen van, de amennyiben az Északi-sarkvidék biztonsága kerül szóba, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Kína is érdeklődést mutat a térség iránt – közölte a NATO-főtitkár Brüsszelben.
Az orosz hadsereg összesen 244 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen csütörtökre virradóra, a célpontok több mint 85 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban a támadásban sokan megsebesültek.
Donald Trump amerikai elnök továbbra is a tárgyalásos rendezést helyezi előtérbe az Egyesült Államok Iránnal fennálló nézeteltéréseinek rendezése érdekében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!