Figyelmeztetés. A Fehér Ház nem habozik katonai erővel fellépni Teherán ellen, ha szükségesnek látja
Fotó: Pixabay
Az Egyesült Államok számára a diplomácia az első eszköz Irán felé, de légicsapás is „az asztalon van” – közölte a Fehér Ház szóvivője hétfőn.
2026. január 13., 10:302026. január 13., 10:30
Karoline Leavitt újságírók kérdéseire a Fehér Ház álláspontját ismertetve válaszolva elmondta, hogy Donald Trump elnök megfontolja az iráni tüntetésekre adható válaszok lehetőségeit, és „minden eshetőséget az asztalon tart”.
„A légicsapás a sok-sok lehetőség egyikét jelenti” – fogalmazott az elnöki hivatal sajtótitkára, hozzátéve, hogy „az elnök számára mindig a diplomácia az első opció”.
Karoline Leavitt elmondta, hogy az iráni kormánnyal való diplomáciában fontos szerep hárul majd Steve Witkoff elnöki különleges megbízottra, és beszámolt arról, hogy
Hozzátette, hogy az amerikai elnök az érdekének tartja, hogy meghallgassa az iráni fél üzenetét.
„Ugyanakkor és mindezzel együtt az elnök megmutatta, hogy nem fél a katonai eszköz alkalmazásától, ha szükségesnek ítéli, ezt pedig senki nem tudja jobban Iránnál” – jegyezte meg Karoline Leavitt.
Mint arról beszámoltunk, Iránban hetek óta tartanak az egyre rosszabb gazdasági helyzet miatt a teokratikus rendszer elleni tüntetések, több helyen Reza Pahlavit, az utolsó sah Egyesült Államokban élő fiát éltették, a hatóságok véres megtorlásaiban pedig több mint ötszázan haltak meg.
Közben Donald Trump elnök hétfőn bejelentette, hogy új, 25 százalékos vámot vetnek ki az Iránnal üzleti kapcsolatban álló országokra.
A bejelentés alapján úgy tűnik, hogy
„Azonnali hatállyal minden olyan ország, amely üzleti kapcsolatban áll az Iráni Iszlám Köztársasággal, 25 százalékos vámot fizet az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott minden üzleti tevékenység után” – írta Trump hétfőn a Truth Socialon. „Ez a rendelet végleges és megmásíthatatlan” – tette hozzá.
A Fehér Ház nem volt hajlandó további információkat közölni a vámról és arról, hogy a Trump-kormány hogyan tervezi annak bevezetését.
A bejegyzés számos kérdést vet fel, többek között azt, hogy ezek a kiegészítő vámok hogyan működnének, mely országokat érintenének, és hogy a szolgáltatásokra is magasabb vámokat vetnének-e ki, vagy csak az árukra.
Az új vámtarifa azt jelentheti, hogy a Kínából származó árukra minimum 45 százalékos vámtétel vonatkozik, szemben a jelenlegi 20 százalékos mértékkel.
A kínai vámadatok szerint 2025 első 11 hónapjában Kína 6,2 milliárd dollár értékben exportált árukat Iránba, és 2,85 milliárd dollár értékben importált.
Ez még nem tartalmazza az olajvásárlásokat, amelyeket Kína nem hoz nyilvánosságra.
Az Egyesült Államok és Kína közötti tavalyi kereskedelmi háború megrázta a globális piacokat, Trump tavaly 145 százalékra emelte a kínai árukra kivetett vámokat. A jelenlegi vámtétel hosszú tárgyalások után jött létre.
Kína mellett India, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország is Irán fontos kereskedelmi partnereinek számít.
Az Irán belügyeibe való külső beavatkozásról tárgyalt telefonon Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára és Ali Laridzsáni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára – közölte hétfő este az orosz testület sajtószolgálata.
Sojgu kifejezte részvétét a (zavargások) számos áldozata miatt.
– áll a Moszkvában kiadott közleményében.
Sojgu kijelentette, hogy Moszkva kész fejleszteni a két ország kétoldalú együttműködését a 2025. január 17-én aláírt átfogó stratégiai partnerségi megállapodásuk alapján.
„A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a kapcsolattartást, és koordinálják álláspontjukat a biztonság érdekében” – olvasható a tájékoztatóban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!