
Ambiciózus célkitűzések. Az EU-csúcson az Eus vállalkozók terheinek és az energia árának a csökkentése is szóba került
Fotó: Európai Tanács
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
2026. február 13., 08:302026. február 13., 08:30
Az Európai Tanács tagjainak informális, kihelyezett ülését követően von der Leyen közölte: az Európai Tanács márciusi ülésére bemutat egy
A dokumentumot a bizottság mellett a két társjogalkotó, az Európai Tanács és az Európai Parlament is elfogadná.
Az elnök ismertetése szerint az intézkedéscsomag öt pillérre épül. Elsőként az adminisztratív terhek csökkentését emelte ki. Tíz úgynevezett „omnibusz” jogszabálycsomagból hármat már elfogadtak, hét még tárgyalás alatt áll. Ezek évente mintegy 15 milliárd euróval mérsékelhetik a vállalkozások terheit – mondta.
Hozzátette:
Második pillérként az egységes piac megerősítését nevezte meg.
Ennek része az úgynevezett "28. rendszer", amely lehetővé tenné, hogy a vállalkozások 48 órán belül, teljesen digitálisan, egységes szabályok szerint alapíthassanak céget az EU-ban. A cél egy mély európai tőkepiac létrehozása is a megtakarítási és befektetési unió keretében. Amennyiben júniusig nem történik elegendő előrelépés, a tagállamok megerősített együttműködés keretében is továbbléphetnek – jelezte.
Ennek érdekében áprilisban bemutatják az új fúziós iránymutatások tervezetét, valamint előkészítik az ipari gyorsítást célzó törvényt, amely stratégiai ágazatokban európai preferenciát tartalmaz majd.
Harmadik pillérként az egységes energiapiac kiépítését említette. Erősíteni kívánják az elektromos hálózatokat és a határokon átnyúló infrastruktúrát.
A piaci modell kapcsán rámutatott: tavaly a megújuló energia átlagosan 34 euróba került megawattóránként, a nukleáris 50-60 euróba, míg a földgáz 100 euróba.
Hozzátette: negyedik pillérként a bizottság elő kívánja mozdítani a digitális hálózatokra vonatkozó törvényt, valamint egy európai üzleti tárca bevezetését, amely egységes digitális azonosítást és egycsatornás ügyintézést biztosítana a vállalkozások számára az EU egész területén.
Informális találkozó. Nicușor Dan román államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU-csúcson
Fotó: Európai Tanács
Végül a kereskedelemről szólva az elnök hangsúlyozta: a tagállami vezetők támogatják az újonnan megkötött megállapodások – Indonézia, a Mercosur-országok, India és Svájc – mielőbbi végrehajtását, valamint további egyezmények előmozdítását az ASEAN-országokkal, az Öbölmenti államokkal és Ausztráliával.
Antonio Costa, az uniós tagországi vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke arról beszélt:
Az Európai Tanács tagjainak informális, kihelyezett ülését követően Costa azt mondta: a legfontosabb, hogy a tagállami vezetők utat nyitottak konkrét intézkedések elfogadásához a gazdaság erősítésére és a versenyképesség javítására.
Egyhangú megállapodás született arról, hogy folytatni kell az uniós adminisztráció egyszerűsítését célzó program végrehajtását, valamint arról, hogy a vállalatok számára biztosítani kell a zökkenőmentes működést mind a 27 tagállamban, egyszerű és egységes működési szabályokkal – hangoztatta Costa.
Kijelentette: egyes ágazatokban, például a távközlésben, lehetővé kell tenni bizonyos fokú vállalati konszolidációt a szükséges beruházási és innovációs szint elérése érdekében. Ennek egyfajta társadalmi szerződés részének kell lennie, amely biztosítja, hogy a konszolidált vállalatok többet fektessenek be és többet innováljanak – mondta.
– mondta.
Az áramárak tekintetében Costa közölte:
Ehhez – mint kiemelte – olyan megoldásokra van szükség, amelyek a tagállamok és egyes ipari ágazatok konkrét kihívásaira összpontosítanak, szorosan együttműködve az Európai Bizottsággal.
Kijelentette: Európa számára kritikus fontosságú a stratégiai iparágak védelmének megerősítése és a függőségek csökkentése.
„Feltérképezzük és azonosítjuk függőségeinket, és diverzifikációs stratégiával kezeljük azokat” – fogalmazott.
Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy az EU nyitott marad a kereskedelemi együttműködésekre, valamint abban, hogy a diverzifikációra törekvő kereskedelempolitika az EU közös érdeke.
Beruházások nélkül nem erősíthető meg a versenyképesség – hívta fel a figyelmet Costa, majd úgy fogalmazott: „arra kell összpontosítanunk, miként lehet mozgósítani a magánberuházásokat”.
Hozzátette:
„Tavaly a védekezésre összpontosítottunk, idén a versenyképességre fogunk. Idei erőfeszítéseink végső célja a gazdasági növekedés, az innováció támogatása, a minőségi munkahelyek teremtése és a megfizethető energia szavatolása. A megbeszélések eredményeit most konkrét kötelezettségvállalásokká alakítjuk. Ezt követően a megvalósításra fogunk összpontosítani, és hadd legyek világos: 2026-ban Európa teljesíteni fogja ezen vállalásait” – tette hozzá a soron kívüli uniós csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón az Európai Tanács elnöke.
Nicușor Dan: Az Európai Bizottság több javaslatot készít elő az energiaárak csökkentésére
Az Európai Bizottság több javaslatot készít elő az energiaárak csökkentésére – jelentette ki Nicușor Dan az informális EU-csúcs utáni csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Az államfő elmondta, hogy a találkozó központi témája az Európai Unió versenyképessége volt.
„A bérekről és az emberek által fizetett árakról beszélünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezeket kérdéseket az Európai Tanács márciusi ülésén részletesebben is megvitatják.
Nicușor Dan közölte azt is, hogy a tagállami vezetők nem akarnak protekcionista Európai Uniót, de szükségesnek tartják, hogy az EU gyorsan lépjen fel egyes gazdasági ágazatok védelmében.
Történelmi jelentőségűnek nevezte a Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök pekingi csúcstalálkozóját Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken.
Donald Trump szerint Hszi Csin-ping felajánlotta Kína segítségét az iráni konfliktus lezárásában, valamint támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását és egy diplomáciai megállapodás elérését.
Orbán Anita külügyminiszter Oroszország budapesti nagykövetének azt mondta, Magyarország számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már a magyarok által lakott Kárpátalját is támadják.
Az ukrán Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság 60 napra előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön Andrij Jermakot, az elnöki hivatal volt vezetőjét, azzal, hogy óvadék megfizetése esetén mentesül az intézkedés alól – jelentette az Interfax Ukraina.
Megszűnt hat év után Magyarországon a veszélyhelyzet, amelyet 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz–ukrán háború miatt rendelt el az Orbán-kormány.
Románia egyedül nem tudna 72 órán át ellenállni egy orosz támadásnak – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.
Nincsenek halálos áldozatai a Kárpátalját ért eddigi legnagyobb, szerda délutáni orosz dróntámadásnak – közölte Miroszlav Bileckij, a kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.
Belső vizsgálatot rendelt el Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a május 12-én a Sándor-palotában készült MTI fotók kiadásával kapcsolatban szerdán.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a leköszönő nemzeti kormány pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
Kedd éjfélkor hivatalba lép a Tisza-kormány; szerdán 15 órától Ópusztaszeren tartják az első kormányülést – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök kedd este a Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!