Fotó: Facebook/European Union in Kosovo
Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök között megegyezés született a két ország közötti kapcsolatok helyreállítását célzó, uniós javaslatra született megállapodásról – közölte Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a két ország kapcsolatának rendezését célzó úgynevezett Belgrád-Pristina párbeszéd hétfő késő este befejeződött ülését követően.
2023. február 28., 09:512023. február 28., 09:51
Josep Borrell, a szerb és a koszovói vezetők részvételével folyatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte, a szerb elnök és a koszovói miniszterelnök megállapodott abban, hogy nincs szükség további megbeszélésekre a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat helyreállításához vezető út mérföldköveit rögzítő megállapodásról szóló európai uniós javaslatról. A brüsszeli tárgyalás során elért megállapodás új és fenntartható alapokra helyezi a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatokat – emelte ki.
Közölte, március folyamán újabb találkozót hív össze a két vezető részvételével Brüsszelben azzal a céllal, hogy lezárják a megállapodás végrehajtási mellékletről folytatott megbeszéléseket. A részletek tisztázására, valamint a magasszintű találkozó előkészítése céljából Miroslav Lajcak, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottja Belgrádba és Pristinába utazik – tájékoztatott.
Diplomáik és képzésük kölcsönös elismerése által pedig szabadon vállalhatnak munkát és tanulhatnak bármelyik országban, szükségtelen bürokrácia nélkül. A megállapodás új gazdasági lehetőségeket teremt a fokozott pénzügyi támogatások, az üzleti együttműködés, valamint a Koszovóban és Szerbiában végrehajtott új beruházások révén. A megállapodás nem csak Koszovó és Szerbia számára fontos. Az egész régió biztonsága, stabilitása és jóléte szempontjából is – tette hozzá
Elmondta,
Az EU elvárja a felektől, hogy konstruktívan vegyenek részt a folyamatban – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!