Lesz eredmény? Az elemzők szerint már az is fontos, hogy Trump és Putyin személyesen találkozott
Fotó: MTI/EPA
Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.
2025. augusztus 16., 14:342025. augusztus 16., 14:34
2025. augusztus 16., 14:482025. augusztus 16., 14:48
Bendarzsevszkij Anton a közösségi oldalán szombaton közzétett reakcióban rámutatott: várható volt, hogy a Trump és Putyin közötti találkozón nem születik áttörés, és nem lesz konkrét eredmény.
Végül Trump volt az, aki bár pozitív hangnemben beszélt (és produktívnak nevezte a találkozót), de kimondta, hogy nem tudtak teljes egyetértésre jutni, és alku egyelőre nincs” – idézte fel a Fehéroroszországban született, Magyarországon élő külpolitikai elemző, újságíró, a posztszovjet térség szakértője.
„A zárt találkozó végül közel három órán át tartott, pedig Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov beharangozta, hogy ez 6-7 óra is lehet, mert az elnöki egyeztetés után alacsonyabb szinten a delegációk is külön tárgyalnak. Végül ez elmaradt. A korábban beharangozott, delegációk részvételével tartandó közös ebédet lemondták, Trump hazament Washingtonba. A sajtótájékoztató néhány perc alatt lement (Putyin 7 percet beszélt, Trump csak 3 percet), újságírói kérdésekre nem került sor” – mutatott rá.
Se teljes tűzszünet, sem a sajtóban korábban bedobott részleges tűzszünet (levegőben) nem lett. Arról sem ejtettek egy szót sem (pedig a találkozó előtt napirenden volt), hogy ezután jöhetne majd a Zelenszkij-Trump-Putyin találkozó” – hívta fel a figyelmez az elemző, aki zárásként felidézte: Trumpnak már kevesebb, mint két hónapja maradt, hogy rákényszerítse Putyint a békére, mielőtt október 10-én kihirdetik a Nobel-békedíj győztesét.
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.
Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő rámutatott: a kritikusok „fotó-opként” gúnyolják a csúcstalálkozót, mintha a diplomácia valami Excel-táblában mérhető KPI-rendszer volna.
– fogalmazott az elemző.
Kifejtette: az az elvárás, hogy Kijev minden asztalnál ott üljön, „szép, istenfélő, csak nem éppen realista”. Rámutatott: a diplomáciai koreográfia nem úgy működik, hogy mindenki egyszerre táncol a színpadon.
„Sok tárgyalás titkos csatornákon indul, bilaterális egyeztetésekkel, mielőtt multilateralizálódik. Az ellenféllel való kommunikáció nem árulás, hanem a terep felderítése. Aki ezt nem érti, az a sakkot is úgy képzeli, hogy az első lépésnél mattot kell adni” – hangsúlyozta.
„Hadsereg, energia, nukleáris arzenál. Aki azt gondolja, hogy egy aktív háború közepette figyelmen kívül lehet hagyni Moszkvát, az nem realizmust művel, hanem terápiás önámítást. Tárgyalni vele nem gyengeség – csak annak az elismerése, hogy a gravitációt sem lehet megszavazással eltörölni” – szögezte le.
Arra is kitért, hogy a kritikusok egy bináris dichotómiát erőltetnek: ha nincs tűzszünet, akkor a csúcs kudarc.
„Ez a logika körülbelül annyira diplomácia-kompatibilis, mint egy villáskulcs a zongorahangolásban. A csúcstalálkozók nem instant béketeremtő eszközök, hanem nyomáspontok a rendszerben. Az oslói békefolyamat több mint három évtized és számtalan találkozó után sem hozott eredményt, ennek ellenére a nyugati diplomácia egyik szent tehene maradt.
Visszatekintési torzítás.
mutatott rá.
A realizmus helyetti moralizmust is bírálta, rámutatva: az „emberiség ellenségeivel nem szabad találkozni” elv szépen mutat a prédikációban, de a geopolitikában értéktelen valuta.
„Roosevelt tárgyalt Sztálinnal, Nixon Maóval, Reagan Gorbacsovval – miközben a szovjetek Afganisztánt épphogy megszállva tartották. A kapcsolat megtagadása sosem gyengítette az ellenséget – csak a saját mozgásterünket szűkítette” – hangtsúlyozta.
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Történelmi példákat felhozva emlékeztetett:
Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.
„Ha mai mércével néznénk, csak egy „PR-győzelem” lett volna Gorbacsovnak. A történelem mást mondott” – mutatott rá, majd kitért Nixon 1972-es kínai látogatására, amelyet kezdetben engedménynek látták Maónak. Valójában szétrobbantotta a szovjet–kínai blokkot, és alapjaiban rendezte át a világ geopolitikai egyensúlyát. A nagy gesztusok gyakran évekkel megelőzik a kézzel fogható eredményeket.
Az érzelmi és ideológiai töltetű kritikákat bírálva az aradi születésű, Izraelben élő elemző leszögezte: „A realpolitik sosem szép – de az ellenfél ignorálása még senkit nem tett győztessé”.
Dunda György kárpátaljai újságíró, Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója úgy értékelt: az amerikai elnök az Alaszkában tapasztalt vörösszőnyeges fogadtatásával gyakorlatilag legitimizálta a Kreml urát. A korábban belengetett oroszellenes szankciók helyett Donald Trump most újra Ukrajnára próbál komoly nyomást helyezni, amit a következőkkel indokol:
A fentebbiek tükrében az ukrán államfő nincs könnyű helyzetben, beszédes, hogy a Trump-Putyin találkozót is a korábbiaktól eltérően nagyon visszafogottan, semleges stílusban kommentálta, semmit sem utasított el alapból, csupán a háromoldalú találkozó mielőbbi szükségességét hangsúlyozta. Folytatás hétfőn Washingtonban.
Addig is marad a reménykedés, no meg az egyre nagyobb népharag által kísért erőszakos mozgósítás és a szűnni nem akaró katonatemetések. Augusztus 19-én az Ungvárhoz közeli Kincseshomokon a háború újabb kárpátaljai magyar áldozatát helyezik örök nyugalomra” – emlékeztetett Dunda György.
Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.
Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.
Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, ha ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra.
Irán hajlandó lemondani az atomfegyverről, és „nagyon közel” van a megállapodás – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!