Egyedül maradt Ausztria: Hollandia már nem ellenzi Bulgária schengeni csatlakozását – Láthatáron a teljes körű tagság

Értesülések szerint leghamarabb márciusban szűnhet meg a repülőtéri és a vízi határellenőrzés

Értesülések szerint leghamarabb márciusban szűnhet meg a repülőtéri és a vízi határellenőrzés

Hollandia egyetért Bulgária schengeni térséghez való csatlakozásával – jelentette be pénteken a holland igazságügyi minisztérium, véget vetve ezzel az ország hosszú ideje tartó ellenállásának a bolgár csatlakozással szemben.

Balogh Levente

2023. december 16., 09:052023. december 16., 09:05

„Örömmel jelentem be, hogy a holland kormány ma tájékoztatta a parlamentet arról, hogy támogatja Bulgária schengeni csatlakozását. Hollandia már korábban is kifejezte támogatását a schengeni vívmányok 2022 decemberében történő teljes körű alkalmazása mellett Románia esetében. Gratulálok mindkét országnak a jól végzett munkához!” – tette közzé péntek este Willemijn van Haaften bukaresti holland nagykövet.

A holland kormány döntésének hatályba lépéséhez még a hágai parlament szavazására is szükség van.

A döntés jó hír Románia számára is, amely Bulgáriához kapcsolódik az európai szabad mozgás térségéhez való csatlakozás folyamatában. Közvetve ugyanis egy Szófia elleni szavazás Bukarestet is blokkolta volna.

Mint ismeretes, Hollandia tavaly a bel- és igazságügyi tanácsban Bulgária csatlakozása ellen szavazott.

A holland álláspont enyhülése nyomán most már egyedül Ausztriától függ, hogy a Bel- és Igazságügyi Tanács megszavazza a két ország schengeni csatlakozását.

A holland bejelentés előtt Marija Gabriel bolgár külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva Bulgária schengeni csatlakozásra irányuló erőfeszítéseiről elmondta, hogy Szófia fenntartja álláspontját, amely szerint megértést tanúsít más országok belpolitikai helyzete iránt, de azt is, amit kemény munkával, erőfeszítésekkel és eredményekkel ért el.

Idézet
Fontos, hogy Bulgária továbbra is kitartson azon álláspontja mellett, hogy kiérdemelte a schengeni tagságot”

– mondta a bolgár miniszter. Idézte az Európai Bizottság október 18-i jelentését, amely szerint „Bulgária hatékony határőrizetet és szisztematikus határellenőrzést biztosító, hatékony határigazgatást vezetett be”. A jelentést egy sikeres misszió követte novemberben, mondta a bolgár külügyminiszter.

Egyidejűleg tárgyalásokat folytatnak Hollandiával és Ausztriával, de más tagállamok álláspontja is számít – mondta Marija Gabriel.

Mint megírtuk, Nikolaj Denkov bolgár miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben azt állította: Magyarország arra figyelmeztette Bulgáriát, hogy a schengeni bővítés ellen szavazhat, ha Bulgária fenntartja a területén áthaladó orosz gáz megemelt összegű tranzitdíját.

A szófiai kormány ennek nyomán a tranzitdíj elvetése mellett döntött.

Mint ismeretes, Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a héten arról beszélt, hogy a bécsi kormány sem ragaszkodik már a schengeni bővítést mereven elutasító álláspontjához. A bejelentés szerint Ausztria hozzájárul ahhoz, hogy a két ország két lépésben csatlakozzon, és az első lépésben csak a repülőtéri és a vízi határátkelőkön szüntessék be a határellenőrzést.

Ehhez azonban három feltételt is szabott.

Hétfőn leszögezte: az Európai Bizottságon a sor, hogy elfogadja a feltételeket. Az osztrák belügyminiszter rámutatott, az Európai Unió külső határainak megerősítése érdekében kéri az EB-től a határrendészek számának megháromszorozását és a határvédelmi infrastruktúra korszerűsítését elsősorban a bolgár-török és a román-szerb határon. Kéri továbbá a szárazföldi határellenőrzés szigorítását, valamint hogy Románia és Bulgária vegyen át menedékkérőket, főleg afgánokat és szíreket.

A Pro Tv kereskedelmi csatorna ugyanakkor saját értesüléseire hivatkozva azt állítja:

a Klaus Iohannis román államfő és Karl Nehammer osztrák kancellár közötti eheti tárgyalások nyomán Ausztria már nem fekszik keresztbe a schengeni bővítés előtt.

Ennek nyomán beleegyezik, hogy márciusban a repülőtéri és a vízi, októberben pedig a szárazföldi határokon is megszűnjön a határellenőrzés, ezzel pedig Románia és Bulgária is a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon.

Romániának és Bulgáriának eredetileg 2011-ben kellett volna a schengeni térséghez csatlakoznia, azonban azóta több nyugat-európai tagállam sorozatosan kifogásokat emelt a felvételük ellen, kezdetben a korrupció és az igazságszolgáltatás reformjának elmaradása miatt.

Miután tavaly decemberre úgy tűnt, hogy ezeket az aggodalmakat sikerült eloszlatni, és minden tagállam elismerte, hogy a két ország teljes mértékben teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülése előtt Hollandia és Ausztria is kifogásokat emelt.

Hollandiának Bulgáriával volt gondja: a holland kormány szerint a balkáni országban problémák vannak a jogállamisággal, ezért azok megoldásáig nem támogatta a schengeni csatlakozását. Romániával nincsenek problémái, de mivel a két ország csatlakozásáról csomagban szavaztak, a Bulgáriával szembeni vétó Romániát is érintette.

Ausztria jelezte: mivel nem tartja kielégítőnek az uniós külső határok védelmét, mert egy év alatt több mint százezer migráns érkezett EU-tagállamokon keresztül az országba, nem támogatja a schengeni övezet bővítését. A vétóról való lemondás fejében Bécs a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel. Románia és más európai országok lobbija ellenére Karl Nehammer osztrák kancellár továbbra is csak részben hajlandó módosítani álláspontját.

korábban írtuk

Bolgár miniszterelnök: Magyarország a schengeni bővítés vétójával fenyegetett a gáztranzitdíj emelése miatt
Bolgár miniszterelnök: Magyarország a schengeni bővítés vétójával fenyegetett a gáztranzitdíj emelése miatt

Magyarország arra figyelmeztette Bulgáriát, hogy a schengeni bővítés ellen szavazhat, ha Bulgária fenntartja a területén áthaladó orosz gáz megemelt összegű tranzitdíját – állította Nikolaj Denkov bolgár miniszterelnök.

korábban írtuk

Tovább ütné a vasat Románia a schengeni csatlakozás ügyében, jövőre döntést akar a teljes körű tagságról
Tovább ütné a vasat Románia a schengeni csatlakozás ügyében, jövőre döntést akar a teljes körű tagságról

Jövőre végleges döntést akar kicsikarni Ausztriából a román kormány az ország teljes körű schengeni csatlakozására vonatkozóan.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban
2025. augusztus 30., szombat

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését

Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését