Hirdetés

„Semmi nem marad belőlük”: Trump keményen megfenyegette Iránt

semmi

Beszólt. Donald Trump kemény csapásokkal fenyegette Iránt, szerint semmi nem marad az országból, ha nem teszi le a fegyvert

Fotó: Vidfelvétel/Truts Social/Donald Trump

Donald Trump amerikai elnök ismét cselekvésre szólította fel Iránt a konfliktus rendezése érdekében, ellenkező esetre az eddigieknél súlyosabb következményeket helyezett kilátásba vasárnap.

Krónika

2026. május 18., 08:262026. május 18., 08:26

Az elnök Truth Social közösségi oldalán az írta, hogy „Irán számára ketyeg az óra, és jobb, ha gyorsan mozgásba lendül, ellenkező esetben semmi nem marad belőlük”.

A CNN saját dorrásokra hivatkozva azt közölte, hogy J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, John Ratcliffe CIA-igazgató és Steve Witkoff különmegbízott részt vettek egy találkozón, amelyet az elnök virginiai golfklubjában tartottak.

Hirdetés

A találkozóra alig néhány órával azután került sor, hogy Trump visszatért Washingtonba egy nagy horderejű kínai látogatásról, amely szoros kapcsolatokat ápol Iránnal.

Trump egyre türelmetlenebb Teherán diplomáciai tárgyalásokkal kapcsolatos magatartásával szemben, és továbbra is frusztrálja a Hormuzi-szoros folyamatos lezárása és annak hatása a globális olajárakra.

Trump és csapata a pekingi látogatása alatt elhalasztotta a döntést arról, hogyan tovább Teheránnal kapcsolatban, és több kormányzati tisztviselő is azt mondta a CNN-nek, hogy meg akarják várni, hogyan alakulnak a tárgyalások Trump és a kínai vezető, Hszi Csin-ping között, mielőtt meghatároznák a további lépéseket.

Az elmúlt napokban Trump komolyabban fontolgatta az Iránban folytatott nagyszabású harci műveletek újraindítását, hogy így kényszerítse őket a háború befejezését célzó kompromisszumra – számolt be korábban a CNN –, annak ellenére, hogy ő maga inkább a konfliktus diplomáciai rendezését részesíti előnyben.

A tárgyalásokkal tisztában lévő források szerint

a Pentagon egy sor katonai célponttervet készített elő arra az esetre, ha Trump végül úgy döntene, hogy további csapásokat indít, beleértve az iráni energia- és infrastruktúra-létesítmények elleni célzott csapásokat is.

Trump vasárnap beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is – közölte a miniszterelnök szóvivője és egy amerikai tisztviselő a CNN-nel.

A fehér házi illetékesek azt közölték, hogy az elnök közvetlen nemzetbiztonsági tanácsadóival a hét elején összeül tanácskozni az iráni katonai műveletek esetleges folytatásáról.

Szintén vasárnap az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) közölte, hogy

az Irán ellen elrendelt tengerhajózási blokád részeként már 81 – iráni kikötőből indult, vagy külföldről oda tartó – kereskedelmi hajót akadályoztak meg abban, hogy elérje rendeltetési helyét.

Ezeken túl 4 hajót katonai erővel állítottak meg, miután megpróbálta átlépni a blokád vonalát – közölte a Közel-Keletért felelős amerikai katonai irányítási törzs.

Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője a CBS televízió vasárnapi politikai magazinjának adott interjúban elismerte, hogy az iráni katonai művelet megindulása óta jelentősen megdrágult üzemanyag problémát jelent az amerikai polgároknak, és a többi között azt hangoztatta, hogy a kormány azon dolgozik, hogy növekedjenek a bérek, ami ellensúlyozza az áremelkedést.

Az Iránnal kapcsolatos lépéseket indokolva kifejtette, hogy

Trump próbál egyensúlyt találni a külpolitikai megfontolások között, valamint hozzátette: „nem akarjuk, hogy gyerekeink és unokáink egy olyan világot örököljenek, amelyben Irán nukleáris fegyverrel rendelkezik”.

Irán részéről nincsenek új jelek arra, hogy a legfelső vezetők hajlandók lennének engedni. Az iráni média vasárnap arról számolt be, hogy Pakisztán belügyminisztere, Mohszin Nakvi találkozott iráni vezető tisztségviselőkkel, köztük Maszud Peszeskján elnökkel.

Pakisztán az amerikai–iráni béketárgyalások során fő közvetítőként lépett fel.

A találkozók során a teheráni tisztviselők kijelentették, hogy az Egyesült Államok jelenléte a Közel-Keleten instabilitást okoz a régióban.

Az Iránhoz kapcsolódó Tasznim hírügynökség szerint Peszeskján elmondta, hogy az Egyesült Államok és Izrael „mindig is megpróbálta egymás ellen kijátszani az iszlám nemzeteket megosztó projektekkel és a bizalmatlanság szításával”, miközben „Irán őszinte, stabil kapcsolatokat keres a régió iszlám országaival, a jószomszédi viszony alapján”.

Dróntámadás az Egyesült Arab Emírségek atomerőműve ellen
Az Egyesült Arab Emírségek közölte, hogy vasárnap egy dróncsapás tüzet okozott az ország atomerőműve közelében, és az esetet „veszélyes eszkalációnak” nevezte.
A hatóságok vizsgálják a támadás forrását. Az ország védelmi minisztériuma szerint három drón hatolt be az Egyesült Arab Emírségek területére a „nyugati határ irányából”.
Kettőt sikerült elfogni, a harmadik drón azonban eltalált egy áramfejlesztőt az abu-dzabi Barakah atomerőmű „belső kerületén kívül”, ami tüzet okozott.
A helyi hatóságok szerint sérültekről nem érkezett jelentés, és az incidens nem befolyásolta a sugárbiztonsági szintet.
Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma „elfogadhatatlan agressziós cselekménynek” nevezte a támadást, és kijelentette, hogy jogában áll reagálni bármilyen ellenséges cselekményre.
Hozzátette, hogy „a békés célú atomenergia-létesítmények megcélzása a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmánya és a humanitárius jog elveinek nyilvánvaló megsértése”.
Az ország védelmi minisztériuma közben kijelentette, hogy „határozottan szembeszáll minden olyan kísérlettel, amely az ország biztonságát veszélyezteti”.
A hatóságok nem közölték, honnan indították a drónt. Az Egyesült Arab Emírségek korábban azzal vádolta Iránt, hogy a síita állam áll a régióban februárban kitört háború óta az ország energia- és gazdasági infrastruktúrája ellen elkövetett támadások mögött. Eközben Szaúd-Arábia is bejelentette: három, Irak irányából érkező drónt lőtt le a légvédelme. A támadások nyomán tovább nőtt az olajár. A Brent nyersolaj határidős árfolyama 2,03 dollárral, azaz 1,86 százalékkal emelkedett, elérve a hordónkénti 111,29 dollárt. Az amerikai West Texas Intermediate nyersolaj hordónkénti ára 107,73 dollár volt, ami 2,19 dollárral, azaz 2,19 dollárral magasabb.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 29., szombat

Még idén elindulhatnak Magyarországon az első vagyonvisszaszerzési vizsgálatok

Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.

Még idén elindulhatnak Magyarországon az első vagyonvisszaszerzési vizsgálatok
Hirdetés
2026. augusztus 28., péntek

Nicușor Dan: Bukarest felszólította Ukrajnát, hogy egy bizonyos hajótípust ne támadjon a Fekete-tengeren

Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.

Nicușor Dan: Bukarest felszólította Ukrajnát, hogy egy bizonyos hajótípust ne támadjon a Fekete-tengeren
2026. augusztus 28., péntek

Trump szerint nem kell aggódni amiatt, hogy Putyin megtámadhatja a NATO-t

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.

Trump szerint nem kell aggódni amiatt, hogy Putyin megtámadhatja a NATO-t
2026. augusztus 28., péntek

Washington továbbra is úgy akar békét, hogy nem tárgyal Iránnal

Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.

Washington továbbra is úgy akar békét, hogy nem tárgyal Iránnal
Hirdetés
2026. augusztus 27., csütörtök

Moszkva azt mondja, ukrán volt a román gázmezőnél kilőtt drón, és Londont fenyegeti

Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Moszkva azt mondja, ukrán volt a román gázmezőnél kilőtt drón, és Londont fenyegeti
2026. augusztus 27., csütörtök

Oroszország kiutasít egy román diplomatát

Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.

Oroszország kiutasít egy román diplomatát
Oroszország kiutasít egy román diplomatát
2026. augusztus 27., csütörtök

Oroszország kiutasít egy román diplomatát

2026. augusztus 27., csütörtök

Kiderült, mely NATO-tagállamok elleni orosz fenyegetés válthatta ki a CIA-igazgató moszkvai látogatását

John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.

Kiderült, mely NATO-tagállamok elleni orosz fenyegetés válthatta ki a CIA-igazgató moszkvai látogatását
Hirdetés
2026. augusztus 27., csütörtök

Magyar Péter a román atomerőműre mutogatva jelentette be: Paks a csúcson!

A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.

Magyar Péter a román atomerőműre mutogatva jelentette be: Paks a csúcson!
2026. augusztus 26., szerda

Washington világszerte felfüggesztette a vízumkiadásokat

Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.

Washington világszerte felfüggesztette a vízumkiadásokat
2026. augusztus 26., szerda

Putyin esetleges NATO elleni európai provokációját lehetett hivatott megelőzni a CIA-igazgató váratlan moszkvai látogatása

Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.

Putyin esetleges NATO elleni európai provokációját lehetett hivatott megelőzni a CIA-igazgató váratlan moszkvai látogatása
Hirdetés
Hirdetés