Hirdetés

„Semmi nem marad belőlük”: Trump keményen megfenyegette Iránt

semmi

Beszólt. Donald Trump kemény csapásokkal fenyegette Iránt, szerint semmi nem marad az országból, ha nem teszi le a fegyvert

Fotó: Vidfelvétel/Truts Social/Donald Trump

Donald Trump amerikai elnök ismét cselekvésre szólította fel Iránt a konfliktus rendezése érdekében, ellenkező esetre az eddigieknél súlyosabb következményeket helyezett kilátásba vasárnap.

Krónika

2026. május 18., 08:262026. május 18., 08:26

Az elnök Truth Social közösségi oldalán az írta, hogy „Irán számára ketyeg az óra, és jobb, ha gyorsan mozgásba lendül, ellenkező esetben semmi nem marad belőlük”.

A CNN saját dorrásokra hivatkozva azt közölte, hogy J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, John Ratcliffe CIA-igazgató és Steve Witkoff különmegbízott részt vettek egy találkozón, amelyet az elnök virginiai golfklubjában tartottak.

Hirdetés

A találkozóra alig néhány órával azután került sor, hogy Trump visszatért Washingtonba egy nagy horderejű kínai látogatásról, amely szoros kapcsolatokat ápol Iránnal.

Trump egyre türelmetlenebb Teherán diplomáciai tárgyalásokkal kapcsolatos magatartásával szemben, és továbbra is frusztrálja a Hormuzi-szoros folyamatos lezárása és annak hatása a globális olajárakra.

Trump és csapata a pekingi látogatása alatt elhalasztotta a döntést arról, hogyan tovább Teheránnal kapcsolatban, és több kormányzati tisztviselő is azt mondta a CNN-nek, hogy meg akarják várni, hogyan alakulnak a tárgyalások Trump és a kínai vezető, Hszi Csin-ping között, mielőtt meghatároznák a további lépéseket.

Az elmúlt napokban Trump komolyabban fontolgatta az Iránban folytatott nagyszabású harci műveletek újraindítását, hogy így kényszerítse őket a háború befejezését célzó kompromisszumra – számolt be korábban a CNN –, annak ellenére, hogy ő maga inkább a konfliktus diplomáciai rendezését részesíti előnyben.

A tárgyalásokkal tisztában lévő források szerint

a Pentagon egy sor katonai célponttervet készített elő arra az esetre, ha Trump végül úgy döntene, hogy további csapásokat indít, beleértve az iráni energia- és infrastruktúra-létesítmények elleni célzott csapásokat is.

Trump vasárnap beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is – közölte a miniszterelnök szóvivője és egy amerikai tisztviselő a CNN-nel.

A fehér házi illetékesek azt közölték, hogy az elnök közvetlen nemzetbiztonsági tanácsadóival a hét elején összeül tanácskozni az iráni katonai műveletek esetleges folytatásáról.

Szintén vasárnap az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) közölte, hogy

az Irán ellen elrendelt tengerhajózási blokád részeként már 81 – iráni kikötőből indult, vagy külföldről oda tartó – kereskedelmi hajót akadályoztak meg abban, hogy elérje rendeltetési helyét.

Ezeken túl 4 hajót katonai erővel állítottak meg, miután megpróbálta átlépni a blokád vonalát – közölte a Közel-Keletért felelős amerikai katonai irányítási törzs.

Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője a CBS televízió vasárnapi politikai magazinjának adott interjúban elismerte, hogy az iráni katonai művelet megindulása óta jelentősen megdrágult üzemanyag problémát jelent az amerikai polgároknak, és a többi között azt hangoztatta, hogy a kormány azon dolgozik, hogy növekedjenek a bérek, ami ellensúlyozza az áremelkedést.

Az Iránnal kapcsolatos lépéseket indokolva kifejtette, hogy

Trump próbál egyensúlyt találni a külpolitikai megfontolások között, valamint hozzátette: „nem akarjuk, hogy gyerekeink és unokáink egy olyan világot örököljenek, amelyben Irán nukleáris fegyverrel rendelkezik”.

Irán részéről nincsenek új jelek arra, hogy a legfelső vezetők hajlandók lennének engedni. Az iráni média vasárnap arról számolt be, hogy Pakisztán belügyminisztere, Mohszin Nakvi találkozott iráni vezető tisztségviselőkkel, köztük Maszud Peszeskján elnökkel.

Pakisztán az amerikai–iráni béketárgyalások során fő közvetítőként lépett fel.

A találkozók során a teheráni tisztviselők kijelentették, hogy az Egyesült Államok jelenléte a Közel-Keleten instabilitást okoz a régióban.

Az Iránhoz kapcsolódó Tasznim hírügynökség szerint Peszeskján elmondta, hogy az Egyesült Államok és Izrael „mindig is megpróbálta egymás ellen kijátszani az iszlám nemzeteket megosztó projektekkel és a bizalmatlanság szításával”, miközben „Irán őszinte, stabil kapcsolatokat keres a régió iszlám országaival, a jószomszédi viszony alapján”.

Dróntámadás az Egyesült Arab Emírségek atomerőműve ellen
Az Egyesült Arab Emírségek közölte, hogy vasárnap egy dróncsapás tüzet okozott az ország atomerőműve közelében, és az esetet „veszélyes eszkalációnak” nevezte.
A hatóságok vizsgálják a támadás forrását. Az ország védelmi minisztériuma szerint három drón hatolt be az Egyesült Arab Emírségek területére a „nyugati határ irányából”.
Kettőt sikerült elfogni, a harmadik drón azonban eltalált egy áramfejlesztőt az abu-dzabi Barakah atomerőmű „belső kerületén kívül”, ami tüzet okozott.
A helyi hatóságok szerint sérültekről nem érkezett jelentés, és az incidens nem befolyásolta a sugárbiztonsági szintet.
Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma „elfogadhatatlan agressziós cselekménynek” nevezte a támadást, és kijelentette, hogy jogában áll reagálni bármilyen ellenséges cselekményre.
Hozzátette, hogy „a békés célú atomenergia-létesítmények megcélzása a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmánya és a humanitárius jog elveinek nyilvánvaló megsértése”.
Az ország védelmi minisztériuma közben kijelentette, hogy „határozottan szembeszáll minden olyan kísérlettel, amely az ország biztonságát veszélyezteti”.
A hatóságok nem közölték, honnan indították a drónt. Az Egyesült Arab Emírségek korábban azzal vádolta Iránt, hogy a síita állam áll a régióban februárban kitört háború óta az ország energia- és gazdasági infrastruktúrája ellen elkövetett támadások mögött. Eközben Szaúd-Arábia is bejelentette: három, Irak irányából érkező drónt lőtt le a légvédelme. A támadások nyomán tovább nőtt az olajár. A Brent nyersolaj határidős árfolyama 2,03 dollárral, azaz 1,86 százalékkal emelkedett, elérve a hordónkénti 111,29 dollárt. Az amerikai West Texas Intermediate nyersolaj hordónkénti ára 107,73 dollár volt, ami 2,19 dollárral, azaz 2,19 dollárral magasabb.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 14., szerda

„A mi új és gyönyörű Grönlandunk” – Trump nagyszabású kitermelési terveket jelentett be

Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.

„A mi új és gyönyörű Grönlandunk” – Trump nagyszabású kitermelési terveket jelentett be
Hirdetés
2026. október 14., szerda

Magyarország-szerte trükköztek a romániai ékszertolvajok 

Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.

Magyarország-szerte trükköztek a romániai ékszertolvajok 
2026. október 14., szerda

Tüdőrákot diagnosztizáltak XIV. Leó pápánál

Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.

Tüdőrákot diagnosztizáltak XIV. Leó pápánál
2026. október 13., kedd

Kormánybuktatás: útilaput kötöttek a botrányt kirobbantó athéni nagykövet talpára

Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.

Kormánybuktatás: útilaput kötöttek a botrányt kirobbantó athéni nagykövet talpára
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Az ukrajnai tűzszünet ügyét szolgálja a Putyinnal kötött dízelmegállapodás? Washington szerint igen

Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.

Az ukrajnai tűzszünet ügyét szolgálja a Putyinnal kötött dízelmegállapodás? Washington szerint igen
2026. október 13., kedd

Folytatódott a hajók elleni vadászat a Fekete-tengeren

Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.

Folytatódott a hajók elleni vadászat a Fekete-tengeren
2026. október 13., kedd

A kárpátaljai pártok és a magyar kormány üdvözlik az ukrán oktatási törvény módosítását, a Fidesz elégedetlen

Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.

A kárpátaljai pártok és a magyar kormány üdvözlik az ukrán oktatási törvény módosítását, a Fidesz elégedetlen
Hirdetés
2026. október 12., hétfő

Áttörés: az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló törvényt

Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.

Áttörés: az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló törvényt
2026. október 12., hétfő

Kormánybuktatás: Trump a botrányt kirobbantó athéni nagykövet menesztését fontolgatja

Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.

Kormánybuktatás: Trump a botrányt kirobbantó athéni nagykövet menesztését fontolgatja
2026. október 11., vasárnap

Trump szerint energetikai tűzszünet lépett életbe, Zelenszkij nem tud róla, de üdvözli

Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.

Trump szerint energetikai tűzszünet lépett életbe, Zelenszkij nem tud róla, de üdvözli
Hirdetés
Hirdetés