Fotó: Facebook/European Commission
Az Európai Bizottság kedden 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként – közölte a brüsszeli testület.
2023. augusztus 22., 15:292023. augusztus 22., 15:29
2023. augusztus 22., 15:302023. augusztus 22., 15:30
A közlemény szerint a támogatással az Európai Unió arra törekszik, hogy stabil, kiszámítható pénzügyi segítséget adjon Ukrajnának azonnali finanszírozási szükségleteinek fedezésében.
A hitel formájában nyújtott támogatás célja, hogy segítsen Ukrajnának a bérek és nyugdíjak kifizetésének folytatásában, valamint az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatásának fenntartásában. Lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és az Oroszország indította háborúban lerombolt infrastruktúra helyreállítását - áll a brüsszeli végrehajtó EU-testület közleményében.
és megfelelt a jelentéstételi követelményeknek, amelyek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. Ukrajna jelentős előrelépést ért el a pénzügyi stabilitás fokozása, a jogállamiság megerősítése, a gázellátási rendszer javítása, az energiahatékonyság ösztönzése és a jobb üzleti környezet előmozdítása terén – közölte a bizottság.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kifizetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott:
és a támogatásunk jóval 2023 után is folytatódni fog. Továbbra is határozottan Ukrajna mellett állunk, és a 2024-2027-es időszakra akár 50 milliárd eurós támogatást is javaslunk”.
Az EU a háború kezdete óta 76 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának – derül ki a brüsszeli közleményből.
Egy másik, szintén keddi, a totalitárius és önkényuralmi rendszerek áldozatainak európai emléknapja alkalmából közzétett brüsszeli közleményben ugyanakkor Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke és Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos úgy fogalmazott:
„Folytatni fogjuk munkánkat az emlékezés előmozdítása érdekében, és tényekkel fogunk szolgálni az ilyen torzítások lebontása érdekében” – hívták fel a figyelmet nyilatkozatukban. Kiemelték, hogy 84 évvel ezelőtt, augusztus 23-án írták alá német–szovjet megnemtámadási szerződést, a Molotov–Ribbentrop-paktumot, majd sokkal később kitört a második világháború, amely az európai történelem egyik legsötétebb fejezetét nyitotta meg.
Emlékük nem merül feledésbe, és megerősítjük elkötelezettségünket, hogy ilyen tragédiák soha többé ne ismétlődhessenek meg” – írták a biztosok. Hozzátették:
„A második világháború után békés Európát, a demokráciák unióját építettük fel. Erős demokratikus intézményeket építettünk olyan országokban, ahol nem is olyan régen még a tekintélyelvűség fojtogató igája alatt éltek az emberek. Legyőztük a háborút és az elnyomást, hogy szabad és egyenlő állampolgárokként éljünk egy olyan unióban, amely a békére, a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra épül. Túlléptünk a félelem és a nacionalizmus történelmén, hogy a béke és az unió közös projektjét építsük.
– hangsúlyozták. Az uniós biztosok szerint, továbbra is támogatni kell Ukrajnát, ameddig csak szükséges, mivel ez a háború az európai demokráciák védelméről is szól. „A szabadságunk nem alku tárgya, ahogy Ukrajnáé sem” – húzták alá nyilatkozatukban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Iránnal folytatandó tárgyalásokra: kijelentette, hogy mostantól kártérítést követel az országtól a múltbeli jogsértésekért.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!