
Fotó: Facebook/European Commission
Az Európai Bizottság kedden 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként – közölte a brüsszeli testület.
2023. augusztus 22., 15:292023. augusztus 22., 15:29
2023. augusztus 22., 15:302023. augusztus 22., 15:30
A közlemény szerint a támogatással az Európai Unió arra törekszik, hogy stabil, kiszámítható pénzügyi segítséget adjon Ukrajnának azonnali finanszírozási szükségleteinek fedezésében.
A hitel formájában nyújtott támogatás célja, hogy segítsen Ukrajnának a bérek és nyugdíjak kifizetésének folytatásában, valamint az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatásának fenntartásában. Lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és az Oroszország indította háborúban lerombolt infrastruktúra helyreállítását - áll a brüsszeli végrehajtó EU-testület közleményében.
és megfelelt a jelentéstételi követelményeknek, amelyek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. Ukrajna jelentős előrelépést ért el a pénzügyi stabilitás fokozása, a jogállamiság megerősítése, a gázellátási rendszer javítása, az energiahatékonyság ösztönzése és a jobb üzleti környezet előmozdítása terén – közölte a bizottság.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kifizetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott:
és a támogatásunk jóval 2023 után is folytatódni fog. Továbbra is határozottan Ukrajna mellett állunk, és a 2024-2027-es időszakra akár 50 milliárd eurós támogatást is javaslunk”.
Az EU a háború kezdete óta 76 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának – derül ki a brüsszeli közleményből.
Egy másik, szintén keddi, a totalitárius és önkényuralmi rendszerek áldozatainak európai emléknapja alkalmából közzétett brüsszeli közleményben ugyanakkor Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke és Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos úgy fogalmazott:
„Folytatni fogjuk munkánkat az emlékezés előmozdítása érdekében, és tényekkel fogunk szolgálni az ilyen torzítások lebontása érdekében” – hívták fel a figyelmet nyilatkozatukban. Kiemelték, hogy 84 évvel ezelőtt, augusztus 23-án írták alá német–szovjet megnemtámadási szerződést, a Molotov–Ribbentrop-paktumot, majd sokkal később kitört a második világháború, amely az európai történelem egyik legsötétebb fejezetét nyitotta meg.
Emlékük nem merül feledésbe, és megerősítjük elkötelezettségünket, hogy ilyen tragédiák soha többé ne ismétlődhessenek meg” – írták a biztosok. Hozzátették:
„A második világháború után békés Európát, a demokráciák unióját építettük fel. Erős demokratikus intézményeket építettünk olyan országokban, ahol nem is olyan régen még a tekintélyelvűség fojtogató igája alatt éltek az emberek. Legyőztük a háborút és az elnyomást, hogy szabad és egyenlő állampolgárokként éljünk egy olyan unióban, amely a békére, a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra épül. Túlléptünk a félelem és a nacionalizmus történelmén, hogy a béke és az unió közös projektjét építsük.
– hangsúlyozták. Az uniós biztosok szerint, továbbra is támogatni kell Ukrajnát, ameddig csak szükséges, mivel ez a háború az európai demokráciák védelméről is szól. „A szabadságunk nem alku tárgya, ahogy Ukrajnáé sem” – húzták alá nyilatkozatukban.
Nicușor Dan román államfő péntek este bejelentette, hogy Románia csatlakozik Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Japán nyilatkozatba foglalt álláspontjához.
Donald Trump amerikai elnök szerint az iráni konfliktust katonai értelemben már megnyerte az Egyesült Államok, a NATO-szövetségesek pedig nem akartak csatlakozni az iráni atomfenyegetés kiiktatásához.
Az Eid al-Fitr, a ramadán végét jelző muszlim ünnep hajnalán Izrael és Irán rakéta- és dróntámadásokat indított egymás ellen, miközben több öböl menti ország légvédelme is működésbe lépett.
Az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós támogatási hitel továbbra is blokkolva van, mert egy tagállami vezető nem tartja a szavát, de az ígértünket teljesíteni fogjuk, így vagy úgy – jelentette ki Ursula von der Leyen Brüsszelben.
Kevesebb mint 12 óra alatt iráni rakéták kétszer is eltalálták Katar Rasz Laffan ipari városát, hatalmas károkat okozva a Perzsa-öbölbeli állam ezen kulcsfontosságú energiaipari központjában.
Miután szerdán lezárult a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok regisztrációja, az utolsó szavazási levélcsomagok is elindulnak a külhoni magyarokhoz. A DK azzal riogat, hogy négy listás mandátum sorsáról is dönthetnek.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Az Európai Unió vezetői csütörtökön komoly nyomást szeretnének gyakorolni Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, hogy rábírják őt az Ukrajna számára létfontosságú, 90 milliárd eurós uniós hitellel szembeni ellenállás feladására – közölte a <a href="https://www.reuters.com/business/energy/eu-leaders-press-hungarys-orban-lift-
Orosz Telegram-csatornák a helyiek beszámolóira hivatkozva arról számoltak be, hogy az ukrán erők csütörtökre virradóra dróncsapást indítottak a megszállt Krím-félszigeten fekvő Szevasztopol városa ellen.
Donald Trump elnök amerikai idő szerint szerdán este azzal fenyegetőzött, hogy „teljes egészében felrobbantja” Irán legnagyobb gázmezőjét, a Dél-Parszt.
szóljon hozzá!