Nagy a tét. Az Ilie Bolojan vezette kormány lehet a következő, amelyet bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatnak, de a negatív rekordot nem ő fogja tartani
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Nehéz próbatételnek néz elébe az Ilie Bolojan vezette bukaresti kormány, miután kedden szavaz a parlament az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról. A kormánybuktató kezdeményezést éppen a PSD terjesztette be a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) és a PACE – Románia az első frakcióval közösen. Összeállításunkból kiderül, hány alkalommal nyújtottak be eddig bizalmatlansági indítványt, és hány kormányt sikerült megbuktatni Bukarestben.
2026. május 04., 18:532026. május 04., 18:53
Ilie Bolojan tavaly júniusban beiktatott kormányának sima bukását vetítik előre a parlamenti erőviszonyok a román baloldal és a szélsőjobb közös bizalmatlansági indítványának mai szavazásán. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ alkotta koalíció ugyanis kisebbségbe került a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a kormányból való kilépése után, ugyanakkor ha megbukik, nem a Bolojan-kormány tartja majd a legrövidebb ideig hatalmon levő kabinet negatív rekordját.
Összeállításunkból kiderül, hány alkalommal nyújtottak be eddig bizalmatlansági indítványt, és hány kormányt sikerült megbuktatni Bukarestben.
Az 1989-es rendszerváltás óta 51 alkalommal próbáltak bizalomatlansági indítvánnyal kormányt buktatni. Az első ilyen kísérlet 1993. március 14-én zajlott a Nicolae Văcăroiu-kormány ellen, a legutóbbi pedig 2025 decemberében, a Bolojan-kormány ellen. Az évek során ugyanakkor mindössze hat bizalmatlansági indítvány ment át a román törvényhozáson.
Az eljárásrendnek megfelelően ismertették szerdán a parlament két házának együttes ülésén az Ilie Bolojan vezette kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány szövegét.
Bár korábban is voltak kísérletek,
amely nyomán az Emil Boc vezette kormány lett az első 1989 után, amelyet ilyen eljárással leváltottak. Az Emil Boc vezette első kormányt 2008. december 22-én iktatták be, és 2009. október 13-án, 295 napos hivatali idő után menesztették bizalmatlansági indítvány útján.
a PSD támogatásával, amely éppen akkor távozott a kormányból. Boc ezután is központi szereplő maradt a Demokrata-Liberális Pártban (PDL), és később visszatért a kormány élére, ami azt mutatja, hogy egy bizalmatlansági indítvány nem feltétlenül jelenti a politikai karrier végét.
Mihai Răzvan Ungureanu kormányát 2012. február 9-én iktatták be, és 2012. április 27-én,
Az „Állítsák meg a zsarolható kormányt. Így nem, soha!” című indítványt 235 szavazattal fogadták el a szükséges 231 helyett. A bukás után a kabinet 10 napig ügyvivő kormányként folytatta munkáját, az új kormány beiktatásáig.
A Sorin Grindeanu-kormányt 2017. január 4-én iktatták be, és 2017. június 20-án, 167 napos mandátum után bukott meg.
amiért nem volt hajlandó felvállalni az igazságügyi törvények módosítását. A végső szavazás eredménye 241 igen és 10 nem volt, az eset pedig a román szociáldemokraták egyik leglátványosabb belső konfliktusaként maradt meg az emlékezetben.
A Viorica Dăncilă-kormányt 2018. január 29-én iktatták be, és 2019. október 10-én, körülbelül 645 napos hivatali idő után váltották le. A bizalmatlansági indítványt 245 érvényes szavazatból 238-cal fogadták el a szükséges 233-hoz képest, ami egyértelmű, de nem elsöprő parlamenti győzelmet jelent. A kormánybuktatást az ellenzék széles koalíciója támogatta, beleértve a PNL-t, az USR-t, a PMP-t, az RMDSZ-t és a Pro Romániát, valamint független képviselőket és a kisebbségi képviselők egy részét.
Ludovic Orban első kormányát 2019. november 4-én iktatták be, és 2020. február 5-én, 94 nap után váltották le. A bizalmatlansági indítványt 261 igen és 139 nem szavazattal fogadták el, miután a kormány felelősséget vállalt a polgármesterek kétfordulós választásáról szóló törvényjavaslatért.
Orban pedig ezt követően is fontos szerepet játszott a liberális pártban.
A Florin Cîţu vezette kormányt 2020. december 23-án iktatták be, és 2021. október 5-én, 286 nap után váltották le. A bizalmatlansági indítvány 281 igen és 0 nem szavazatot kapott, ami a legnagyobb arányú támogatás, amelyet valaha egy román kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány kapott.
Az 1989 utáni Románia leghosszabb ideig fennálló kormánya Nicolae Văcăroiu kabinetje volt, amely megszakítás nélkül 1484 napig „uralkodott”. Őt követte Adrian Năstase – 1464 napig – és Călin Popescu Tăriceanu – 1454 napig, utóbbi két kabinetben. A három kormány közül egyik sem esett bizalmatlansági indítvány áldozatául.
Hogyan zajlik a bizalmi szavazás?
Mint ismeretes, a bizalmi szavazás nem elektronikus úton, hanem golyós szavazással zajlik. Az ülésteremben két urnát – egy feketét és egy fehéret – állítanak fel, majd mindegyik törvényhozó egy fekete és egy fehér golyót kap. Ha a feketét fekete, a fehéret pedig fehér urnába dobja, az azt jelenti, hogy támogatja az indítványt. Ha a fekete golyó fehér, a fehér pedig fekete urnába kerül, az ellenszavazatnak számít. A törvényhozók névsor szerint szavaznak, először a szenátorok, majd a képviselők. Ugyanakkor nem kötelező szavazni: előfordult, hogy a kormányoldal egyenesen megtiltotta törvényhozóinak, hogy voksoljanak, nehogy megszavazzák a bizalmatlansági indítványt. Jelenleg 233 szavazatra van szükség ahhoz, hogy a kormány megbukjon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!