Hirdetés

Trump már nemcsak Németországból, hanem más európai helyszínekről is kivonná az amerikai csapatokat

Trump

Kivonulnak? Trump megharagudott európai NATO-szövetségeseire, ezért az amerikai csapatok kivonását fontolgatja

Fotó: Amerikai védelmi minisztérium

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.

Krónika

2026. május 01., 09:382026. május 01., 09:38

Trump bejelentése nem véletlen: jelenleg feszült a viszony Washington és több európai szövetséges között az iráni háborúval kapcsolatban – írja a Le Figaro.

„Hamarosan döntés születik” – írta Trump a Truth Social platformon, anélkül, hogy részleteket adott volna egy esetleges kivonulás mértékéről vagy ütemezéséről.

Hirdetés

A Fehér Ház lakójának nyilatkozatai

az amerikai katonai jelenlét lehetséges átalakítására utalnak Európában, mivel Washington rossz szemmel nézi, hogy egyes szövetségesek nem vesznek részt az iráni konfliktusban.

Szerdán Trump azt mondta, hogy a német kancellárral, Friedrich Merzzel folytatott kemény szóváltás után az amerikai csapatok németországi létszámának csökkentését is fontolgatja.

Merz kijelentette, hogy „az amerikaiaknak nyilvánvalóan nincs stratégiájuk” Iránnal kapcsolatban, és hogy Teherán „megalázza” a világ első számú hatalmát – az amerikai elnök keményen reagált a szavaira.

Merz nem válaszolt közvetlenül Trump katonai kivonulással kapcsolatos fenyegetéseire, de a NATO keretében egy „megbízható transzatlanti partnerség” fenntartása mellett érvelt.

Az elnök a Fehér Házban lévő dolgozószobájában tartott egyik csütörtöki esemény keretében az esetleges csapatkivonásra vonatkozó kérdésekre válaszolva azzal felelt, hogy „igen, valószínűleg, miért is ne tenném?”.

Trump úgy fogalmazott, hogy „Olaszország egyáltalán nem volt segítségünkre, Spanyolország pedig borzasztó, teljesen borzasztó volt”.

Az elnök megismételte korábbi kifogását, miszerint az említett európai szövetségesek „nem voltak ott, amikor szükség lett volna rájuk”.

„Minden esetben azt mondták, hogy nem akarnak belekeveredni, pedig ők használják a Hormuzi-szorost, mi nem” – hangoztatta Trump az európai országok elzárkózó hozzáállását bírálva.

Megismételte a német kancellár felé megfogalmazott kritikáját is, amiért Friedrich Merz bírálta az Egyesült Államok iráni műveletét. Donald Trump úgy vélekedett, hogy a német kormányfő „szörnyű munkát végez”, országa bevándorlási és energetikai, valamint számos egyéb gonddal, emellett pedig az Ukrajna jelentette nagy problémával küzd.

Megjegyezte: azzal a céllal a német kancellár is egyetért, hogy Irán nem juthat atomfegyver birtokába, és az Egyesült Államok pontosan ennek megvalósítását vitte végbe tökéletesen.

Donald Trump közölte, nincs ellenvetése, hogy Irán szerepeljen a június 11-én kezdődő Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában rendezendő labdarúgó-világbajnokságon.

Ezt arra reagálva mondta, hogy Gianni Infantino, a sportág nemzetközi szövetségének (FIFA) elnöke ragaszkodik ahhoz, hogy az eredeti terveknek megfelelően az ázsiai ország válogatottja az Egyesült Államokban lépjen pályára.

„Hagyjuk őket, hadd játszanak jól” – fogalmazott, és hozzátette, hogy „ha Gianni mondta ezt, akkor nekem az rendben van”.

Olaszország, Spanyolország és Németország az amerikai hadsereg fontos támaszpontjainak ad otthont, amelyeket légi, tengeri és logisztikai műveletekhez, valamint más régiókban történő katonai bevetések kiindulópontjaként használnak.

Ezen erők esetleges csökkentése jelentős változást jelentene az Egyesült Államok európai katonai jelenlétében, és hatással lehet a NATO gyorsreagálási képességére.

Korábbi információk szerint Washington más, a nyugati szövetségesekre gyakorolt nyomásgyakorló intézkedéseket is mérlegel.

Ezek között szerepelne Spanyolország NATO-tagságának felfüggesztése és az Egyesült Államok Falkland-szigetekkel kapcsolatos álláspontjának felülvizsgálata is, válaszul arra, hogy egyes partnerek nem nyújtottak támogatást az Iránnal folytatott konfliktusban.

A Dél-Atlanti-óceánon fekvő brit tengerentúli területet Argentína is magáénak tartja, ami 1982-ben katonai konfliktushoz vezetett.

Az Egyesült Államok hagyományosan az Egyesült Királyság álláspontját támogatta, és egy esetleges hozzáállásváltozás érzékeny diplomáciai következményekkel járna a Londonnal való kapcsolatokban.

Egyébként egyes értesülések szerint

az amerikai csapatkivonásoknak Közép-Európa lehetne a nyertese, egyes egységeket ugyanis Magyarországra, Lengyelországba és Romániába vezényelhetnek át.

Az Egyesült Államok nemzetközi kezdeményezést indít a Hormuzi-szoros zavartalan hajózhatóságának érdekében
Az Egyesült Államok nemzetközi kezdeményezést jelentett be a Hormuzi-szoros szabad és zavartalan hajózhatóságának megteremtése érdekében, amihez csatlakozó partnereket vár – közölte a washingtoni külügyminisztérium csütörtökön.
A külügyi tárca szándéka szerint Tengerészeti Szabadság Konstrukció (Maritime Freedom Construct – MFC) néven elindított diplomáciai kezdeményezés koordinációs platformot jelentene a csatlakozó országok számára a Hormuzi-szoros kereskedelmi hajóforgalmának védelme és zavartalansága érdekében, egyben fokozva a nyomást az iráni vezetésen.
Az amerikai külügyminisztérium a világ csaknem minden amerikai külképviseletét arra utasította, hogy a helyi kormányokat csatlakozásra biztassa, a diplomáciai kezdeményezés Fehéroroszország, Oroszország, Kína és Kuba csatlakozásával nem számol.
„Ez az elkötelezettség tükrözi a széles nemzetközi konszenzust arról, hogy koordinált fellépésre van szükség Irán tengerhajózást érintő provokációival szemben, és a hajózás jogának és szabadságának biztosítása érdekében a Hormuzi-szorosban” – írta a tárca.
A tervek szerint az MFC középpontja Washingtonban lenne, és koordinációs pontként működne Marco Rubio külügyminiszter irányítása alatt.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 16., szombat

A jobboldali nyilvánosság elleni fellépéssel vádolta a kormányt Orbán Viktor

A jobboldali nyilvánosság elleni fellépéssel vádolta a kormányt Orbán Viktor volt miniszterelnök a Magyar Nemzet online oldalán szombaton közzétett interjúban.

A jobboldali nyilvánosság elleni fellépéssel vádolta a kormányt Orbán Viktor
Hirdetés
2026. május 15., péntek

Történelmi jelentőségűnek tartják a kínai-amerikai csúcstalálkozót Pekingben

Történelmi jelentőségűnek nevezte a Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök pekingi csúcstalálkozóját Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken.

Történelmi jelentőségűnek tartják a kínai-amerikai csúcstalálkozót Pekingben
2026. május 15., péntek

Kína lehet a megoldás a világot sújtó kőolajválság lezárására?

Donald Trump szerint Hszi Csin-ping felajánlotta Kína segítségét az iráni konfliktus lezárásában, valamint támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását és egy diplomáciai megállapodás elérését.

Kína lehet a megoldás a világot sújtó kőolajválság lezárására?
2026. május 14., csütörtök

Orbán Anita az orosz nagykövetnek: teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már Kárpátalját is támadják

Orbán Anita külügyminiszter Oroszország budapesti nagykövetének azt mondta, Magyarország számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már a magyarok által lakott Kárpátalját is támadják.

Orbán Anita az orosz nagykövetnek: teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már Kárpátalját is támadják
Hirdetés
2026. május 14., csütörtök

Előzetes letartóztatásban Zelenszkij korrupciós botrányba keveredett egykori jobbkeze

Az ukrán Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság 60 napra előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön Andrij Jermakot, az elnöki hivatal volt vezetőjét, azzal, hogy óvadék megfizetése esetén mentesül az intézkedés alól – jelentette az Interfax Ukraina.

Előzetes letartóztatásban Zelenszkij korrupciós botrányba keveredett egykori jobbkeze
2026. május 14., csütörtök

Megszűnt az orosz–ukrán háború miatt elrendelt veszélyhelyzet Magyarországon

Megszűnt hat év után Magyarországon a veszélyhelyzet, amelyet 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz–ukrán háború miatt rendelt el az Orbán-kormány.

Megszűnt az orosz–ukrán háború miatt elrendelt veszélyhelyzet Magyarországon
2026. május 14., csütörtök

Románia képtelen lenne három napig kitartani orosz támadás esetén egy volt államfő szerint

Románia egyedül nem tudna 72 órán át ellenállni egy orosz támadásnak – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.

Románia képtelen lenne három napig kitartani orosz támadás esetén egy volt államfő szerint
Hirdetés
2026. május 14., csütörtök

Nincsenek halálos áldozatai a Kárpátalját ért eddigi legnagyobb orosz dróntámadásnak, Budapest elítélte a csapásokat

Nincsenek halálos áldozatai a Kárpátalját ért eddigi legnagyobb, szerda délutáni orosz dróntámadásnak – közölte Miroszlav Bileckij, a kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.

Nincsenek halálos áldozatai a Kárpátalját ért eddigi legnagyobb orosz dróntámadásnak, Budapest elítélte a csapásokat
2026. május 13., szerda

Belső vizsgálatot rendeltek el Sulyok Tamás „levágása” miatt az MTI-fotókról

Belső vizsgálatot rendelt el Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a május 12-én a Sándor-palotában készült MTI fotók kiadásával kapcsolatban szerdán.

Belső vizsgálatot rendeltek el Sulyok Tamás „levágása” miatt az MTI-fotókról
2026. május 13., szerda

Orbán Viktor: „Csak el ne rontsák”. Leltárt készített a búcsúzó miniszterelnök

Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a leköszönő nemzeti kormány pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

Orbán Viktor: „Csak el ne rontsák”. Leltárt készített a búcsúzó miniszterelnök
Hirdetés
Hirdetés