Az azeri hadsereg szerint örmény katonai célpontokat bombáznak Hegyi-Karabahban
Fotó: Azeri védelmi minisztérium
Azerbajdzsán addig folytatja a „terrorellenes intézkedéseket” Hegyi-Karabahban, amíg az ottani örmény katonai egységek nem adják meg magukat, és nem adják át a fegyvereiket – közölte kedden az azerbajdzsáni elnöki hivatal, amelyet az Azertac azeri állami hírügynökség idézett.
2023. szeptember 19., 20:052023. szeptember 19., 20:05
2023. szeptember 20., 00:062023. szeptember 20., 00:06
A közlemény szerint az elnök képviselője kész találkozni az Azerbajdzsánba beékelődött, többségében örmények lakta szakadár területen élő örmények képviselőivel. „Ahhoz, hogy leállítsuk a terrorellenes intézkedéseket, a törvénytelen örmény alakulatoknak ki kell tűzniük a fehér zászlót, valamennyi fegyverüket át kell adniuk, és az illegális rendszert fel kell oszlatni. Ellenkező esetben a terrorellenes intézkedések folytatódni fognak” – olvasható a közleményben.
Az örmény kormányfő szerint viszont etnikai tisztogatásról van szó, és az örmény hadsereg nem vesz részt a harcokban. A nemzetközi közösség számos képviselője a harci cselekmények azonnali beszüntetésére szólított fel. A szakadár terület illetékesei kedd este közölték, hogy 25-en vesztették életüket az azeri hadsereg támadása nyomán, az áldozatok közül ketten civilek.
Bakui tájékoztatás szerint először az örmény erők támadtak az azeri állásokra, és több katonát megsebesítettek. A művelet néhány órával azután kezdődött, hogy négy katona és két polgári személy örmény diverzáns akcióval elhelyezett aknák miatt életét vesztette Hegyi-Karabahban. Baku tájékoztatta Oroszországot és Törökországot a hadműveletről.
Fotó: MTI
Baku szerint a hadművelet célja az örmény katonai erők kivonásának elérése a térségből, amit a 2020. őszi háború után aláírt tűzszüneti megállapodás is előirányoz. Az azeri védelmi minisztérium szerint kizárólag katonai célpontokat támadnak.
Az örmény védelmi minisztérium közölte, hogy nincs katonai személyzete, sem felszerelése Hegyi-Karabahban. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök az Interfax orosz hírügynökség szerint kijelentette, hogy az azeri erők lakónegyedeket próbálnak meg elfoglalni. Hozzátette: azt várja, hogy az orosz békefenntartók fellépnek a helyzet stabilizálása érdekében. Ruben Vardanján volt hegyi-karabahi államminiszter Telegram-csatornáján azt írta, hogy intenzív tüzérségi tűz alatt áll a térség. „Az örmény vezetésnek el kell ismernie Artszahot (Hegyi-Karabahot), és csatlakoznia kell állampolgáraink védelméhez” – írta.
Hegyi-Karabah és kisebb környező területek a Szovjetunió felbomlását követően, az 1994-ben véget ért örmény-azeri háború után az örmény szakadárok ellenőrzése alá kerültek, de a 2020-as őszi háborúban Baku jelentős területeket visszafoglalt.
„Azerbajdzsán katonai műveletével kapcsolatban számunkra az első (Hegyi-)Karabah békés lakosságának – az örmény lakosságnak – a biztonsága, ennek érdekében minden intézkedést meg kell tenni. Mindkét féllel kapcsolatban állunk. Hadseregünk azon dolgozik, hogy a rendezési folyamatot visszatereljük a politikai és diplomáciai síkra” – mondta. Peszkov rámutatott, hogy a Kreml szerint a diplomáciai rendezés egyetlen „érdemi alapja” a harci cselekmények beszüntetéséről 2020-ban megszületett orosz-azeri-örmény háromoldalú megállapodás, amelyeknek tető alá hozásában döntő szerepe volt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Putyin szóvivője hozzátette, hogy figyelembe kell venni az új realitásokat, vagyis azt, hogy az örmény fél elismerte Azerbajdzsán területét az 1991-es állapotok szerint. Peszkov azt mondta, nem tudja megerősíteni, hogy Oroszországot előre tájékoztatták volna az Azerbajdzsán által megindított hadműveletről. Baku korábban azt közölte, hogy tájékoztatta a „terrorellenes műveletről” az orosz békefenntartó kontingens parancsnokságát. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a békefenntartók csak néhány perccel a művelet megkezdése előtt értesültek az azeri katonai akcióról.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!