
Az azeri hadsereg szerint örmény katonai célpontokat bombáznak Hegyi-Karabahban
Fotó: Azeri védelmi minisztérium
Azerbajdzsán addig folytatja a „terrorellenes intézkedéseket” Hegyi-Karabahban, amíg az ottani örmény katonai egységek nem adják meg magukat, és nem adják át a fegyvereiket – közölte kedden az azerbajdzsáni elnöki hivatal, amelyet az Azertac azeri állami hírügynökség idézett.
2023. szeptember 19., 20:052023. szeptember 19., 20:05
2023. szeptember 20., 00:062023. szeptember 20., 00:06
A közlemény szerint az elnök képviselője kész találkozni az Azerbajdzsánba beékelődött, többségében örmények lakta szakadár területen élő örmények képviselőivel. „Ahhoz, hogy leállítsuk a terrorellenes intézkedéseket, a törvénytelen örmény alakulatoknak ki kell tűzniük a fehér zászlót, valamennyi fegyverüket át kell adniuk, és az illegális rendszert fel kell oszlatni. Ellenkező esetben a terrorellenes intézkedések folytatódni fognak” – olvasható a közleményben.
Az örmény kormányfő szerint viszont etnikai tisztogatásról van szó, és az örmény hadsereg nem vesz részt a harcokban. A nemzetközi közösség számos képviselője a harci cselekmények azonnali beszüntetésére szólított fel. A szakadár terület illetékesei kedd este közölték, hogy 25-en vesztették életüket az azeri hadsereg támadása nyomán, az áldozatok közül ketten civilek.
Bakui tájékoztatás szerint először az örmény erők támadtak az azeri állásokra, és több katonát megsebesítettek. A művelet néhány órával azután kezdődött, hogy négy katona és két polgári személy örmény diverzáns akcióval elhelyezett aknák miatt életét vesztette Hegyi-Karabahban. Baku tájékoztatta Oroszországot és Törökországot a hadműveletről.
Fotó: MTI
Baku szerint a hadművelet célja az örmény katonai erők kivonásának elérése a térségből, amit a 2020. őszi háború után aláírt tűzszüneti megállapodás is előirányoz. Az azeri védelmi minisztérium szerint kizárólag katonai célpontokat támadnak.
Az örmény védelmi minisztérium közölte, hogy nincs katonai személyzete, sem felszerelése Hegyi-Karabahban. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök az Interfax orosz hírügynökség szerint kijelentette, hogy az azeri erők lakónegyedeket próbálnak meg elfoglalni. Hozzátette: azt várja, hogy az orosz békefenntartók fellépnek a helyzet stabilizálása érdekében. Ruben Vardanján volt hegyi-karabahi államminiszter Telegram-csatornáján azt írta, hogy intenzív tüzérségi tűz alatt áll a térség. „Az örmény vezetésnek el kell ismernie Artszahot (Hegyi-Karabahot), és csatlakoznia kell állampolgáraink védelméhez” – írta.
Hegyi-Karabah és kisebb környező területek a Szovjetunió felbomlását követően, az 1994-ben véget ért örmény-azeri háború után az örmény szakadárok ellenőrzése alá kerültek, de a 2020-as őszi háborúban Baku jelentős területeket visszafoglalt.
„Azerbajdzsán katonai műveletével kapcsolatban számunkra az első (Hegyi-)Karabah békés lakosságának – az örmény lakosságnak – a biztonsága, ennek érdekében minden intézkedést meg kell tenni. Mindkét féllel kapcsolatban állunk. Hadseregünk azon dolgozik, hogy a rendezési folyamatot visszatereljük a politikai és diplomáciai síkra” – mondta. Peszkov rámutatott, hogy a Kreml szerint a diplomáciai rendezés egyetlen „érdemi alapja” a harci cselekmények beszüntetéséről 2020-ban megszületett orosz-azeri-örmény háromoldalú megállapodás, amelyeknek tető alá hozásában döntő szerepe volt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Putyin szóvivője hozzátette, hogy figyelembe kell venni az új realitásokat, vagyis azt, hogy az örmény fél elismerte Azerbajdzsán területét az 1991-es állapotok szerint. Peszkov azt mondta, nem tudja megerősíteni, hogy Oroszországot előre tájékoztatták volna az Azerbajdzsán által megindított hadműveletről. Baku korábban azt közölte, hogy tájékoztatta a „terrorellenes műveletről” az orosz békefenntartó kontingens parancsnokságát. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a békefenntartók csak néhány perccel a művelet megkezdése előtt értesültek az azeri katonai akcióról.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
szóljon hozzá!